„Ma nincs növekedés, abból holnap elbocsátás van” – Palóc André a költségvetési vitáról, az adóemelésekről és a munkahelyekről
A parlamenti költségvetési vitáról, a Fidesz módosító javaslatairól, az euró bevezetésének tempójáról, az elbocsátásokról és a minimálbér emeléséről beszélgetett M. Kende Péter Palóc Andréval, a Fidesz országgyűlési képviselőjével a Pirkadat november 20-i adásában. A képviselő szerint a Tisza-kormány költségvetése 26 adóintézkedéssel mintegy ezermilliárd forintot von ki a gazdaságból, ami a növekedést és végső soron a munkahelyeket veszélyeztetheti.
Harmincórás vita és három kiemelt módosító
A műsorvezető azzal indított, hogy rengeteg módosító érkezett a költségvetéshez, és arra volt kíváncsi, mennyire számíthatnak ezek befogadására. Palóc André elmondta, hogy harmincórás vitán vannak túl, hétfőn éjjel kettőig ültek a parlamentben, és végig jelen volt: ő mondta a Fidesz vezérszónoki beszédét, és szinte keretes szerkezetben az utolsó felszólalás is az övé volt.
A legfőbb kifogásuk az, hogy a költségvetés 26 adóintézkedéssel dolgozik, ami vagy új adót, vagy adóemelést jelent. „Szerintünk ezzel megfojtják a gazdaságot” – fogalmazott. Hozzátette, hogy aznap reggel a Kossuth Rádióban egy munkáltatói szervezet vezetőségi tagja is ugyanezt kifogásolta, ezért úgy látja, nemcsak pártkritikáról, hanem a szakma aggodalmáról is szó van.
A számos részletes és helyi módosító közül – akár egy körforgalom felújításáról szóló is akad köztük – frakciószinten hármat tartanak a legfontosabbnak. Az első a 14. havi nyugdíj folytatása: ennek elmaradásával a képviselő számítása szerint 2027-ben átlagosan mintegy 66 ezer forint marad el a nyugdíjasoktól. A második, hogy ne vezessék ki a 40 év feletti édesanyák szja-mentességét, ami esetükben átlagosan nagyjából havi 110 ezer forintot jelent. A harmadik, hogy ne emeljék a használt lakásokra felvehető hitel kamatát: az Otthon Start helyett a Wekerle Plusz programban ez 3-ról 5 százalékra nőne, ami egy 50 milliós, 25 éves futamidejű hitelnél havi 55 ezer forint többletköltség a fiataloknak. Palóc nem látja, hogy a kormánypárt letérne az adóemelések útjáról, de mint mondta, a házi feladatot ettől még elvégzik.
Szemellenzővel az euróövezet előszobája felé
M. Kende Péter elfogadta, hogy az adózásról a kormánypárt mást mond, ez a politika természete, őt inkább az foglalkoztatta, hogy a kormány 2030-ra az eurózóna előszobájába juttatná az országot. Bevallotta, hogy kétségek között van: hol érti, hol nem érti az euró bevezetésének fontosságát.
A képviselő a kérdés félmondatára, a határidőre helyezte a hangsúlyt. A költségvetési vita lezárása után gyakorlatilag három év marad, ez szerinte erőltetett tempó, amelyben szemellenzős módon mindent ennek a célnak rendelnek alá, a gazdaságélénkítés helyett újabb adókkal. Példaként a nagyvállalatok társasági adójának 9-ről 15 százalékra emelését hozta: ezeknél a cégeknél 128 ezer magyar ember dolgozik. Úgy érvelt, hogy egy 66 százalékkal megugró adóból nem lesz fizetésemelés, így a családoknak nem lesz több elkölthető pénzük, nem bővül a fogyasztás, és a GDP sem nőhet olyan ütemben, mint amilyenben tudna. Az erőltetett tempó szerinte további megszorításokat is maga után vonhat.
„Amikor ma nincs növekedés, abból holnap elbocsátás van” – foglalta össze aggodalmát.
Kétszer annyi cég bocsátana el, mint ahány bővítene
A műsorvezető felvetésére, hogy a korábban állandó munkaerőhiány helyett most elbocsátásokról kell beszélni, Palóc három dolgot hozott fel. Az első a GKI kutatása, amelyet szerinte a Fidesz-közeliséggel biztosan nem lehetne vádolni, és amelynek anyagait kiváló szakmai munkának tartja: eszerint a vállalatok mindössze 7 százaléka tervez létszámbővítést, 14 százaléka viszont elbocsátást.
A második, hogy az angol sajtó kifejezésével egyszerre indult el egy kék- és egy fehérgalléros elbocsátási hullám. Az építőiparban az új megrendelések mintegy 35 százalékkal estek vissza, ezért elkezdték elbocsátani a munkásokat és segédmunkásokat, a fehérgalléros munkanélküliségről pedig már a magyar szakirodalomban is lehet olvasni.
A harmadik a gazdasági szereplők tapasztalata. Egy 600 fős cég egyetlen meghirdetett pénzügyes állására egy hónap alatt 700-an jelentkeztek, és volt, aki az interjún elmondta, hogy jó végzettséggel és szakmai múlttal is több mint egy éve nem talál munkát. A képviselő azt is elárulta, hogy taxival érkezett a stúdióba: a sofőr 2022-höz képest jelentős visszaesést tapasztal, miközben a katája 100 ezer forintra emelkedik. A fodrászok, taxisok, éttermek szerinte receptorként azonnal jelzik, ha az emberek visszafogják a költéseiket. Nem arra számít, hogy egyik napról a másikra öt helyett 12 százalékos lesz a munkanélküliség, de a gyárbezárások már elindultak: korábban 11 esetről beszélt, mostanra két továbbit is kutatnak, így 12–13 bezárással vagy tartós leépítéssel számol, és számos helyen csoportos leépítések is indultak.
M. Kende Péter megjegyezte, hogy a gazdaság motorjának szánt kkv-szektor is beleremeghet egy ilyen helyzetbe. Palóc egyetértett: a láncolat úgy képzelhető el, hogy ami ma GDP-mutató, az holnap a vállalkozások évzárása, holnapután bérnövekedés vagy éppen annak hiánya, végül pedig elbocsátás.
Fele akkora béremelés, mint a megállapodásban
A minimálbérről és a garantált bérminimumról előző nap született megállapodásra a képviselő azt mondta, ez lesz az elmúlt évek legalacsonyabb minimálbér-emelése. Az utóbbi években két számjegyű emelések voltak, és a hároméves bérmegállapodás szerint idén 14 százaléknak kellett volna következnie, ehelyett – ahogy a műsorvezető pontosított – 7,5 százalék lett.
Palóc felidézte, hogy Magyar Péter 2024. szeptember 8-án azt ígérte a több mint 200 ezer minimálbéres dolgozónak, hogy egy Tisza-kormány idején a minimálbér az akkori szint duplája, 533 600 forint lesz, ami 65 százalékos emelést jelentene. Ezt felelőtlen kijelentésnek tartja, de szerinte a minimálbéresek joggal csalódottak, mert sem az ígért, sem a bérmegállapodásban szereplő emelést nem kapják meg. Összegzése szerint a költségvetés átveri a nyugdíjasokat, a fiatalokat, 120 ezer édesanyát és a minimálbéreseket is.
Tartalék nélkül az energiaválság ellen
Arra a kérdésre, hogy mennyi derűlátás és mennyi óvatosság van a költségvetésben, különösen az energiaügyekben, a képviselő azt felelte: a terv nem számol azzal a kockázattal, hogy az energiaárak tartósan magasak maradnak. Az iráni háború, a Hormuzi-szoros helyzete és a szomszédságunkban zajló háború bármikor olyan eszkalációt hozhat, amely rövid távon komolyan hat az energiapiacra, a költségvetésben mégsem lát erre tartalékot, ahogy a védett üzemanyagárra elkülönített keretet sem, pedig ezt korábban szorgalmazták.
A külső környezetet sem tartja kedvezőnek: nem látja, hogy a német vagy az egész uniós gazdaság gyors fordulatot venne, és mivel Magyarország túlnyomórészt exportra termel, nehezen hiszi, hogy a GDP érdemben gyorsulhat. Hangsúlyozta, hogy szurkol a magyar gazdaság sikerének, éppen ezért mondja el, hol lát kockázatot. A legnagyobbat abban látja, hogy a kormány fogyasztásbővüléssel számol, miközben a költségvetés saját melléklete szerint az idei 9,2 százalékos bruttó átlagos bérnövekedés jövőre 5,6 százalékra mérséklődik. „Ez némi ellentmondásnak tűnik talán” – jegyezte meg.
A műsorvezető kíváncsian várja, mi lesz a módosítókkal, hiszen a birkózás a következő héten is folytatódik. Palóc szerint bizottsági szinten mindenképpen; fogadókészséget nem lát, de nem adják fel.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.













