„A hazai közlekedési kultúrán van mit javítani” – ezért nem lehet elkapkodni az új KRESZ bevezetését
A Pirkadat április 1-jei adásában M. Kende Péter vendége Gyulainé Tóth Zsuzsanna volt, a Magyar Autóklub képviseletében. A beszélgetés középpontjában az új KRESZ előkészítése állt: mennyi idő kell a bevezetéséhez, mi történik a tanulóvezetőkkel és a már jogosítvánnyal rendelkezőkkel, mennyire fog változni a vizsgarendszer, és lehet-e valódi kulturális fordulatot elérni a közlekedésben.
Hosszú felkészülési idő kell az új szabályokhoz
Gyulainé Tóth Zsuzsanna szerint az egyik legfontosabb felismerés az, hogy az új KRESZ-t nem lehet gyorsan átvinni a rendszeren. Úgy fogalmazott: „itt legalább egy hat-nyolc hónapos, de lehet, hogy egy éves időszakra van szükség a jogszabály kihirdetése és a hatályba lépése előtt”. Ennyi idő kell ahhoz, hogy elkészüljenek az új oktatási anyagok, megtörténjen a szükséges táblacsere, és a jogalkalmazók is felkészüljenek az új helyzetre.
A beszélgetésből világosan kiderült, hogy nem pusztán egy új szabálygyűjteményről van szó, hanem egy átfogó átállásról. A közlekedők mellett a rendőrségnek, az oktatóknak, a bíróságoknak és a közútkezelőknek is alkalmazkodniuk kell majd az új rendszerhez.
Nem lesz lebegő átmenet, egy nap alatt vált a rendszer
M. Kende Péter azt a kérdést vetette fel, mi történik a két világ közötti időszakban, amikor mindenki már tudja, hogy új szabályok jönnek, de még a régiek vannak hatályban. Gyulainé Tóth Zsuzsanna válasza egyértelmű volt: a tényleges hatálybalépés egyetlen naphoz kötődik majd. „Az nagyon balesetveszélyes is lenne, ha ott lenne egy átmeneti idő, hogy én még a régi szerint közlekedek, ön pedig már az új szerint.”
Vagyis nem lesz olyan türelmi zóna, amelyben a közlekedők válogathatnak a régi és az új szabályok között. A felkészülési idő hosszú lehet, a váltás pillanata viszont éles lesz.
Vizsgakötelezettség nem valószínű, de tanulni mindenkinek kell
A jelenlegi állás szerint nem készülnek arra, hogy minden jogosítvánnyal rendelkező autósnak újra vizsgáznia kelljen. Ugyanakkor a vendég arról beszélt, hogy várhatóan lesznek olyan edukációs programok, amelyeket ha valaki elvégez, bizonyos kedvezményekhez juthat. A hangsúly tehát inkább a képzésen és az önkéntes felkészülésen lehet.
A friss vizsgázók helyzete különösen kényes kérdés. Azoknak, akik még a régi szabályok alapján tanulnak, de már az új rendszerben vizsgáznának, átmeneti megoldásokra lesz szükségük. Ezért is fontos, hogy az új KRESZ körüli átállást ne adminisztratív aktusként, hanem komplex oktatási feladatként kezeljék.
A szemkontaktus maradhat, de nem ez lesz a döntő
A beszélgetés egyik legtöbbet vitatott pontja a gyalogátkelőknél emlegetett szemkontaktus volt. M. Kende Péter kételyeit fogalmazta meg azzal kapcsolatban, hogy ezt a gyakorlatban hogyan lehet majd értelmezni és számon kérni. Gyulainé Tóth Zsuzsanna sem állította, hogy ez könnyű kérdés.
Azt mondta, a tervezet szerint sem lenne kötelező elem, inkább egy ajánlott, a biztonságot segítő magatartásforma. „A szemkontaktusba lehet beleérteni akár a fejmozdulatot, vagy egy olyan kapcsolatfelvételt, ami mindenképpen a közlekedés biztonságát szolgálja.” Hozzátette: kérdéses, hogy egyáltalán benne marad-e így a normaszövegben, mert ezt a pontot is bírálatok érik.
Az új KRESZ logikusabb lehet, de túl hosszú
A Magyar Autóklub képviselője szerint az új szabályozás egyik előnye, hogy szerkezetében áttekinthetőbbnek tűnik, mint a sokszor toldozott-foldozott régi KRESZ. Ugyanakkor komoly fenntartásuk van a tervezet terjedelmével kapcsolatban. A jelenlegi változat ugyanis körülbelül kétszer akkora, mint a most használt normaszöveg.
Ez szerinte nem pusztán technikai kérdés: amit kétszer olyan hosszú, azt nyilván nehezebb megtanulni, oktatni és számon kérni is. A vita tehát nemcsak a szabályok tartalmáról szól, hanem arról is, mennyire marad kezelhető az egész rendszer.
Az alapelvek új hangsúlyt kaphatnak
A beszélgetés végén a közlekedési kultúra került a középpontba. Gyulainé Tóth Zsuzsanna szerint az új KRESZ egyik fontos újítása lehet, hogy külön hangsúlyt kapnak az alapelvek: az együttműködés, az udvariasság, a környezetvédelem és az egymásra figyelés. Ezek nemcsak az autósokra, hanem minden közlekedőre vonatkoznának.
A kérdés inkább az, hogy ezek az elvek mennyire válhatnak számon kérhető normákká. Ebben még vita van, de a beszélgetés legerősebb mondata éppen ehhez a tágabb összefüggéshez kapcsolódott: „a hazai közlekedési kultúrán van mit javítani”. Ez a mondat jól összefoglalta az interjú alaphangját: az új KRESZ önmagában nem old meg mindent, de alkalom lehet arra, hogy a közlekedés szereplői ne csak új szabályokat tanuljanak meg, hanem egymást is komolyabban vegyék az utakon.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
