„A 12 napos háborúban sem semmisítették meg” – Dr. Kis-Benedek József szerint beláthatatlan a közel-keleti eszkaláció
A Pirkadat március 31-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár volt. A beszélgetés a közel-keleti háború újabb fejleményeiről szólt: az Irán felől érkező rakétatámadásokról, az izraeli légvédelem terheléséről, az amerikai katonai jelenlét fokozásáról és az olajpiacot fenyegető újabb sokkról. A szakértő szerint nem szabad elhinni, hogy Irán katonailag kimerült volna, és a konfliktusnak ma már legalább akkora a gazdasági súlya, mint a hadműveleti jelentősége.
Az iráni rakéták nem fogytak el
A műsor elején Breuer Péter arról beszélt, hogy az esti órákban újra megindultak az Irán felől érkező rakéták Izrael irányába, és a becsapódások, illetve a lehulló roncsok komoly károkat okoznak lakóépületekben is. Dr. Kis-Benedek József szerint komoly tévedés azt gondolni, hogy a korábbi izraeli-amerikai akciók kiiktatták volna Irán katonai képességeit.
A szakértő egyértelműen fogalmazott: „a 12 napos háborúban se semmisítették meg” az iráni képességeket, és szerinte nem szabad komolyan venni azokat a kijelentéseket, amelyek szerint Teheránnak már nincs érdemi rakétakészlete. Úgy látja, Irán területe, népessége és katonai mélysége miatt nem kezelhető úgy, mint egy gyorsan térdre kényszeríthető ellenfél.
A légiháború önmagában nem dönt el semmit
Kis-Benedek szerint az izraeli légierő pontos célpontokat támad, de ez nem jelenti azt, hogy a konfliktus megnyerhető lenne pusztán a levegőből. Úgy fogalmazott: „ezt nem lehet megsemmisíteni”, utalva arra, hogy Irán kiterjedt, sokrétegű katonai és gazdasági struktúrával rendelkezik.
A beszélgetésben többször előkerült az a kérdés is, miért hihette bárki, hogy egy ilyen rendszer gyors légicsapásokkal összeomlasztható. A szakértő szerint ezt valójában senki nem gondolhatta komolyan, legfeljebb a politikai kommunikáció próbálta leegyszerűsíteni a helyzetet.
A gazdasági front legalább olyan veszélyes, mint a katonai
A műsor egyik legfontosabb állítása az volt, hogy a konfliktusnak ma már nemcsak katonai, hanem súlyos gazdasági következményei is vannak. Kis-Benedek József szerint „ez az egész olajprobléma, ez nagyobb kihívást jelent, mint mondjuk a katonai akció Irán ellen”.
A szakértő külön kiemelte a húszik szerepét és a Bab el-Mandeb-szoros jelentőségét. Ha ez a tengeri útvonal tartósan veszélybe kerül, az nemcsak a szállítási útvonalakat bolygatja meg, hanem Egyiptomot is súlyosan érinti, hiszen a Szuezi-csatorna bevételei visszaeshetnek, a turizmus is megsínyli a helyzetet, és újabb nyomás nehezedik az energiapiacokra.
Amerikai csapatmozgások, bizonytalan Trump-stratégia
A beszélgetésből az is kiderült, hogy az amerikai katonai erősítés üteme kulcskérdés lehet a következő hetekben. A szakértő szerint a hadműveletek további menete nagyrészt attól függ, milyen szárazföldi vagy különleges műveleti döntések születnek Washingtonban, és milyen gyorsan érkeznek meg a térségbe a kijelölt erők.
Donald Trump szerepéről Kis-Benedek József meglehetősen kemény véleményt fogalmazott meg. Szerinte az amerikai elnök látványosan bizonytalan, és „látszik rajta, hogy ideges”, mert érzi az otthoni politikai nyomást is. A szakértő úgy látja, hogy a következő két-három hét sorsdöntő lehet, de a konfliktus rövid lezárására kevés az esély.
Irán nem kis ország, és ezt most mindenki kénytelen tudomásul venni
A beszélgetés végén Kis-Benedek József ismét visszatért a konfliktus alapvető realitásához: Irán méretéhez, társadalmi szerkezetéhez és állami önvédelmi reflexeihez. Azt mondta, „nem kis falat”, és szerinte Nyugaton sokan későn ismerték fel, hogy nem egy gyorsan kifulladó helyi konfliktusról van szó.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
