„Sokkal súlyosabb a helyzet annál” – Holoda Attila szerint az energiaválság messze túlmutat a 70-es évek olajsokkján
A Pirkadat március 31-i adásában Breuer Péter vendége Holoda Attila energetikai szakértő volt, akivel a Közel-Kelet felől érkező újabb válsághullám lehetséges következményeiről beszélgettek. A téma nemcsak a Hormuzi-szoros vagy a Bab el-Mandeb biztonsága volt, hanem az is, hogy az olaj- és gázszállítás zavarai miként gyűrűzhetnek be a mindennapokba: az üzemanyagáraktól a műtrágyán át egészen a műanyag csomagolóanyagokig.
Szűk szorosok, világgazdasági következmények
Holoda Attila szerint a világ energiarendszere ma is néhány kritikus ponton múlik. Ilyen a Hormuzi-szoros és a Bab el-Mandeb is, amelyek lezárása vagy részleges blokádja nem pusztán regionális ügy. A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek a tengeri útvonalak nemcsak az olaj- és gázkereskedelemben kulcsfontosságúak, hanem más stratégiai nyersanyagok, köztük a félvezetőgyártáshoz szükséges alapanyagok szállításában is.
A beszélgetés egyik fontos megállapítása az volt, hogy a mostani helyzetet a piac még mindig nem árazta be teljes súlyával. Holoda szerint „sokkal súlyosabb a helyzet annál, mint amiről jelenleg az árak tanúskodnak”, és a mostani válság könnyen túlmutathat a hetvenes évek olajárrobbanásán.
Nem Európa kapja közvetlenül a csapást, mégis megérzi
Bár Európa közvetlenül nem a Közel-Keletről szerzi be energiahordozóinak zömét, a piac összekapcsoltsága miatt a távoli zavarok is gyorsan begyűrűznek. Holoda arról beszélt, hogy már most vannak olyan tankerek, amelyek menet közben fordulnak meg, mert máshonnan magasabb ajánlatot kapnak a rakományukért. Ez azonnal licitversenyt indít el, aminek végén a távol-keleti vevők és az európai fogyasztók egyaránt magasabb árat fizetnek.
A szakértő külön kitért arra is, hogy a válság nemcsak az autósokat vagy a gázt használó háztartásokat érinti. A műtrágya, a műanyagipari alapanyagok, a csomagolás és a vegyipar is olyan mértékben függ a fosszilis energiahordozóktól, hogy az ellátási zavarok rövid időn belül az élelmiszerárakban és a bolti kínálatban is megjelenhetnek.
A kényelem ára most látszik igazán
Holoda Attila szerint a jelenlegi helyzet egyik tanulsága az, hogy a világ sokat beszélt ugyan az energiadiverzifikációról, de keveset tett érte. A fosszilis energiahordozókra épülő rendszer kényelmes és jövedelmező volt, ezért a legtöbb ország nem sietett az alternatívák kiépítésével. Most viszont kiderül, milyen nagy ára van annak, ha egy ország vagy egy régió túlzottan egyetlen energiahordozóra vagy útvonalra támaszkodik.
Magyarország kapcsán is megjegyezte, hogy a fűtési célú energiafelhasználásban még mindig rendkívül magas a földgáz aránya, miközben a geotermikus energia sokkal nagyobb szerepet kaphatna. Szerinte a hazai lehetőségek jóval nagyobbak annál, mint amit ma kihasználunk.
Nem csak olajról van szó
A beszélgetés egyik legérdekesebb része az volt, amikor a szakértő arra emlékeztetett: a válság hatása messze nem áll meg a benzinkútnál. A modern ipar működéséhez szükséges anyagok, a csomagolóanyagok, a műanyagok, a mezőgazdaságban használt inputok mind ugyanennek a rendszernek a részei. Ha az energia drágul és a szállítás bizonytalanná válik, akkor a teljes gazdasági lánc sérül.
Holoda szerint éppen ezért a mostani helyzet nem egyszerűen egy újabb geopolitikai feszültség, hanem figyelmeztetés arra, hogy a kényelmes, egycsatornás energiaellátás korszaka véget ért. A kérdés már nem az, hogy kell-e alternatívákban gondolkodni, hanem az, hogy ki mennyire készült fel erre időben.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
