„Nem tudom, mi a helyzet” – Irán, Izrael és Amerika között már a tűzszünet sem azt jelenti, amit Európában
A Heti TV Külpolitikai Kitekintő című műsorában Dr. Gyarmati István Csicsmann Lászlóval és Breuer-Zehevi Ádámmal beszélgetett az iráni konfliktus újabb szakaszáról. A műsorvezető maga is úgy vezette fel a témát: amikor Iránról és az Irán körüli háborús helyzetről hall, „igazából nem tudom, hogy mi a helyzet”. A két szakértő abban segített eligazodni, van-e még tűzszünet, mit akar Washington, mit akar Teherán, miért feszült a Netanjahu–Trump-viszony, és miért maradhat Európa a konfliktus árának egyik legnagyobb elszenvedője.
Tűzszünet közel-keleti értelemben
Csicsmann László szerint február 28. és április 8. között egy negyvennapos háború zajlott, amely után valóban létrejött valami, amit tűzszünetnek neveznek – de nem európai értelemben. „Ez azt jelenti, hogy ezt rendre megsértették” – fogalmazott. A közvetítési kísérletekben Pakisztán és Katar is szerepet vállalt, Trump pedig többször is bejelentette, hogy közel a megállapodás, de az érdemi áttörés elmaradt.
A vita mélyén kezdettől fogva koncepcionális különbség húzódik: Washington továbbra is az iráni nukleáris program korlátozását vagy leállítását akarja, Irán viszont átfogó közel-keleti rendezést szeretne, amely Libanonra, Gázára és a Hormuzi-szoros feletti iráni szuverenitás elismerésére is kiterjedne.
Izrael nem akarja összemosni Libanont Iránnal
Breuer-Zehevi Ádám szerint az iráni fél egyre határozottabban próbálja Libanont is bevonni az alkuba, de Izrael ezt kezdettől fogva elutasítja. „Izraeli szemmel nem elfogadható a két konfliktusnak az összevonása” – mondta.
A hétvégi iráni rakétatámadások után Trump óva intette Benjamin Netanjahut attól, hogy válaszcsapást mérjen Iránra, ám Breuer-Zehevi szerint az izraeli miniszterelnök ezt nem tehette meg. Ha nem reagál, „azonnal összeomlott volna az izraeli kormány”. Az izraeli hadsereg jelezte is: készen áll, csak a politikai utasításra vár.
Trump és Netanjahu már nem ugyanazt akarják
A műsor egyik fontos állítása az volt, hogy az amerikai és az izraeli politikai érdekek látványosan eltávolodtak egymástól. Donald Trumpnak az amerikai választási évben az lenne az érdeke, hogy le tudja zárni a konfliktust, győzelmet hirdessen, és ne ragadjon bele egy újabb közel-keleti háborúba.
Netanjahu helyzete más. Izraelben is választások jönnek, és Breuer-Zehevi szerint a miniszterelnök számára politikailag életbevágó, hogy hatalmon maradjon. „Amennyiben nem ő kapja meg a kormányalakítási felhatalmazást, úgy feltehetően azért a bírósági ügyek erőteljesen mennek tovább” – fogalmazott.
Ebben a logikában Trumpnak a lecsillapítás, Netanjahunak viszont a kemény válaszadás lehet az érdeke.
Kémbotrány az amerikai–izraeli viszonyban
Szóba került az a kémbotrány is, amelyet Breuer-Zehevi Ádám a Pollard-ügy óta a legsúlyosabb amerikai–izraeli bizalmi válságként jellemzett. Csicsmann László szerint Izrael egyszerűen nem érdekelt abban, hogy az Egyesült Államok és Irán tárgyalásai előrehaladjanak.
Netanjahu régóta azt képviseli, hogy ezzel az iráni rezsimmel nem szabad megállapodni. Izrael ezért tudni akarhatta, milyen engedményeket tehet Washington Teheránnak, és hogyan lehet ezt megakadályozni.
Az öbölállamok saját magukat védik
Csicsmann László szerint az öbölmenti államok elsősorban nem Amerika, Izrael vagy Irán oldalán állnak, hanem saját túlélési és stabilitási érdekeiket követik. Az Egyesült Arab Emírségek a negyvennapos háborúban iráni célpontokat támadott, de a többi öbölállam nem csatlakozott hozzá.
Szaúd-Arábia továbbra is ki akar maradni a közvetlen háborúból, miközben az amerikai biztonsági garanciák értéke is kérdésessé vált. A térség országai modern technológiához és biztonsági támogatáshoz továbbra is az Egyesült Államokra szorulnak, de az iráni rakétacsapások után felmerül: mit érnek az amerikai bázisok, ha nem rettentik el Iránt?
Ábrahám-megállapodások: nincs most bővítési lendület
Breuer-Zehevi Ádám szerint ma már nehéz regionális áttörésként beszélni az Ábrahám-megállapodásokról. A meglévő egyezmények várhatóan életben maradnak, de újabb országok csatlakozása nem látszik reálisnak.
„PR-öngyilkosság bármelyik öbölmenti ország részéről ma belemenni Izraellel egy megállapodásba” – mondta. Az arab államok közvéleményének nehéz lenne elmagyarázni, miért közelednek Izraelhez, miközben az iráni konfliktus, Gáza és Libanon egyszerre terheli a térséget.
Gáza és Ciszjordánia: megakadt folyamatok
Csicsmann László szerint a gázai fronton sem látszik valódi rendezés. Netanjahu a terület 70 százalékának elfoglalásáról beszélt, miközben az Egyiptom és Törökország közvetítésével zajló palesztin egyeztetések sem vittek közelebb a tűzszünet második szakaszához.
A humanitárius helyzet nem javult, a nemzetközi stabilizációs erők nem álltak fel, a Trump által vizionált béketanács pedig nem hozta meg a várt pénzügyi és politikai áttörést. A Nyugati Parton közben erősödik a radikalizáció, miközben Mahmúd Abbász sem tudja teljes kontroll alatt tartani a területet.
Európa kimarad a döntésekből, de fizeti az árat
Breuer-Zehevi Ádám szerint Európának a konfliktus érdemi alakításában nincs szerepe. „Szerintem a valóságban meg se kérdezi senki Európa véleményét” – mondta. Az uniós tagállamok álláspontja szétszórt, naponta változó, miközben Izrael, Irán és az Egyesült Államok szempontjából Európa nem stratégiai döntéshozó.
Csicsmann László ehhez hozzátette: a károkat viszont Európa is viseli majd. Ha a hútik segítségével a Bábel-Mandeb-szoros is tartósan lezárulna, az súlyos csapást jelentene az Európa és Ázsia közötti kereskedelemre. A gáz- és olajárak emelkedése, valamint a téli készletezés nehézségei közvetlenül érinthetik az európai gazdaságokat.
Mit tehet Magyarország?
Breuer-Zehevi szerint Magyarországnak ebben a helyzetben nem kell mindenáron megszólalnia. Izraelnek most nincs szüksége arra, hogy Magyarország egyedül vétózzon az Európai Unióban, mert más országok is megteszik. Budapest fenntarthatja gazdasági és diplomáciai kapcsolatait Izraellel, miközben nem érdemes frontvonalba állnia.
A beszélgetés végén Gyarmati István úgy összegezte: a helyzetet teljesen átlátni talán senki sem tudja. De egy biztos: az iráni konfliktus, a gázai válság, az amerikai–izraeli feszültség és az öbölállamok óvatos lavírozása együtt olyan képletet ad, amelynek következményei messze túlmutatnak a Közel-Keleten.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
