„Az igazságosság a legelső és legfontosabb ismertetőjegye Istennek”
A PILPUL 552. részében M. Kende Péter és Fináli Gábor, a Hunyadi téri zsinagóga rabbija a Háázinu heti szakaszból indult ki, majd Jom Kipur jelentéséről, böjtről, újrakezdésről és a vallásosság erkölcsi mércéjéről beszélgetett. Szóba került Mózes búcsúéneke, az ég és a föld tanúsága, a micvák szerepe, Jónás könyvének üzenete, valamint az is, hogyan reagáljon egy vallási vezető a zsidó világban tapasztalható politikai és erkölcsi feszültségekre.
Az ég és a föld lesz a tanú
A Háázinu elején Mózes az eget és a földet hívja tanúnak. Fináli Gábor szerint ennek egyszerű oka van: Mózes olyan szövetségről beszél, amely sok nemzedéken át érvényben marad, az adott pillanat emberi tanúi viszont eltűnnek. Az ég és a föld marad.
A rabbi arra is felhívta a figyelmet, hogy a Dvárim könyvének szerkezete az ókori vazallusi szerződések világát idézi: vannak felek, feltételek, következmények és tanúk. A Háázinu mindezt különleges költői formába sűríti. A Tóra írásképe is megváltozik, a szöveg versszerűen, képpárokban halad.
Mózes, a dadogó emberből lett költő
M. Kende Pétert az foglalkoztatta, milyen hosszú utat jár be Mózes attól az embertől, aki küldetésének kezdetén arra hivatkozik, hogy beszélni sem tud megfelelően, addig a 120 éves vezetőig, aki költői erejű búcsúbeszédet mond.
Fináli szerint ez Mózes fejlődésének egyik különleges pillanata. Életének végén már összefoglalja mindazt, amit a népnek tovább akar adni, és ebben az igazságosság kerül középpontba. „Az igazságosság a legelső és legfontosabb ismertetőjegye Istennek” – fogalmazott a rabbi.
Mire valók a micvák?
Innen jutottak el ahhoz a kérdéshez, amely több korábbi Pilpulban is előkerült: mitől lesz valaki valóban vallásos? A kipától, a kóser konyhától, a szombat megtartásától, vagy attól, ahogyan más emberekkel bánik?
Fináli szerint a rituális elemek fontosak, de segédeszközök. Ha nem vezetnek el erkölcsösebb viselkedéshez, akkor elvesztik lényegi funkciójukat. Ezt szerinte maga a Háázinu is igazolja, ahol a hangsúly az igazságosságon és Isten útjainak követésén van.
A beszélgetésben ismét előkerült a vallási külsőség és a „jó ember” dilemmája. Fináli szerint a modern korban egyre hangsúlyosabb lett az ember tényleges viselkedése, és erre nem lehet azt mondani, hogy idegen lenne a bibliai gondolkodástól.
Jom Kipur nem csak szomorúság
A műsor második felében Jom Kipur került elő. M. Kende Péter arra kérdezett rá, miért övezi az ünnepet ennyire komor hangulat, amikor a lényege az újrakezdés is.
Fináli Gábor szerint a 25 órás böjt és a testi kényelmekről való lemondás valóban sanyargatás, de ennek célja az, hogy az ember egy napra más állapotba kerüljön. A hagyomány szerint ilyenkor mintegy angyalszerű létre törekszik: háttérbe szorítja a test szükségleteit, és teljes figyelmét a lelki számvetésre fordítja.
A rabbi egy mosógéphez hasonlította Jom Kipurt: az ember úgy érkezik az ünnephez, mint egy egész évig hordott ruhával, és a nap végére megtisztulva, frissen indulhat tovább.
Amikor Jom Kipur délutánján párt kerestek
Fináli arra is emlékeztetett, hogy a régi hagyományban Jom Kipur délutánja meglepően derűs alkalom is lehetett. A hajadonok Jeruzsálem környékén párt kerestek, vagyis a megtisztulást az új élet lehetősége követte.
Ez jól mutatja, hogy az ünnep eredeti hangulata nem merült ki a sírásban és a gyászban. A rabbi szerint az askenázi hagyomány történelmi tapasztalatai erősen ráerősítettek a szomorkás, jajgató hangvételre, miközben jemeni, etióp vagy marokkói zsidó közösségek egészen más hangulatot is őrizhetnek.
Jónás: elég megváltoztatni az életet
A jom kipuri délutáni istentiszteleten Jónás könyvét olvassák fel. Fináli számára különösen fontos, hogy Ninive lakói nem azért menekülnek meg, mert részletes teológiai rendszert sajátítanak el, hanem mert változtatnak életükön.
„Mindenképpen úgy kezdtek el bánni, ami etikus, morális és igazságos” – fogalmazott. Ez ismét visszavezette a beszélgetést a Háázinu alapgondolatához: a vallási élet hitelességének egyik legfontosabb mércéje az igazságosság.
Prófétaként szólni, amikor mindenki nyugodna
Az adás végén M. Kende Péter azt kérdezte, miről beszél majd Fináli péntek este. A rabbi azt mondta, gyakran inkább „ünneprontóként” vállalja a prófétai szerepet, mintsem megnyugtató közhelyeket mondjon.
Aggasztónak tartja, amikor vallási vagy politikai vezetők kiátkozással, állampolgárság megvonásának gondolatával vagy ellenségképek gyártásával reagálnak kellemetlen kritikákra. Szerinte Mózes búcsúénekének egyik tanulsága éppen az, hogy a múltat, a hálát és az igazságosságot együtt kell vizsgálni.
A PILPUL 552. része ezért Jom Kipur előtt ugyanoda tért vissza, ahonnan a Háázinu indul: a szövetségnek tanúi vannak, a szavaknak következményei, és a vallás végső próbája az, hogyan bánunk egymással.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
