„A cégeknek ehhez semmi közük nincs, mégis rajtuk csapódik le minden” – ezért lesz kényes ügy a bértranszparencia
A Pirkadat április 22-i adásában M. Kende Péter vendége Marázi Judit HR-tanácsadó volt, akivel a bértranszparencia és a magyar adókedvezmények ellentmondásairól beszélgettek. A beszélgetés központi kérdése az volt, hogyan lehet egyszerre megfelelni az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvének, miközben a magyar adórendszer nagyon eltérő nettó jövedelmeket hoz létre azonos bruttó bér mellett is.
A téma különösen azért érzékeny, mert a munkavállalók nem bruttó bérekről beszélnek egymással, hanem arról, hogy mennyi pénz érkezik a számlájukra hónap végén. Ebből pedig könnyen feszültség keletkezhet akkor is, ha a munkáltató egyébként teljesen szabályosan és korrekt módon jár el.
Azonos munka, eltérő nettó bér
Marázi Judit szerint a bértranszparencia-direktíva logikája világos: azonos munkáért azonos bérnek kell járnia. A magyar rendszer viszont közben az egyéni élethelyzetek alapján különbséget tesz a munkavállalók között. A családi és életkori adókedvezmények miatt ugyanabban a munkakörben, azonos bruttó mellett is egészen más nettó jövedelmek jelenhetnek meg.
A beszélgetésben három példát is felhoztak: egy 24 éves adminisztratív dolgozót, egy háromgyermekes anyukát és egy 42 éves egyedülálló férfit. Ugyanannak a cégnek ugyanabban a rendszerében dolgoznak, mégis teljesen más nettó összegeket vihetnek haza. A cég oldaláról ez rendben van, a kávégép mellett viszont már nem ez lesz a benyomás.
A munkáltató viszi el a balhét
A beszélgetés legerősebb állítása az volt, hogy a cégeknek a helyzet kialakulásához valójában nincs közük, mégis náluk csapódik le minden következmény. Marázi Judit ezt így fogalmazta meg: „a cégeket úgy bünteti egy rendszer, mert nekik kell a hátukon elvinni ezt a különbséget, hogy nekik ehhez semmi közük nincs”.
A munkáltató ugyanis bruttó bérben, munkakörben, juttatási csomagban és teljesítményben gondolkodik. A munkavállaló viszont abból indul ki, hogy a másik mennyit visz haza. Ettől kezdve a feszültség nem az állam és a munkavállaló között jelenik meg, hanem a cégen belül.
A bérpapír lett a kulcsdokumentum
Marázi Judit szerint ezért különösen felértékelődik a bérpapír szerepe. A munkavállalóknak meg kell tanulniuk értelmezni, mi az, amit a cég ad, és mi az, ami az állami kedvezményrendszer következménye. A probléma ugyanis ott kezdődik, hogy ez a két dolog a mindennapi érzékelésben összecsúszik.
A HR és a vezetők egyik legfontosabb feladata éppen ezért az edukáció lesz. Nem elég felépíteni egy jogilag korrekt rendszert, azt el is kell tudni magyarázni. Ha ez elmarad, a bértranszparencia nem bizalmat fog teremteni, hanem újabb konfliktusokat.
A 25 éves korhatárnál különösen látványos lesz a feszültség
A beszélgetésben szóba került a 25 év alattiak adókedvezménye is, amely különösen élesen mutatja meg a rendszer ellentmondásait. Ha valaki betölti a 25. életévét, a következő hónaptól kevesebb nettót vihet haza ugyanarra a munkára. Erre sok munkavállaló természetes reakciója az lehet, hogy a munkáltatótól kér kompenzációt.
Marázi Judit idézett is egy cégvezetőt, aki ezt úgy magyarázta a fiataloknak: eddig az államtól kaptak egy életkezdési támogatást, most pedig „beállnak a normál sorba”. Ez kommunikációs szempontból érthető, de a helyzet ettől még nehéz marad.
Nem a büntetést kell elkerülni, hanem rendszert kell építeni
A beszélgetés végén Marázi Judit azt emelte ki, hogy azok a cégek járnak jó úton, amelyek nem pusztán jogszabályi megfelelésként tekintenek a bértranszparenciára. Szerinte a lényeg nem az, hogy elkerüljék a szankciókat, hanem hogy valóban működő, objektíven indokolható rendszert építsenek.
Ez azt jelenti, hogy ha egy munkavállaló kérdez, akkor a cég pontosan meg tudja mutatni, milyen munkaköri értékelés, kompetencia, teljesítmény és besorolás alapján alakult ki az adott bér. Nem kell mindenkinek mindenki fizetését ismernie, de a saját helyzetét mindenki számára világossá kell tenni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
