„Az értékek nem változnak” – Oberlander Báruch rabbi szerint Sávuot ma is ugyanarról szól, mint háromezer éve
A Pirkadatban M. Kende Péter vendége Oberlander Báruch rabbi, a Vasvári Pál utcai zsinagóga rabbija, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője volt. A beszélgetés Sávuot közeledtével a Tóra átadásáról, a gyerekekért mondott imáról, a zsidó nevelés felelősségéről, valamint arról szólt, mit jelent ma, okostelefonok és információs túlterhelés korában isteni értékek szerint élni.
A „zsidó gyereknap” valójában a szülők napja is
M. Kende Péter azzal indította a beszélgetést, hogy a világi gyereknap mintájára felvetette: létezik-e „zsidó gyereknap”. Oberlander Báruch rabbi szerint jó elnevezés lehet arra a napra, amikor a szülők hagyományosan imát mondanak gyermekeikért Sávuot előtt.
A rabbi elmagyarázta: nem arról van szó, hogy ezen a napon a gyerek kapna külön kitüntetést vagy ajándékot, hanem arról, hogy a szülő tudatosítsa magában a felelősségét. Az ima nem pusztán kívánságlista, hanem iránytű is: mire neveljük a gyereket, milyen embert szeretnénk formálni belőle.
„Az, hogy van gyerek, iskolaköteles és jár iskolába, ennek semmi köze nincs a neveléshez” – mondta Oberlander Báruch. Szerinte az iskola tudást adhat, de az értékek átadása elsősorban a család feladata.
A gyerek nem tárgy, hanem önálló ember
A gyerekekért vállalt felelősség kapcsán a rabbi egy válási ügyet is felidézett. Egy házaspár korábban írásban megállapodott arról, hogy válás esetén az anya lemond a gyerekekről. Amikor valóban eljutottak a válásig, az anya ezt már nem akarta vállalni, a férj viszont ragaszkodott volna az eredeti megállapodáshoz.
Oberlander Báruch szerint a rabbinikus bíróság ebben az esetben kimondta: az ilyen megállapodás eleve érvénytelen, mert a gyerek nem vagyon, amelyről a szülők egymás között rendelkezhetnek.
„Olyan fogalom nincs, hogy kinek jár a gyerek. A gyerek az nem egy tárgy” – fogalmazott. A döntő kérdés mindig az, mi szolgálja a gyerek javát.
Judaisztika vagy élő zsidóság?
M. Kende Péter felvetette, hogy az elmúlt évtizedekben sokak számára a judaisztika lehetett belépő a zsidósághoz. Oberlander Báruch ugyanakkor óvatosan bánik ezzel a szóval. Számára a „judaisztika” kissé távolságtartó kifejezés, mintha a zsidóság valamilyen külső tárgy lenne, amelyet tanulmányozni lehet, de nem feltétlenül kell élni.
A rabbi szerint a zsidóság nem folklór és nem múzeumi ismeretanyag, hanem élő vallás. Fontos tanulni róla, de a cél nem az, hogy valaki kívülről szemlélje, hanem hogy kapcsolódjon hozzá, és saját életében is értelmezze.
Okostelefon van, de a Tóra ugyanaz
Sávuot kapcsán a műsor egyik központi kérdése az volt, mit jelent ma a Tóra átadása. Oberlander Báruch szerint a modern technológia nem változtatja meg az alapvető isteni értékeket.
„Az, hogy mi modern emberek vagyunk, és okostelefonunk van, csak annyit jelent, hogy mi másképpen szeretnénk látni a dolgokat, de semmi nem változott” – mondta a rabbi.
Szerinte a szombat, a kóser étkezés, a házasság, a becsület és a tisztesség ma ugyanúgy érvényes értékek, mint háromezer évvel ezelőtt. A modern ember hajlamos azt gondolni, hogy mindenről maga dönthet, a Tóra azonban abszolút értékeket ad: van jó és rossz, van megengedett és tilos, és nem minden a személyes választás kérdése.
Információból sok van, irányból kevesebb
A rabbi szerint az internet és az információbőség nem feltétlenül teszi bölcsebbé az embert. Emlékeztetett arra, hogy az internet előtt sokan azt hitték: ha mindenki hozzáfér a tudáshoz, jobb világ jön. Ma viszont látszik, hogy a hasznos információ mellett a káros, zavaros és félrevezető tartalmak is ugyanolyan gyorsan terjednek.
Példaként az oltásellenességet említette, amely szerinte az internetnek köszönhetően sokkal nagyobb térhez jutott. Éppen ezért tartja fontosnak, hogy az embernek legyenek stabil, isteni értékeken alapuló támpontjai.
A Tóra átadása nem többségi döntés volt
M. Kende Péter azt kérdezte, kinek kell ma szólni: a biztosan elkötelezetteknek vagy azoknak, akik még csak keresik az utat. Oberlander Báruch előbb történelmi pontosítást tett: a Tóra átadásánál nem egy megosztott közösségről beszélünk.
A hagyomány szerint a Tóra átvétele konszenzus volt. A rabbi felidézte azt a midrást, amely szerint ha akár egyetlen zsidó is hiányzott volna, az Örökkévaló nem adta volna át a Tórát. Ezért szerinte ma sem elég csak a már meglévő közösséget erősíteni: meg kell mutatni a zsidóság szépségét azoknak is, akik tartalmasabb, spirituálisabb életet keresnek.
A rabbinak tudnia kell, kikhez beszél
Oberlander Báruch szerint mindig fel kell mérni, ki ül a hallgatóságban. Nem ugyanazt kell mondani egy megtartó közösségnek, mint azoknak, akik hosszú kihagyás után térnek vissza.
Egy példával érzékeltette, milyen hiba, ha egy rabbi nem veszi figyelembe a történelmi és lelki helyzetet. Felidézte Moskovics Báruch Bernát paksai rabbi ötvenes évekbeli beszédeit, amelyek szerinte sokszor olyan témákról szóltak, mintha még a húszas évek vallásos közegében hangoznának el. Pedig az ötvenes években már annak is nagy jelentősége volt, hogy egyáltalán voltak, akik elmentek a zsinagógába.
„Azokhoz a zsidókhoz, akik eljöttek, azt kellett volna mondani: ti itt vagytok, kevesen vagytok, de mégis itt vagytok” – mondta.
Sávuot éjszakája és a héber nevek útja
A Vasvári Pál utcai zsinagógában Sávuot éjszakáján tanulással készülnek az ünnepre. A rabbi mellett mások is tartanak rövidebb előadásokat. Az egyik téma például az lesz, hogyan alakultak át a bibliai nevek a fordítások során: hogyan lett Mose nevéből Mózes, Reuvénből Rúben, Jerusálájimból Jeruzsálem.
Oberlander Báruch szerint ez nyelvtörténetileg is izgalmas kérdés: sok név görög, latin és más közvetítéseken át érkezett meg a magyar nyelvbe, és közben jelentősen átalakult.
A beszélgetés végén a rabbi arra emlékeztetett, hogy Sávuot nemcsak csütörtök este kezdődik tanulással, hanem pénteken is fontos jelen lenni a zsinagógában, amikor felolvassák a Tízparancsolatot. Ekkor a hagyomány szerint újra átélhető a Tóra átadása.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
