„Ha ott van az eredeti, akkor miért választana az ember a hamisítványt?”
A Pirkadat április 9-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Hortay Olivér, a Századvég energiapiaci szakértője volt. A beszélgetés a Hormuzi-szoros körüli káoszról, az egyre súlyosabb európai üzemanyag- és gázellátási gondokról, az orosz energiahordozók körüli uniós politikáról és a közelgő választás energiapolitikai tétjéről szólt. A műsorban az hangzott el: az európai válság már nem elméleti veszély, hanem a mindennapokban is érzékelhető folyamat.
A tűzszünet papíron létezik, a szoros a valóságban zárva maradt
Breuer Péter azzal indított, hogy Donald Trump tűzszünetet jelentett be, de közben Libanonból továbbra is támadások érték Izraelt, és a Hormuzi-szoros ügyében sem lett világosabb a helyzet. Dr. Hortay Olivér szerint valóban kaotikus állapot alakult ki: hiába beszéltek egy két hetes tűzszünetről és egy iráni tízpontos javaslatról, a részletek nem ismertek, a harci cselekmények pedig nem álltak le.
A szakértő szerint a szoros de facto továbbra is zárva van. Bár Irán jelezte, hogy bizonyos hajók előtt megnyitná az utat, ehhez előzetes bejelentést és fizetséget vár, ráadásul kriptovalutában. Ez önmagában is mutatja, hogy nincs valódi rendezés, csak ideiglenes és zavaros alkudozás.
Európa már érzi az előjeleit
Dr. Hortay Olivér arról beszélt, hogy az európai következmények nem a jövőben kezdődnek, hanem már most látszanak. Írországban a fuvarozók és a gazdák vonultak utcára, Franciaországban egyre több benzinkútnál jelentkezik hiány, és az ellátási problémák egyre több területen válnak kézzelfoghatóvá.
A helyzet súlyát az adja, hogy eddig még csak a közvetett hatások érték el Európát: szállítmányok fordultak vissza Ázsia felé, drágult a beszerzés, akadozott az utánpótlás. Most azonban már a tényleges mennyiségi kiesés következik. A szakértő szerint ezekben a napokban érkezhetett meg az utolsó olyan tankerhajó a Közel-Keletről, amely még eljutott az Európai Unióba.
A hetvenes éveknél is nagyobb válság jöhet
A beszélgetés egyik legerősebb állítása az volt, hogy a mostani energiapiaci sokk meghaladhatja a hetvenes évek olajválságait. Dr. Hortay Olivér a Nemzetközi Energiaügynökség vezetőjét idézve azt mondta: nagyobb energiaválság bontakozik ki, mint a hetvenes évek két válsága idején.
Ennek oka, hogy a világgazdaság ma sokkal összetettebb és érzékenyebb, miközben a Hormuzi-szoros tartós lezárására nincs történelmi tapasztalat. Közben Európa tárolói történelmi mélyponton állnak, a betárolási időszak most kezdődött, de nem világos, honnan lesz elegendő gáz és olaj. A kerozinhiány már most megjelent: egy dél-olaszországi repülőtér például bejelentette, hogy kifogyott belőle.
Öngól az orosz energia kivezetése
A szakértő szerint az Európai Unió legkézenfekvőbb lépése az volna, ha feloldaná az orosz energiahordozókra vonatkozó szankciókat. Ehelyett továbbra is a leválás politikáját erőlteti, miközben a kieső forrásokat nem tudja pótolni. Hortay ezt egyértelműen önsorsrontó politikának nevezte.
Azt is elmondta, hogy az oroszok közben már az ázsiai piacok felé terelik át a szállítmányokat, vagyis Európa nemcsak elvben mond le ezekről a forrásokról, hanem a gyakorlatban is elveszítheti őket. Innen nézve az uniós döntéshozók nem egyszerűen hibáznak, hanem saját mozgásterüket szűkítik le.
Von der Leyen, Macron, Merz és a politikai válság
A beszélgetésből az is kiderült, hogy Dr. Hortay Olivér szerint az energiaválság nem választható el az európai politikai vezetés válságától. Ursula von der Leyent alkalmatlannak nevezte, és arról is beszélt, hogy Emmanuel Macron és Friedrich Merz népszerűsége történelmi mélyponton van.
Szerinte az európai elit különböző ideológiák csapdájába esett: ahelyett, hogy az olcsó és biztonságos ellátást tekintené elsődlegesnek, szankciós és klímapolitikai szempontokat követ, még akkor is, amikor ezek már nyilvánvalóan sértik az európai emberek érdekeit.
A választás egyik fő tétje az energia
A beszélgetés végén Breuer Péter arra kérdezett rá, mindez mennyire befolyásolhatja a vasárnapi választást. Dr. Hortay Olivér szerint nagyon is. Úgy fogalmazott: a választás egyik legfontosabb témája az energiapolitika, mert most arról kell dönteni, olyan kormány marad-e, amely a lehető legolcsóbb és legbiztonságosabb ellátást keresi, vagy olyan jön, amely teljesítené a brüsszeli leválási elvárásokat.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
