„Nem csak zsidóknak szól, hanem mindenkinek, zsidókról” – Várkonyi Judit az Óbudai Társaskör Zsidó Kulturális Napjairól
Az Óbudai Társaskör negyedik alkalommal megrendezett Zsidó Kulturális Napjairól beszélgetett Breuer Péter Várkonyi Judit íróval, újságíróval, a stúdió régi ismerősével a Pirkadat október 27-i adásában. A vendég ezúttal az intézmény sajtósaként ült a kamerák elé, és bemutatta a november 5. és 8. között zajló négynapos rendezvénysorozat programjait: a pódiumbeszélgetéstől a felolvasóesten és a gasztronómiai előadáson át a zenés emlékestig. A fesztivál szerinte nem csupán a zsidó közönségnek készül.
Négy nap, sűrű programmal
Várkonyi Judit elmondta, hogy a négy napba igen sűrű programsort sikerült beilleszteni. A szabadon látogatható programok közé tartoznak a hétvégi délelőttök közösségi sétái, amelyeken az érdeklődők Óbuda zsidó örökségének nyomába eredhetnek. Emellett pódiumbeszélgetés, ismeretterjesztő előadás és felolvasóest is szerepel a kínálatban.
Breuer Péter már a beszélgetés elején jelezte, hogy a jegyárak nem érdeklik, a tartalomról szeretne hallani, és elismeréssel szólt Vass Lajosról, aki „volt már államtitkár, volt már a világon minden”, és most is valami különlegeset dolgozott ki munkatársaival.
Mit jelent ma zsidónak lenni?
A nyitóest Verebes István gondolata, az ő meghívottjai lesznek a vendégei. Várkonyi Judit inkább közös eszmecserének nevezte, mint klasszikus pódiumbeszélgetésnek. A „Hogyan zsidó?” címet viselő est azt járja körül, mit jelent ma zsidónak lenni, és ebbe a vallás, a családi örökség, a hit és a kétely kérdése egyaránt beletartozik. A vendégek Ledniczky Lívia történész, prof. dr. Balázs Gábor eszmetörténész, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem rektora, valamint Sándor Pál filmrendező.
Breuer Péter szerint az est ennél is többet jelent: amikor a világ nincs túl rózsás helyzetben, fontos, hogy legyen erő és idő a múlttal, a jelennel és talán a jövővel is foglalkozni. Várkonyi Judit kiemelte, hogy az egész fesztivál „nem csak zsidóknak szól, hanem mindenkinek zsidókról”. A műsorvezető ezt azzal egészítette ki, hogy a zsidóság és a nemzet együtt él, közös a múltjuk, közösek a szép és a kevésbé sikerült napjaik, és az utóbbiakról is beszélni kell. Arra a kérdésre, hogy rendbe lehet-e így hozni a mérleget, a vendég óvatosan felelt: ezt nem tudja, de a programok lehetőséget adnak a szemléletformálásra, a szívek és az agyak kinyitására, sok minden megértésére.
Szív utca: női sorsok a múltban
A felolvasóesten Gurubi Ágnes Szív utca című regényéből olvas fel Pető Kata színművész. Várkonyi Judit személyes kötődését is megemlítette: közös a kiadójuk a szerzővel. Bevallotta, hogy a kötetet még nem olvasta, de már ott van az asztalán. A regény női sorsokon keresztül ereszkedik a múltba.
Breuer Péter ehhez hozzátette, hogy a nők szerepe a zsidóságban mindenekfölött való, az oktatásban és a háztartásban is, és tulajdonképpen nők nélkül nem lenne zsidóság. Felidézte a nehéz időket is, amikor Magyarország befogadta a lengyel zsidókat, majd a kevésbé szép időszakokat, amelyekről sokan dolgoznak azon, hogy ne merüljenek feledésbe.
Receptek vándorlása
A háztartás említése után a vendég egy másik, általa különösen várt programra terelte a szót: Saly Noémi gasztronómiai előadására. Ebben arról lesz szó, hogyan keveredett itthon az idők során a két konyhakultúra, és hogyan vándoroltak a receptek.
A műsorvezető Hegedűs D. Géza nevét is felvetette, aki szerinte remekül tud alkotni, emlékezni és emlékeztetni a zsidóság témájában is. A magyar zsidó kultúra különlegességét a zenében is hangsúlyozta: vannak előadóművészek, akik ma már doktori dolgozatot írnak a múltról, és fényes, szép dolgokat hoznak létre.
Az OMIKE Művészakció emlékezete
Külön est idézi fel az OMIKE Művészakciót, azt az időszakot, amikor 1939 és 1944 között a zsidó művészeket egyre inkább kiszorították. A téma kutatójával, Harsányi Lászlóval Retkes Attila beszélget, a beszélgetést pedig zene is kíséri: fellép Palerdi András operaénekes Hidegkuti Pálma kíséretével, valamint a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarának muzsikusai is.
Breuer Péter különlegesnek nevezte, hogy Harsányi László az eltűnt nagyok nyomába eredt, és megjegyezte, hogy a Heti TV is beszámolt a munkájáról. Szerinte ezekben a programokban van egy kis szívszorongás, egy kis könny és nagyon sok nevetés is.
Kis hely, különleges atmoszféra
Várkonyi Judit elmondta, hogy a tematikus napok és programok Vass Lajosnak is köszönhetők, akinek a gondolata a tavasszal másodszor megrendezendő novellafesztivál is. Akkor a legjobb magyar írók adják egymásnak a kilincset a társaskörben. A közönség nagyon szereti ezeket a tematikus napokat.
Az intézmény kis hely, nincs nagy technika, Breuer Péter szerint viszont olyan atmoszférája van, ahol jól érzi magát, mosolyog és feltöltődik. Ritka és érdekes dolognak tartja, hogy egyszerre vannak jelen a nagyon fiatalok és a múlt. A vendég szerint éppen a fiatalabb közönség megszólítása volna fontos: a társaskör alapvetően klasszikus zenei helyként ismert, ezért szeretnék, ha szélesebb körben is észrevennék, hogy már felolvasóestek is vannak, amelyek nagyon népszerűek. Ilyenkor az ember saját képzelete dolgozik, és nem „ez a sok vacak, amit bámulunk egész nap”.
A műsorvezető ezt a kultúra egy magasabb szintjének nevezte, amelytől jobban érezzük magunkat, és kevesebb nyugtatót veszünk be. A beszélgetés végén arra biztatta a nézőket, hogy menjenek el a zsidó napokra, és azzal búcsúzott, hogy ha nagy lesz az érdeklődés, talán még egy matinét is kikényszerítenek a szervezőkből, hogy mindenki beférjen.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
