„Ingyen pénz nincsen” – Bokros Lajos szerint euró, privatizáció és valódi reform kellene Magyarországnak
Bokros Lajos közgazdász, egyetemi tanár, volt pénzügyminiszter volt Breuer Péter vendége a Pirkadatban. A beszélgetés a kormányváltás utáni első gazdasági feladatokról, a költségvetés átvilágításáról, az állami vagyon kezeléséről, az euró bevezetéséről, a családtámogatások célzottságáról és az egészségügy finanszírozási válságáról szólt. Bokros szerint az ország nem várhatja a jólétet egyszeri uniós pénzesőtől: felelős gazdálkodásra, szerkezeti reformokra és a pénztermelő vagyonhasznosítás logikájára lenne szükség.
„Nem rakétatudomány” átnézni a költségvetést
A beszélgetés elején Bokros Lajos óvatosságra intett az új kormány első napjainak megítélésében. Mint fogalmazott, „10 napja van kormányon a kormány”, ezért szerinte még korai végleges következtetéseket levonni. A költségvetés állapotának feltárására ugyanakkor nem adna hónapokat: szerinte „10 nap, két hét alatt egy költségvetést át lehet tekinteni”, még akkor is, ha az több mint tízezer rovatot tartalmaz.
Bokros úgy látja, a pénzügyminisztériumi szakapparátusnak pontosan tudnia kell, hol vannak a valódi számok, milyen kötelezettségeket vállalt az állam, mikor esedékesek a kifizetések, és ezek mit jelentenek az államháztartásnak. A jelenlegi költségvetés esetleges módosítása mellett már a 2027-es büdzsé előkészítését is el kell kezdeni.
Felülvizsgálat, korrupcióellenes fellépés, új privatizáció
A volt pénzügyminiszter szerint egy új kormánynak joga és kötelessége áttekinteni az előző kabinetek által megkötött szerződéseket. Ha egy megállapodás jogtalan, kirívóan előnytelen vagy kifejezetten káros az államra nézve, akkor előbb fel lehet függeszteni, majd jogi lehetőség esetén meg lehet semmisíteni.
A vagyon-visszaszerzési logikát Bokros két részre bontaná. Az egyik a korrupció elleni tényleges fellépés, akár visszamenőleg is. A másik a privatizáció újragondolása. Szerinte sok állami vagyontárgy formálisan ugyan az államé, de gazdaságilag rosszul hasznosul. Egy új vagyonügynökségre lenne szükség, amely az államhoz visszakerülő vagy feleslegesen állami kézben lévő vagyont gazdaságilag értelmes pályára állítja.
A vár, a minisztériumok és a pénztermelő funkció
A beszélgetés egyik hangsúlyos része a minisztériumok várba költöztetése és a nagy állami ingatlanberuházások ügye volt. Bokros gazdasági szempontból értelmetlennek nevezte a költöztetéseket, ha azok nem termelnek bevételt, csak költséget.
A pénzügyminisztérium példáján azt mondta: a József Nádor téri épületből való kiköltözés, majd egy drágán megvett modern épület használata óriási veszteséget okozott. Szerinte ésszerűbb lenne a minisztériumot visszavinni eredeti helyére, és a drágán megvásárolt másik ingatlant értékesíteni, még akkor is, ha azon veszteség keletkezik.
A várbeli épületeknél is a funkciót tartja döntőnek. Ha egy épület szállodaként vagy más bevételtermelő formában működtethető, akkor legalább a jövőbeni veszteségek elkerülhetők. „Az az épület, amelyik nem hoz jövedelmet, az értéktelen” – fogalmazott.
Euró: horgony a kiszámítható gazdasághoz
Bokros Lajos szerint Magyarországnak már évekkel ezelőtt be kellett volna lépnie az eurózónába. Úgy látja, a kormányok azért nem tették alkalmassá az országot erre, mert ragaszkodtak a monetáris szuverenitás illúziójához.
A volt pénzügyminiszter szerint a forint teljes átválthatósága és az uniós tagsággal járó szabad tőkeáramlás mellett ez a szuverenitás valójában már nincs meg. Az euró bevezetése szerinte kiszámítható horgonyt adna az áraknak, fékezné az inflációs kísértéseket, és felelősebb költségvetési politikára kényszerítené az országot.
„Ingyen pénz nincsen”
A beszélgetésben előkerült Bokros pénzügyminiszteri időszaka is. Surányi Györggyel való kapcsolatáról azt mondta, a monetáris és fiskális politikát szoros összhangban kellett tartani, ezért akár naponta egyeztettek. A mai helyzettel azonban nem vonna egyszerű párhuzamot, mert Magyarország akkor még nem volt az Európai Unió tagja, és senki nem sietett volna megmenteni az országot a saját hibái következményeitől.
Bokros felidézte, hogy Horn Gyula annak idején egymilliárd márkás támogatást kért Kohl kancellártól, ám a német válasz világossá tette: támogatás csak komoly stabilizációs intézkedések mellett jöhet. Ezt a tanulságot így foglalta össze: „Ingyen pénz nincsen.”
Cukorkaosztogatás helyett célzott segítség
A családtámogatásoknál Bokros különbséget tenne a valóban rászorulókat segítő intézkedések és a tehetősebb rétegeknek kedvező adómentességek között. A családi pótlék emelését támogatná, mert annak reálértéke szerinte 18 éve folyamatosan romlik. A két- és háromgyermekes anyák élethosszig tartó személyijövedelemadó-mentességét viszont rosszul célzott kedvezménynek tartja, amely elsősorban a jobb módúaknak segít.
A 13. havi nyugdíj kapcsán azt vetette fel, hogy annak forrásából akár egészségbiztosítási járulékot is lehetne képezni, vagyis a nyugdíjasokat is be lehetne vonni az egészségügy finanszírozásába.
Egészségügy: reform nélkül romlik tovább
Bokros szerint az egészségügy a legnehezebben reformálható közszolgáltatási terület, mert nincs egyetlen, mindenhol bizonyítottan működő modell. A mostani rendszerben szerinte nem elég több pénzt költeni ugyanarra a szerkezetre: alapvető reformokra van szükség.
A megoldást kétpilléres finanszírozásban látja. A társadalombiztosítási újraelosztás szerinte önmagában nem képes fedezni a modern egészségügy növekvő költségeit, ezért kötelező magánbiztosításra is szükség lenne. Példaként a francia, német, holland, belga, svájci és részben osztrák rendszert említette.
Nem ajándékból lesz jólét
A beszélgetés végén Breuer Péter arra kérdezett rá, hogy ha Magyarország megkapná az uniós források jelentős részét, az elég lenne-e a talpra álláshoz. Bokros válasza szerint az az ország, amely egyszeri nagy ajándéktól várja a jólétet, fejlődésképtelen ahhoz képest, amely saját erejéből képes fejlődni.
A volt pénzügyminiszter üzenete végig ugyanaz maradt: minden állami vagyont, minden költségvetési forintot, minden beruházást aszerint kell megítélni, hogy termel-e értéket, javítja-e a működést, és csökkenti-e a jövő veszteségeit. Ahogy a műsorvezető összefoglalta: jól kell kufárkodni „minden fillérrel, minden téglával”. Bokros erre csak ennyit felelt: „Így igaz.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
