„Trumppal nem lehet 100 százalékig számolni” – Balázs Péter szerint új pályára állhat a magyar külpolitika
A Pirkadat április 20-i adásában Breuer Péter vendége Balázs Péter volt külügyminiszter, egykori EU-biztos volt. A beszélgetés középpontjában az állt, milyen külpolitikai örökséget vesz át az új magyar kormány, hogyan lehet újraépíteni a diplomáciai apparátust, és merre mozdulhat el Magyarország az Európai Unió, a NATO, Izrael és a nagyhatalmak viszonyrendszerében. A volt külügyminiszter szerint a következő időszak kulcskérdése az lesz, sikerül-e visszaterelni Magyarországot a szövetségi rendszer centrumába.
Kádercsere után szakmai szűrőre lenne szükség
Balázs Péter szerint a külügyminisztériumban tizenkét év alatt látványos személycserék történtek, nemcsak Budapesten, hanem a külföldi képviseleteken is. Úgy fogalmazott: a távozó miniszter munkájának egyik legnagyobb problémája éppen a kihelyezett apparátus, hiszen a világ több mint száz magyar képviseletén sok olyan ember dolgozik, akiket politikai lojalitás alapján választottak ki.
A volt külügyminiszter szerint egy kormányváltás után természetes, hogy a legfontosabb nagyköveti posztokon változások jönnek, de ezt nem söprögetéssel, hanem szakmai mércével kell megoldani. A kérdés nem az, ki kit szolgált korábban, hanem az, hogy „megvan-e a megfelelő felkészültsége, és hajlandó úgy dolgozni, ahogy az normális körülmények között szokás”.
Diplomata nem lehet félművelt
Balázs Péter hosszabban beszélt a diplomataképzésről is. Szerinte a külügyi szolgálat minősége azon múlik, honnan választják ki az embereket, hogyan képzik őket tovább, és milyen nyelvi elvárásokat támasztanak velük szemben. Külön kiemelte: nem elég az angol nyelv, a szomszéd országokban a helyi nyelvet kell tudni, Franciaországban franciául, Kínában kínaiul kell megszólalni.
A diplomata szerinte nem pusztán adminisztratív végrehajtó, hanem érzékeny közvetítő is. Sok múlik azon, hogy a fogadó ország társadalmához mennyire tud emberileg közel kerülni. Ebben a nyelvtudás nem dísz, hanem munkaeszköz.
Magyarország a peremről a centrum felé indulhat
A beszélgetés egyik legerősebb állítása az volt, hogy Magyarország az elmúlt években a saját szövetségi rendszerének peremére sodródott. Balázs Péter szerint a külpolitika egyik legsúlyosabb hibája az volt, hogy Budapest úgy próbált külön utat járni, hogy közben elvesztette mozgásterét az Európai Unión belül.
Most ezzel szemben szerinte új irány látszik: „megindultak a szövetségi rendszerünk centruma felé”. Ezt jelzi az euróhoz való csatlakozás emlegetése, az európai ügyészség kérdése, és az a törekvés is, hogy Magyarország hozzájusson a visszatartott uniós forrásokhoz. Balázs szerint ez a „természetes irány”, és az új vezetésnek ebben nagy lehetősége van.
Izraelhez nem pártpolitikai, hanem állami viszony kell
A műsor fontos része volt az Izraellel való kapcsolat. Balázs Péter világossá tette: a magyar–izraeli viszonyt nem szabad napi pártpolitikai síkra terelni. Magyarország és Izrael kapcsolatának szerinte értékalapúnak kell lennie, vagyis abból kell kiindulnia, hogy Izrael biztonsága és fennmaradása legitim állami érdek.
Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az államközi kapcsolatokat nem lehet egyetlen politikai vezető személyes viszonyára építeni. Ezért is tartotta veszélyesnek azt a külpolitikai működést, amely túlzottan személyes csatornákra és látványos gesztusokra támaszkodott.
„Nincs szerelem országok között, érdekek vannak”
A beszélgetés egyik legpontosabb mondata talán ez volt: „Nincs szerelem országok között, érdekek vannak.” Balázs Péter ezzel arra utalt, hogy a nemzetközi politikában a személyes barátságok csak addig számítanak, amíg egybeesnek az állami érdekekkel. Innen nézve különösen beszédesnek tartotta azt, amikor Donald Trump már múlt időben beszélt Orbán Viktorról.
A volt külügyminiszter szerint ez jól mutatja, mennyire törékenyek a személyes politikai szövetségek. Egy ország külpolitikáját nem lehet arra alapozni, hogy egy nagyhatalmi vezető éppen kedveli-e a másikat. Stabilitást csak kiszámítható, intézményes kapcsolatok adnak.
Trump kihagyott egy lépést
Balázs Péter kitért az iráni helyzetre és Donald Trump politikájára is. Úgy látja, az amerikai elnök egyik nagy hibája, hogy fontos lépések előtt nem egyeztet a szövetségeseivel. A Hormuzi-szoros körüli feszültség kapcsán úgy fogalmazott: többre ment volna, ha az Egyesült Államok előre konzultál a NATO-val, és közösen mérik fel, mi történik, ha a térségben a hajózás veszélybe kerül.
Szerinte éppen ez mutatja, hogy az európai államoknak a jövőben szorosabban kell együttműködniük, mert „Trumpra nem lehet 100 százalékig bízni”. Ebből a szempontból a brit–francia–német tengely megerősödése szerinte már most látszik.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
