„Nem lehet félgőzzel harcolni” – Gyarmati István szerint Iránnal szemben nincs könnyű látszatmegoldás
A Pirkadat június 8-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Gyarmati István nagykövet, biztonságpolitikai szakértő volt. A beszélgetés az albániai Trump–Kushner-féle beruházási vitától indult, majd gyorsan a Közel-Kelet újabb eszkalációjára, Izrael és Irán konfliktusára, az amerikai–izraeli érdekellentétekre, az olajárakra, az ukrán–orosz háborúra és a NATO jövőjére fordult. Gyarmati szerint az iráni konfliktus alapjaiban rosszul kezelt műveletként indult, és most egyre nehezebb lesz úgy lezárni, hogy Izrael biztonsági érdekei ne sérüljenek.
Irán ellenállóbb, mint gondolták
Gyarmati István szerint az Izraelre kilőtt iráni rakéták annak a konfliktusnak a folytatását jelentik, amelyet az amerikaiak Izraellel együtt rosszul indítottak el. Úgy látja, Irán sokkal ellenállóképesebbnek bizonyult, mint azt Washingtonban feltételezték. Izraelben valószínűleg jobban tisztában voltak ezzel, de az amerikai döntéshozatalban szerinte vágyvezérelt politika írta felül a hírszerzési következtetéseket.
„Nem lehet félerő félgőzzel harcolni. Főleg egy olyan ország, mint Irán ellen, amelyiknek óriási nagy tartalékai vannak” – mondta.
A szakértő emlékeztetett: Irán nyolc évig bírta az Irak elleni háborút komoly belső összeomlás nélkül. Ez önmagában is jelzi, hogy egy ilyen állam ellen nem lehet gyors, részleges és politikailag kényelmes megoldásra számítani.
Trump lezárna, Netanjahu folytatna
Gyarmati szerint az amerikai és az izraeli vezetés érdekei látványosan eltérnek. Az Egyesült Államokban és Izraelben is választások közelednek, de míg Donald Trumpnak az az érdeke, hogy minél hamarabb lezárja a konfliktust, Benjamin Netanjahunak politikailag inkább a folytatás kedvezhet.
Ez az ellentét egyre láthatóbb a két politikus között, és Gyarmati szerint hosszabb távon is káros lehet. Az amerikai elnök könnyebben megengedhet magának egy látszatmegállapodást, mert az Egyesült Államoknak nincsenek közvetlen létfontosságú érdekei a térségben. Izrael ezzel szemben nem élhet együtt egy olyan kompromisszummal, amely nem csökkenti valóban Irán nukleáris vagy katonai képességeit.
A Hormuzi-szoros nem minden
Az olajárak emelkedésével kapcsolatban Gyarmati azt mondta: a piac azonnal reagált az újabb iráni támadásra, és az árak már most is több mint duplájukra emelkedtek a korábbi szintekhez képest. A legfontosabb kérdés továbbra is a Hormuzi-szoros megnyitása.
Csakhogy a szoros megnyitása önmagában nem oldja meg a biztonsági problémát. Ha az amerikai döntést elsősorban olajár-logika vezérli, akkor előállhat olyan megoldás, amely helyreállítja az energiaforgalmat, de érintetlenül hagyja Irán képességeit.
Gyarmati szerint ez különösen Izraelt hozná nehéz helyzetbe: Washington politikailag kijöhet egy látszatmegoldással, Izrael viszont a következményeivel közvetlenül együtt élne.
Ukrajna már kevésbé függ Amerikától
A beszélgetés másik nagy témája az ukrán–orosz háború volt. Gyarmati szerint Ukrajna részben már levált arról az erős amerikai függőségről, amely korábban jellemezte. Kevesebb amerikai segítséggel is képes háborút viselni, ebben pedig az európai támogatásoknak komoly szerepe van.
A szakértő kiemelte az ukrán hadsereg és társadalom ellenállóképességét is. Úgy látja, Ukrajna jobban teljesít, mint azt sokan korábban gondolták volna.
Az ukrán elnök ajánlatáról is beszélt: a jelenlegi frontvonalak befagyasztásával azonnali fegyverszünetet javasolt. Gyarmati szerint Putyin ezt nem fogja elfogadni, mert csak olyan megoldást hajlandó komolyan venni, amelyet saját győzelmeként értelmezhet.
Witkoff Moszkvában, Ukrajna nélkül
Gyarmati István külön kitért az amerikai közvetítés ellentmondásaira. Steve Witkoff többször járt Moszkvában, miközben Ukrajnában egyszer sem. A nagykövet szerint nem biztos, hogy rossz, ha az amerikaiak közvetlenül visszavonulnak ebből a folyamatból, mert eddig minden moszkvai út után kedvezőtlen fejlemények következtek.
Ugyanakkor Donald Trump politikai vagy erkölcsi támogatása egy esetleges tárgyalás mögött hasznos lehet. Gyarmati azt is látni véli, hogy a Republikánus Párt kezd valamelyest ébredezni, és bizonyos döntések már korlátozzák Trump mozgásterét.
A balti államok joggal aggódnak
A balti térségről szólva Gyarmati arról beszélt, hogy Moszkvában mintha két irányzat versengene. Az egyik kompromisszummal zárná le a háborút, a másik viszont most vetne be mindent Ukrajna legyőzésére.
Utóbbi stratégia része lehet a balti államok provokálása. A szakértő külön említette a narvai „népi demokratikus köztársaság” kikiáltásának veszélyét. Ha ilyen lépés történne, és a NATO nem reagálna gyorsan és keményen, az komoly eszkalációs kockázatot jelenthetne.
A tanulság szerinte világos: nem szabad megismételni a 2014-es ukrajnai késlekedést. Ha a provokációra gyors és erős válasz érkezik, az akár csökkentheti is az eszkaláció veszélyét.
Európai hadsereg helyett erősebb NATO
Az európai hadsereg gondolatáról Gyarmati óvatosan beszélt. Ha azon azt értjük, hogy európai országok konkrét célokra közös haderőt állítanak össze, az szerinte napirenden volt, van és lesz. Ha viszont az Európai Uniónak önálló hadereje lenne, azt inkább ideának tartja, és nem feltétlenül jó ötletnek.
Szerinte inkább a NATO-t kell erősíteni és átpozicionálni. Ez részben már folyamatban van: új parancsnoksági struktúrák és a keleti szárnyra irányuló figyelem jelzik, hogy a szövetség reagál a megváltozott biztonsági környezetre.
Gyarmati szerint Donald Trump és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök eltérő irányból, de egyaránt kétségeket ébreszthetnek a NATO hitelességével kapcsolatban. Úgy véli azonban, hogy a szövetség hitelességének aláásása végül nem fog sikerülni.
A megoldás nem lehet puszta politikai kijárat
A beszélgetés egyik fő tanulsága az volt, hogy a nagy konfliktusokban nincs olcsó, gyors és következmények nélküli kijárat. Iránnal szemben a félmegoldások Izraelt sodorhatják veszélybe, Ukrajnában a látszattárgyalások Putyinnak kedvezhetnek, a balti térségben pedig a késedelmes reakció növelheti az eszkalációt.
Gyarmati István szerint a biztonságpolitika nem működik vágyak és kampányérdekek alapján. A döntéseknek az ellenfél képességeiből, a szövetségesek valós mozgásteréből és a hosszú távú következményekből kell kiindulniuk.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
