„A világon keletkező újabb és újabb problémákra soha nem sikerül gyors és hatékony megoldásokat produkálni”
A Pirkadatban Breuer Péter vendége ezúttal Dr. Lattmann Tamás nemzetközi jogász, egyetemi docens volt, akivel a közel-keleti háború következményeiről, az energiaválság kockázatairól és Magyarország mozgásteréről beszélgetett. A beszélgetés középpontjában az állt, hogy a konfliktus már régen nem csak Izraelről és Iránról szól: a tengeri szorosok biztonsága, az öbölmenti országok sérülékenysége és a nemzetközi diplomácia bénultsága az egész világot érintő válsággá emeli a helyzetet.
A jog nem tud azonnali békét teremteni
Lattmann Tamás szerint a világ az elmúlt évtizedekben újra és újra azt tapasztalta meg, hogy a nemzetközi rendszer a gyors válságkezelésben gyenge. Ahogy fogalmazott: „a világon keletkező újabb és újabb problémákra jellemzően soha nem sikerül gyors és hatékony megoldásokat produkálni”.
A beszélgetés egyik fontos pontja az volt, hogy a háborús szabályok egy része mára kiüresedett. Breuer Péter a kazettás bombák pusztításáról beszélt, Lattmann pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a közkeletű vélekedéssel szemben nincs olyan általánosan érvényes nemzetközi tilalom, amely minden érintett államra kötelezően kiterjedne. Ez is mutatja, mennyire korlátozott a jog ereje, amikor a politikai és katonai szándékok felülírják a normákat.
Fegyverszünet csak akkor lesz, ha mindkét félnek érdeke
A jogász szerint a fegyverszünethez nem elég a diplomáciai nyilatkozatok sora. „Amennyiben az összeütköző feleknek van közös érdeke, hogy legyen egy tűzszünet vagy egy fegyverszünet, akkor lesz. Ha nincs, akkor meg lehet róla dumálni” – mondta. A Trump-adminisztráció ellentmondásos kommunikációját is ebbe a keretbe helyezte: szerinte a nyilatkozatok zajosak, de ettől még nem látszik valódi áttörés.
A beszélgetésből az is kiderült, hogy Lattmann nem hisz az improvizált nagyhatalmi megoldásokban. Donald Trumpot „direttánsnak” nevezte, és arra utalt, hogy az amerikai elnök nyilatkozatai inkább növelik a bizonytalanságot, mintsem csökkentik azt.
Az öböl államai különösen kiszolgáltatottak
Breuer Péter többször visszatért arra, hogy az öbölmenti országok gazdasági csodája mennyire törékeny. Lattmann ezzel egyetértett: ezek az államok rendkívül sérülékenyek, mert a turizmusra, szolgáltatásokra és a nyitott tengeri útvonalakra építették fel jólétüket. Ha a térség felett iráni drónok jelennek meg, annak azonnali politikai és gazdasági ára van.
A professzor szerint Irán pontosan ezt használja ki. Nemcsak Izraelre gyakorol nyomást, hanem azokra az arab államokra is, amelyek az Ábrahám-megállapodások óta közelebb kerültek Izraelhez. Ebben a helyzetben a turizmus, a befektetői bizalom és a regionális stabilitás egyszerre sérül.
Magyarországnak lenne tere a közvetítésre
A beszélgetés végén szóba került Magyarország lehetséges szerepe is. Lattmann szerint az ország olyan helyzetben van, hogy akár közvetítőként is felléphetne, mert egyszerre ápol kapcsolatokat Izraellel, az Egyesült Államokkal és Iránnal is. Úgy fogalmazott: „Magyarország jelenleg egy elég jó pozícióban van ahhoz, hogy egy aktív diplomáciával akár közvetítő szerepkörben próbáljon a felek között kapcsolatot építeni vagy tartani.”
A kérdés szerinte nem az, hogy Magyarország teljesen ki tud-e maradni a válságból, hanem az, hogy milyen szerepet vállal. A semlegesség önmagában kevés lehet egy olyan helyzetben, ahol az energiapiac, a szövetségi rendszerek és a regionális kapcsolatok egyszerre mozdulnak meg.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
