„Ha a Hormuzi-szoros tartósan le van zárva, az nagyon komoly nehézségeket okozhat” – Hortay Olivér szerint tovább gyorsulhat az energiaválság
A Pirkadat július 16-i adásában Breuer Péter dr. Hortay Olivérrel, a Századvég munkatársával beszélgetett a közel-keleti konfliktus energetikai következményeiről, a nyersolaj árának emelkedéséről, a Hormuzi- és a Báb el-Mandeb-szoros veszélyeztetettségéről, valamint az orosz finomítói kapacitások kieséséről. Hortay szerint az elmúlt hét fejleményei egyértelműen az eszkaláció irányába mutatnak, miközben a dráguló olaj és a magas finomítói árrések már az üzemanyagpiacokon is érezhetők.
Hetvenkét dollárról nyolcvanöt fölé ugrott az olajár
Hortay Olivér elmondta, hogy a Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára jelenleg 85 dollár körül mozog, az elmúlt napokban pedig 87 dollár fölött is járt. Múlt hét keddjén még 72–73 dollár körüli árszinteket lehetett látni.
Az emelkedés jelentős, de egyelőre nem éri el a tavaszi csúcsokat, amikor egy hordó olajért időnként 110 dollárnál is többet kellett fizetni. A jelenlegi tendencia azonban Hortay szerint aggasztó, mert a katonai és politikai nyilatkozatok egyaránt a konfliktus kiszélesedését valószínűsítik.
Donald Trump előbb arról beszélt, hogy díjat szedne a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóktól, majd néhány órával később visszakozott. A legfrissebb sajtóértesülések szerint ugyanakkor már szárazföldi erők bevetésének lehetőségét is vizsgálták a Hárg-szigeten és Irán más területein.
Irán újabb útvonalakat veszélyeztethet
Az iráni nyilatkozatok is egyre keményebbé váltak. Az elmúlt huszonnégy órában már az is szóba került, hogy a húszikkal ismét lezáratnák a Báb el-Mandeb-szorost.
Hortay szerint ez egyelőre fenyegetés, de nem lehet kizárni, hogy katonai lépések követik. Irán azt jelezte: ha az Egyesült Államok megtámadja energetikai infrastruktúráját és polgári létesítményeit, akkor a harcokat a Hormuzi-szoroson kívülre is kiterjesztheti.
Ennek része lehet azoknak a szárazföldi vezetékeknek a támadása, amelyeken keresztül Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek a tengeri export egy részét képes megkerülő útvonalra terelni. Ha ezek is kiesnek, tovább szűkülne a Közel-Keletről kijutó olaj mennyisége.
Hortay kiemelte: a kuvaiti amerikai bázisok elleni legutóbbi támadások a rendelkezésre álló információk alapján nagyobbak voltak, mint az iráni háború kirobbanása óta bármely korábbi akció.
Trump egyszerre eszkalál és nyugtatja a piacot
Breuer Péter felvetette, hogy az amerikai és az izraeli vezetés álláspontja között is érzékelhető eltérés. Hortay szerint a legnagyobb távolság akkor alakult ki közöttük, amikor Washington egy szándéknyilatkozattal és puhább iráni politikával próbálkozott.
Most ugyanakkor közeledés látható. Az amerikai elnök katonai fenyegetésekkel fokozza a nyomást, közben azonban igyekszik csillapítani a piacokat is. Ennek oka, hogy az olajár emelkedése és a rekordmagas finomítói árrések egyaránt felfelé hajtják az üzemanyagárakat.
Az amerikai választók különösen érzékenyek a benzinkutakon látható árakra. Hortay szerint az empirikus tapasztalatok is azt mutatják, hogy a dráguló üzemanyag komoly politikai terhet jelenthet a hatalmon lévő oldal számára.
Ázsiában már megjelent az üzemanyaghiány
Arra a kérdésre, hogy a konfliktus okozhat-e szélesebb körű üzemanyaghiányt, Hortay úgy válaszolt: attól függ, mit nevezünk hiánynak. Bizonyos ázsiai országokban az elmúlt hónapokban már korlátozó intézkedéseket kellett bevezetni, és új ösztönzőkkel próbálják visszafogni a fogyasztást.
„Ilyen értelemben tehát a baj már adott” – mondta.
A helyzet további romlása elsősorban az eszkaláció mértékétől függ. A Hormuzi-szoros tartós lezárása történelmi léptékű változást indítana el az ellátási láncokban, amelynek pontos következményei nehezen jelezhetők előre.
A szoroson keresztül halad a világ tengeri olajkereskedelmének jelentős része, ezért bármilyen tartós fennakadás nemcsak a térség, hanem Európa és Ázsia energiaellátását is átrendezné.
Európában tavasszal a kerozin miatt aggódtak
Hortay emlékeztetett: Európában tavasszal már az volt a kérdés, lesz-e elegendő repülőgép-üzemanyag. A kerozinhiány veszélyét úgy enyhítették, hogy az Európai Unió növelte az amerikai importot, a finomítók pedig, ahol erre technikailag lehetőség volt, emelték a kerozin kihozatalát.
Ennek azonban ára van. Ha egy finomító több kerozint állít elő, akkor más termékekből kevesebbet tud gyártani. Ezért Európában és az Egyesült Államokban is csökkent az egyéb olajtermékek, köztük a benzin és a gázolaj rendelkezésre álló mennyisége.
A piac így már a közel-keleti konfliktus előtt is feszes volt, az újabb támadások pedig tovább szűkíthetik a kínálatot.
Az orosz finomítók kiesése már most érezteti hatását
Az orosz–ukrán háború energetikai következményei szintén tovább súlyosítják a helyzetet. Az orosz finomítók elleni támadások csökkentették az ország elérhető feldolgozókapacitását, Oroszország pedig múlt szerdán korlátozta a dízelüzemanyag exportját.
Hortay hangsúlyozta: Oroszország meghatározó szereplő a világ gázolajpiacán. Az export visszafogása ezért közvetlen kiesést okoz, és hozzájárul a finomítói árrések emelkedéséhez.
Egyre több országban kerülnek elő vészhelyzeti intézkedések a dízelellátás biztosítására. A probléma már nem kizárólag a nyersolaj mennyiségéről szól, hanem arról is, hogy van-e elegendő működő finomítói kapacitás a szükséges termékek előállításához.
A békés fordulat esélye egyelőre csekély
A beszélgetés végén Breuer Péter azt kérdezte, elképzelhető-e, hogy a térség szereplői a pusztítás és a veszteségek hatására felismerik, milyen következményeket okoznak saját társadalmuknak.
Hortay Olivér ezt nem zárta ki, és ezt tartaná a legkedvezőbb forgatókönyvnek. Ugyanakkor úgy látja, a konfliktusok túl mélyek ahhoz, hogy ennek jelenleg nagy esélye legyen.
„Az elmúlt egy hétben inkább az eszkaláció irányába mutattak a folyamatok” – fogalmazott.
A következő időszak energetikai kérdése ezért az lesz, hogy a fenyegetések megmaradnak-e a nyilatkozatok szintjén, vagy valóban lezárnak fontos hajózási útvonalakat és megtámadnak újabb energiainfrastruktúrákat. Utóbbi esetben az olaj- és üzemanyagárak jelenlegi emelkedése még csak a folyamat kezdete lehet.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
