„Mi 15 éve következetesen ugyanazt a politikai irányt követjük” – Földi Judit szerint a DK-nak nem kell irányt váltania
A szerbiai választás tanulságairól, a közösségi média és a személyes politizálás viszonyáról, valamint Székesfehérvár költségvetéséről és bérlakáshelyzetéről beszélgetett M. Kende Péter Földi Judittal, a Demokratikus Koalíció székesfehérvári politikusával a Pirkadat október 27-i adásában. A vendég szerint pártjának nem kell irányt váltania, az új kommunikációs közegben azonban a fiatalabb politikusokra vár nagyobb szerep.
Valami ellen szavaztak
A műsorvezető a vasárnapi szerbiai választásból indult ki: Aleksandar Vučićot leváltották, és a jelek szerint megszűnt a hatalma, a győztes oldalon pedig mintha nem számított volna, ki milyen politikai irányzathoz tartozik. Ebből kiindulva kérdezte, fontos-e még egyáltalán, hogy egy párt, például a DK, milyen irányt képvisel.
Földi Judit úgy látja, a szerb választók vasárnap nem egy irányzatra voksoltak, valami ellen szavaztak: azt akarták, hogy a rendszer menjen, és hogy másnap mi lesz, azt talán még ők sem tudják. Ugyanezt látta Magyarországon is a tavaszi választáson, ahol szintén egyetlen cél mozgatta az embereket.
A DK-nak ebből nem az a tanulsága, hogy alkalmazkodnia kellene. „Mi 15 éve következetesen ugyanazt a politikai irányt követjük, és mindig a szociális értékek mentén politizáltunk” – mondta, hozzátéve, hogy pártja igyekezett emberközpontú lenni. Abban bízik, hogy a korábbi szimpatizánsok értékelni fogják ezt a tudatos politizálást és képviseletet. Az üzenetek súlypontján változtatni kell, az értékeken viszont nem: azok 15 évvel ezelőtt is rendben voltak, és 30 év múlva is rendben lesznek.
Az online térben kezdődött a szerveződés
M. Kende Péter arra is emlékeztetett, hogy Szerbiában az ellenzék egy állami médiagépezettel szemben győzött. Úgy vélte, a DK-nak is többet kellene szerepelnie a közösségi oldalakon, és olyan arcokat kellene felmutatnia, akik meglepőek, nem a már ismert szereplők. Arra volt kíváncsi, mikor lehet ilyen mozgást látni.
Földi Judit elismerte, hogy ez neki nehéz. Sokáig úgy gondolta, és ma is úgy gondolja, hogy az emberek közötti jelenlétben jobban hisz, mint a közösségi médiás politizálásban, a világ azonban láthatóan egészen más irányba halad. Bár nem tartja magát idősnek, ebben a látásmódban konzervatívnak érzi magát. Szerencsének tartja, hogy a DK-ban most vannak nála is fiatalabb, feltörekvő politikusok, akik ezt a szemléletet már a tanulmányaik során magukba szívták, tisztán látják, és valószínűleg jobban is fogják képviselni. Ebben már van előrelépés.
A szerbiai fordulatot is így értelmezte: felnőtt egy generáció, amely mindenáron meg akart szabadulni a Vučić-féle helyzettől, és az online térben kezdett szerveződni. Később két évig tüntettek és utcára mentek, a különböző egyetemek hallgatóiból egyetlen nagy közösség kovácsolódott, de a kommunikáció nagy része az interneten, különböző csoportokban zajlott. „Ehhez nekünk is fel kell nőni” – fogalmazott. Magyarországon is ez történt, tette hozzá: a kormányt kritikusai Facebook-kormánynak nevezik, mert nagyrészt ott kommunikál és ott éri el a választókat.
Napi huszonöt-harminc megszólítás
A műsorvezető megkérdezte, hány ember szólítja meg naponta Székesfehérváron, amikor a gyerekért megy az iskolába, vásárol vagy ügyet intéz. Amíg májusig képviselő volt, válaszolta Földi Judit, ez durván napi 25–30 embert jelentett, azóta hét-nyolcat, ami M. Kende Péter szerint is nagyon sok.
„Nekem fontos a személyes kapcsolat” – mondta. Szívesebben tölt el akár órákat három emberrel a helyi ügyek feltárásával. A helyi ügyekről a közösségi médiában is megszólal, de a legtöbb információt a beszélgetésekből gyűjti. A rohanó világban az emberek a kommentekben egy-egy mondatot írnak oda, amiből nem lehet jól lemérni a helyzetet; ezért tartja többre a személyes beszélgetést, még ha a világ nem is erre megy. A helyi politikában a jelenlét a legfontosabb.
Stabil költségvetés, bizonytalan számok
A beszélgetés Székesfehérvár jövő évi költségvetésével folytatódott. A műsorvezető a szolidaritási hozzájárulás 15 százalékos csökkentéséről kérdezett. Földi Judit hangsúlyozta, hogy amíg nincs róla konkrét írásos változat, nem lehet tudni, érinti-e ez a megyei jogú városokat; elképzelhetőnek tartja, hogy csak azokra a városokra vonatkozik, amelyek bajban vannak.
Székesfehérvár költségvetése szerinte valóban stabil, és a város minden évben tartalékot képez. A jövő évre már becslések alapján számolnak a bevételek csökkenésével, az állami normatíváról pedig még mindig nincsenek konkrét számok. Az önkormányzat ezért a múlt héten úgy döntött, hogy a közszférában dolgozók megkapják mindazokat a plusz juttatásokat, amelyeket a város eddig is gesztusként fedezett, és ezeket a jövő évi költségvetésbe is beépítik. Ha később az állam vállalja át ezt a terhet, a pénz megmarad, és másra lehet költeni.
A bérlakás mint vesszőparipa
A lakhatási válságról, amely a műsorvezető szerint nemcsak Magyarországon, hanem az egész kontinensen súlyos, és arról, hogy egyre több önkormányzat gondolkodik bérlakásprogramban, már csak röviden esett szó. Földi Judit ezt az egyik vesszőparipájának nevezte. Székesfehérváron az elmúlt 20 évben nem épült bérlakás, a városnak összesen 986 bérlakása van, részben szociális, részben piaci alapú.
A téma részletes kifejtését egy következő adásra ajánlotta, mert túl átfogó ahhoz, hogy a hátralévő percekben elmondja, miért is baj ma ez a helyzet. M. Kende Péter szaván fogta, mondván, neki is ez az egyik kedvenc témája, így előre megállapodtak: legközelebb a bérlakásokról beszélgetnek.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
