„A választók meg is mondták az óellenzéknek, hogy szevasztok” – Kovács András szerint ez jöhet a Fideszben a vereség után
A Pirkadat hétfői zárásában Breuer Péter Kovács Andrással, a Mandiner főmunkatársával beszélgetett a választás utáni első napok politikai mozgásairól. A téma nem a győztes oldal ünneplése volt, hanem az, mi történik a vereség után a Fidesz–KDNP-ben, milyen frakció alakulhat ki az új parlamentben, és lehet-e visszatérni a parlamenti viták egy higgadtabb korszakához. A beszélgetésből az rajzolódott ki, hogy komoly belső újragondolás jöhet az ellenzékbe szorult kormánypártoknál, de látványos szakadásra Kovács nem számít.
Sebnyalogatás után jöhet a számvetés
Breuer Péter a vesztes oldal „gyászmunkájáról” kérdezte vendégét, és arról, várható-e látványos átállás, politikai damaszkuszi út. Kovács András szerint ennek nincs sok értelme, és nem is számít arra, hogy a Fidesz–KDNP 52 fős frakciójából valaki kilépne, vagy a függetlenek közé ülne.
Ami szerinte sokkal érdekesebb, az a belső átrendeződés lehetősége. Már elindultak olyan találgatások, hogy a listán mandátumot szerzett képviselők közül nem mindenki maradna a helyén, és a párt új arcokat próbálna beemelni. Ez jogilag lehetséges lenne, ha az érintettek lemondanak a mandátumukról, de erre senkit nem lehet kényszeríteni.
Nem mindenki ugyanarra készült
Kovács arról is beszélt, hogy a Fidesz-listán több olyan politikus is szerepel, akikről nehezen tudja elképzelni, hogy a következő ciklusban karakteres, aktív ellenzéki munkát végezzenek. Szerinte a korábbi, nagy létszámú kormánypárti frakcióban sokan nem voltak rákényszerítve arra, hogy minden vitában megszólaljanak vagy folyamatosan jelen legyenek, most viszont más helyzet áll elő.
A parlamenti szerep új ritmust követel majd, és ez többeknél komoly alkalmazkodást kíván. Kovács egy ponton úgy fogalmazott, a választások eredményéből az is következik, hogy „a választók meg is mondták az óellenzéknek, hogy szevasztok”.
Visszajöhet-e a parlamenti vita?
A beszélgetés egyik legérdekesebb része az volt, amikor Breuer Péter arról kérdezte vendégét, nem térhet-e vissza valami a kilencvenes évek parlamenti hangulatából: több valódi vita, több szellemi ütközés, kevesebb dudálás és bekiabálás. Kovács szerint ez nem kizárt.
Úgy látja, az új helyzetben a Fidesznek nem az lenne az érdeke, hogy a látványos akciók, a „tűkölés, kiabálás” irányába menjen el, mert abból már kiderült, hogy korlátozott a politikai haszna. Sokkal inkább egy konszolidáltabb, vitaképesebb ellenzéki működésre lenne szükség, jó debattőrökkel és erősebb bizottsági munkával.
Bizottságok, házszabály, új szerepek
Kovács kitért arra is, hogy az új Országgyűlés működésének egyik kulcskérdése a bizottsági rendszer és a házszabály lehet. Pénteken már volt egyeztetés a bizottsági helyekről, és az ellenzék várhatóan arányos részesedést kap. A kérdés inkább az, melyik bizottságokat vezetheti majd.
Szerinte ha a korábbi gyakorlat folytatódik, a nemzetbiztonsági bizottság biztosan ellenzéki kézbe kerülhet, és valamilyen pénzügyi-gazdasági terület is hozzájuk kerülhet. Az már egy következő kérdés, hogy a Tisza megtartja-e a korábbi szigorú házszabályi szankciókat, vagy enyhít rajtuk.
A május eleji rajt sokat elárul majd
A beszélgetés végén Kovács András azt mondta: az igazán izgalmas időszak még csak most jön. Május elején megalakul az új Országgyűlés, és akkor derül ki, milyen lesz a Tisza kormányzása és milyen szerepet talál magának a Fidesz az új helyzetben. Breuer Péter ehhez kapcsolódva azt mondta, ettől kezdve talán ismét érdemes lesz figyelni a parlamenti közvetítéseket.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
