„Nem veszélyesek, csak éppen nincs az a hatás” – Rusvai Miklós a mézhamisításról és a méhbetegségekről
A Pirkadat április 9-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Rusvai Miklós virológus állatorvos volt, aki ezúttal nem járványokról, hanem méhészeti ügyekről beszélt. A beszélgetés középpontjában a méz minősége, a mézhamisítás, az importtermékek ellenőrzése és a méhcsaládokat pusztító fertőzések álltak. Az interjúból kiderült: a magyar méz jó hírét egyelőre nem árnyékolja be pancsolás, de a piacon jelen vannak olyan termékek, amelyek csak kinézetükben emlékeztetnek az igazi mézre.
A magyar méz jó hírét egyelőre nem érte csorba
Rusvai Miklós egyértelműen cáfolta, hogy a magyar méhészek termékei között tömeges volna a hamisítás. Azt mondta, a hazai mézeket szigorúan ellenőrzik, és ebben a Magyar Méhészeti Egyesület vezetése is komoly szerepet vállal. Úgy fogalmazott: „a tiszta magyar méz az jó minőségű és eredeti”.
A probléma szerinte elsősorban a külföldi vagy kevert mézeknél jelenik meg. Ezek között akadnak olyan termékek, amelyekben a valódi mézet olcsóbb, mesterségesen előállított anyagokkal keverik.
Nem mérgező, csak nem az, aminek látszik
Breuer Péter többször is visszakérdezett arra, mekkora veszélyt jelent a hamis méz a fogyasztókra. Rusvai Miklós szerint itt nem elsősorban mérgezésről van szó. A műmézek többnyire cukorszirupból készülnek, vagy azzal dúsítják őket, ezért nem hordozzák az igazi méz kedvező tulajdonságait.
A beszélgetés legerősebb mondata is ehhez kapcsolódott: „Nem veszélyesek, csak éppen nincs az a hatás.” Vagyis a fogyasztó nem feltétlenül kerül közvetlen életveszélybe, de nem azt kapja, amit mézként megfizetett. A cukorbetegek vagy azok, akik tudatosan keresik a valódi méz hatásait, különösen rosszul járhatnak egy ilyen hamis termékkel.
Az ellenőrzés működik, de nem mindig elég gyors
A szakértő szerint az ellenőrzések zajlanak, de a rendszer természetéből fakadóan sokszor csak utólag lehet lépni. A legegyszerűbb vizsgálatok néhány nap alatt lezárhatók, így ideális esetben a problémás termék el sem jut az üzletek polcaira. A hamisítás bizonyítása viszont ennél hosszabb ideig tarthat, ezért előfordul, hogy már forgalomba került árut kell visszahívni.
Rusvai Miklós felidézte, hogy néhány éve több tonna, antibiotikummal szennyezett mézet kellett megsemmisíteni Európában. Magyarországra ezek szerinte nem jutottak el, de a példa jól mutatja, mennyire érzékeny a piac.
Régi ellenség pusztítja a méhcsaládokat
A beszélgetés második fele a méhek betegségeiről szólt. Rusvai Miklós a nyúlós költésrothadást emelte ki, amely a fiasítást, vagyis a következő generációt támadja meg. A betegség elleni küzdelem több mint száz éve tart, és ma is minden évben méhcsaládok ezreit kell megsemmisíteni miatta állami kártalanítás mellett.
A szakértő szerint ez fájdalmas, de szükséges intézkedés, mert ha a fertőzés szabadon terjedne, annak jóval súlyosabb gazdasági és ökológiai következményei lennének.
Antibiotikummal lehetne kezelni, mégsem szabad
A beszélgetés egyik legérdekesebb pontja az volt, amikor Rusvai Miklós elmondta: a fertőzés ellen létezne hatékony eszköz, mégpedig az antibiotikum. Csakhogy ezt a méhészetben Magyarországon nem szabad használni, mert az anyag bekerülhetne a mézbe is.
Ebből adódik a dilemma: vagy megvédik a méhcsaládot, és kockáztatják az emberi egészséget az antibiotikum-maradványokkal, vagy feláldozzák a méheket, hogy a méz tiszta maradjon. Rusvai Miklós szerint a jelenlegi szabályozás az utóbbit választja, vagyis „inkább a méhekre áttolni a veszteséget”, mintsem az embereket kitenni az antibiotikum-rezisztencia veszélyének.
Nem minden ország dönt ugyanígy
A szakértő arra is kitért, hogy nem mindenhol ugyanaz a gyakorlat. Az Egyesült Államokban például engedélyezett az antibiotikum használata a méhészetben, ennek viszont az az ára, hogy az éves méztermés egy részét meg kell semmisíteni a szermaradványok miatt. Magyarországon ezzel szemben jóval kisebb a kidobott méz mennyisége, de cserébe a fertőzött családokat kell felszámolni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
