„Azt hittük, hogy valamilyen béke felé elmozdulunk” – Kovács András szerint Irán újabb támadása minden rendezést távolabb tol
A Pirkadat június 8-i adásában Breuer Péter vendége Kovács András újságíró, a Mandiner munkatársa volt. A beszélgetés középpontjában az Iránból Izraelre kilőtt rakéták, a közel-keleti háború újabb fordulata, a világbajnokság biztonsági és politikai kockázatai, az albániai Trump–Kushner-beruházás körüli tiltakozások, valamint az amerikai és izraeli belpolitikai következmények álltak. Kovács szerint a tegnapi iráni támadás megmutatta: Teheránnak továbbra is van katonai képessége komoly zavart okozni, és ez nem hozza közelebb a békét.
Irán újra bizonyította, hogy maradt katonai ereje
Kovács András szerint a több mint száz napja tartó háború után is világos, hogy Irán nem veszítette el teljesen támadóképességét. Korábban sok szó esett arról, hogy az amerikai és izraeli fél komoly sikereket ért el, de a tegnapi támadás ennek korlátaira is rávilágított.
„Láthatóan Iránnak még mindig van képessége arra, hogy komoly zavart okozzon és komoly meglepetést” – fogalmazott.
A támadás váratlanul érte őt is, és szerinte biztosan nem javítja a háborús hangulatot. Arról a beszélgetés idején még nem tudott pontosan beszámolni, hogy milyen izraeli vagy amerikai válaszlépések készülnek, de egy dolgot egyértelműnek látott: ez az akció nem a béke felé viszi a térséget.
A nukleáris képességek nem semmisültek meg teljesen
A háború egyik eredeti célkitűzése az volt, hogy Irán nukleáris képességeit teljesen megsemmisítsék. Kovács András szerint a hírek alapján ez nem sikerült százszázalékosan.
Úgy látja, az iráni rezsimben sem történt valódi változás. A korábbi vezetés egy részét ugyan „lefejezték”, de helyükre ugyanolyan politikai és katonai logikát követő szereplők kerültek. A tegnapi támadás szerinte éppen azt mutatja, hogy az ország irányvonala lényegében nem változott.
Nyilatkozatok helyett bénultság
Breuer Péter kérdésére, hogy hol van az ENSZ Biztonsági Tanácsa, az Európai Unió vagy a NATO, Kovács András azt mondta: az Európai Unió várhatóan legfeljebb dörgedelmes nyilatkozatot ad ki. A Biztonsági Tanács működését pedig a megszokott vétólogika bénítja: amit az orosz–kínai oldal előterjeszt, azt az amerikai fél szavazza le, és fordítva.
Szerinte a nemzetközi szereplők láthatóan nem képesek megoldani az iráni kérdést. A támadás közvetlen következményei között említette az oktatás és az érettségi vizsgák leállítását Izraelben, valamint a nagyobb rendezvények korlátozását.
Albánia, Ivanka Trump és antiszemita hullám
A beszélgetésben szóba került az albániai beruházási botrány is, amelyben Ivanka Trump és férje neve is előkerült. Kovács szerint egy tervezett beruházásról van szó, amely természetvédelmi területet is érinthetett, és amely miatt jelentős tüntetések törtek ki.
Breuer Péter felvetette, hogyan lett ebből antiszemita hangulatú tiltakozás, hiszen Albánia a második világháborúban sok zsidó életét mentette meg, és kapcsolatai Izraellel korábban kifejezetten jók voltak. Kovács szerint a világhangulat ma olyan, hogy ahol bármilyen izraeli vagy zsidó kötődés megjelenik, ott nagyon gyorsan szárnyra kapnak ezek az indulatok.
Szerinte a tegnapi iráni támadás és az egész közel-keleti háborús helyzet tovább rontja a normalizálódás esélyeit.
Világbajnokság politikai árnyékban
A közelgő világbajnokság kapcsán Kovács András azt mondta: „szerencse idézőjelben”, hogy Izrael nem jutott ki, mert ha kint lenne, szinte biztosan minden mérkőzésen lennének durva, akár antiszemita botrányok.
Az iráni válogatott helyzete viszont így is kérdéses. Kovács említette, hogy több iráni játékos nem kapott vízumot, és egyelőre nem világos, a csapat hogyan reagál erre. Az is jelzésértékű, hogy az irániak Mexikóban készülnek, nem Kanadában.
A világbajnokság lebonyolítását egyébként is sok kritika éri. Kovács szerint a létszámbővítés önmagában nem lett volna probléma, de szerinte nem Afrika, Óceánia és Ázsia javára kellett volna ilyen mértékben bővíteni, hanem inkább Európa felé, ahol a magyar válogatottnak is nagyobb esélye lehetett volna kijutni.
Ukrajna háttérbe szorulhat, de a háború nem lassul
A beszélgetésben felmerült, hogy a közel-keleti eszkaláció hatással lehet-e az ukrán–orosz háborúra. Kovács szerint lassulásra nem számít, mert egyik fél sem akar igazán leülni tárgyalni.
Úgy látja, a nagy közvetítők is ráuntak a folyamatra, és hagyják, hogy az események menjenek a maguk útján. Az iráni támadás közvetett hatása viszont lehet, hogy az olajár újra emelkedik, ami Oroszországnak kedvezhet.
A proxyk továbbra is veszélyesek
Izrael libanoni akcióival kapcsolatban Kovács András arról beszélt: világos, milyen szoros kapcsolat van Irán és a libanoni Hezbollah között. Miközben a beszélgetés zajlott, a húszik felől is újabb rakéták érkeztek.
Kovács szerint ez Irán egyik komoly aduja: képes különböző proxyszervezeteket mozgatni, és ezek katonai képességei nem tűntek el. Sőt, bizonyos szempontból mintha erősödtek volna. Ez nemcsak Izraelre, hanem az öbölállamokra is veszélyt jelent.
Dubaj, Katar és más térségi célpontok korábbi támadásai szerinte már megmutatták, milyen gyorsan lehet gazdasági és turisztikai károkat okozni. A mostani helyzetben nemcsak a közel-keleti turizmus, hanem a Budapestre irányuló izraeli vagy térségi forgalom is visszaeshet.
Trump békeígéretei és az amerikai belpolitika
Kovács András szerint Donald Trump sok békét ígért, de egyelőre egyik nagy konfliktusban sem látszik az áttörés. A következő amerikai választások közeledtével különösen fontos lehet, hogy mi történik a képviselőházban.
Úgy látja, a republikánusok körzetátrajzolásokkal próbálták javítani esélyeiket, de még így sem biztos, hogy megőrzik a többséget. Ha Trump november után mindkét házban elveszíti a politikai hátterét, a következő két év könnyen jogi vitákról és politikai támadásokról szólhat.
Izraelben választási patthelyzet körvonalazódik
A beszélgetés végén Kovács András a Világ zsidó szemmel következő adásának témáit is előrevetítette. Szerinte egyértelműen Irán és a közel-keleti helyzet kerül majd középpontba, de az izraeli választási kampány is fontos téma lesz.
A jelenlegi állás alapján Izraelben egyik oldalnak sincs akkora támogatottsága, hogy könnyen kormányt alakíthasson. Kovács inkább patthelyzetet lát: egyik blokk sem elég erős önálló többséghez, az arab pártokkal kötött koalíciós modell pedig egyszer már gyorsan szétesett.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
