„Nem az ötletek, hanem a rideg valóság jön szembe” – mit kezd Vitézy Dáviddal és az üres kasszával az új kormány?
Az április 29-i Pirkadatban M. Kende Péter vendége Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke volt. A beszélgetés középpontjában az állt, mit várhat a közlekedési ágazat az új kormánytól, mit jelenthet Vitézy Dávid miniszteri kinevezése, és hogyan lehetne kimozdítani Budapestet abból a pénzügyi szorításból, amely már nemcsak a fejlesztéseket, hanem a mindennapi működést is veszélyezteti.
Vitézy kinevezése nem lepte meg
Naszályi Gábor elmondta: kifejezetten várta, hogy Vitézy Dávid neve elhangozzon a leendő kormány miniszterei között. Nem azért, mert előzetes információi lettek volna, hanem mert szerinte logikus döntés volt. Úgy fogalmazott: „én nagyon vártam ezt a bejelentést”, és hozzátette, hogy most Vitézy végre megmutathatja, mire képes olyan pozícióban, ahol valódi mozgástere is lehet.
A szakszervezeti vezető szerint Vitézy mögött megvan az az elhivatottság és munkabírás, amely nélkül nehéz hozzányúlni a magyar közlekedéshez. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az ötletek önmagukban nem lesznek elegendők: „nem az ötletek, hanem a rideg valóság is, ami szembe jön”.
A közlekedés gondjai messze túlmutatnak egyetlen beruházáson
A beszélgetésben szóba került a HÉV-felújítás és több más közlekedési ígéret is, de Naszályi Gábor szerint ennél sokkal mélyebb problémákkal kell szembenézni. Szerinte a közlekedési rendszer egészét kellene újragondolni, mert a korábbi években sokszor politikai vagy látványalapú döntések születtek, miközben az alapműködés gondjait nem oldották meg.
Példaként említette, hogy miközben kötöttpályás fejlesztésekről sok szó esett, közben olyan gyorsforgalmi utak is épültek, amelyek szerinte nem igazán szolgálnak valós közlekedési igényeket. Ezzel szemben a vasúti és elővárosi közlekedésben több helyen máig alapvető hiányok maradtak.
Budapestnél most a túlélés a kérdés
A főváros helyzetéről Naszályi nagyon sötét képet rajzolt. Szerinte a két hónapos haladék, amelyet Budapest a szolidaritási hozzájárulás ügyében kapott, csak arra elég, hogy ne omoljon össze azonnal a rendszer. Ettől még a főváros és a BKV pénzügyi helyzete továbbra is rendkívül súlyos.
Úgy fogalmazott, hogy a város „régóta hitelekből tartja fenn magát”, a BKV pedig szintén folyamatos likviditási nyomás alatt működik. A dolgozók bérei ugyan most nincsenek veszélyben, de a beszállítók, szolgáltatók, fejlesztések és napi működési tételek körül már most is komoly csúszások és feszültségek vannak.
A fejlesztések elmaradása már a mindennapi működést is érinti
A beszélgetés egyik legfontosabb pontja az volt, hogy a pénzhiány nemcsak azt jelenti, hogy új járművek vagy nagy beruházások késnek. Naszályi szerint ott tartunk, hogy az alapvető működtetéshez szükséges fejlesztésekre sincs érdemi keret. A BKV-nál a beruházásokra jutó összeg szerinte már „nevetséges”.
Ez azért veszélyes, mert a fejlesztések hiánya közvetlenül visszahat a szolgáltatás minőségére. Nem lehet például komolyan új járművekkel számolni, ha azok elhelyezéséhez, karbantartásához vagy üzemeltetéséhez sincsenek meg a feltételek.
A dolgozókat nem lehet hónapról hónapra bizonytalanságban tartani
Naszályi Gábor világossá tette, hogy a közlekedésben dolgozók számára a legfontosabb a kiszámíthatóság lenne. Elfogadhatatlannak tartja, hogy újra és újra felmerüljön: lesz-e fedezet a bérekre, a működésre, a szolgáltatók kifizetésére. Mint mondta, „nem lehet a dolgozóinkat rettegésben tartani egyik hónapról a másikra”.
Azt várja az új kormánytól, hogy mielőbb kezdjen érdemi tárgyalásokat a fővárossal, és ne csak a politikai jelzéseket küldje, hanem valódi pénzügyi és szerkezeti megoldásokat is tegyen az asztalra.
A remény megvan, de a kompromisszumok nélkül nem megy
A beszélgetés végére Naszályi Gábor egyértelművé tette: ő nem látványos gesztusokat vár, hanem működőképes kompromisszumokat. Vitézy Dávid kinevezésében lát lehetőséget, de azt is tudja, hogy a közlekedésben nincsenek gyors csodák. Ahhoz, hogy valódi fordulat jöjjön, pénz, szakmai önállóság és folyamatos egyeztetés kell.
A május elsejéről szólva pedig keserűen jegyezte meg: a közlekedési dolgozók számára ez sem igazi ünnep, mert dolgoznak, mint bármely más napon. A különbség csak annyi, hogy az ünnepnapi pótlékkal legalább megkeresik azt, „amit a hétköznapokon is meg kéne keresni”.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
