„Bence tanítani jött” – Dr. Rátkai Tímea megrázó részleteket árult el a Heti Libazsírban
A Heti Libazsír rendhagyó adásában Rangos Katalin influenza után tért vissza a stúdióba, vendége pedig az ugyancsak betegségből felépülő Dr. Rátkai Tímea volt. A beszélgetés apropóját a gyilkos ügyeket feldolgozó szakértő készülő könyve adta, de az adás gyorsan túl is nőtt a puszta krimitörténeten: a szóba került Soproni Ági tragédiája, Szita Bence meggyilkolása, az áldozatok hozzátartozóinak sorsa, és az a kérdés is, hogyan lehet ilyen történetekhez úgy közelíteni, hogy a borzalom mellett az emberi oldal se vesszen el. Rangos Katalin hol hitetlenkedve, hol együttérzően kérdezett, Rátkai Tímea pedig végig a megértés szándékával, de minden mentegetés nélkül bontotta ki az ügyek hátterét.
A Facebook-posztokból könyv felé
Rátkai Tímea az elmúlt időszakban a Facebookon, folytatásokban dolgozta fel Soproni Ági meggyilkolásának történetét. A műfaj működött: az olvasók nemcsak követték a sztorit, hanem sokan jelentkeztek is új információkkal, köztük olyanok, akik egykor együtt ültek börtönben az elkövetőkkel. A szerző szerint a posztok részben terepfelmérést is jelentettek, de a cél egy átfogóbb feldolgozás.
„Én nagyon szívesen beszélgetnék vele, érdekel ebben a történetben egyébként az édesapa személye is.”
A mondat Petróci Andrásra, Soproni Ági fiára vonatkozott, aki húszévesen felbújtója lett anyja meggyilkolásának. Rátkai Tímeát nem a szenzáció, hanem a motiváció érdekli: hogyan jut el valaki oda, hogy a gyerekkori ragaszkodásból ilyen végzetes gyűlölet legyen.
Egy anya meggyilkolása, egy fiú hallgatása
A Soproni Ági-ügyben a szerzőt elsősorban az foglalkoztatja, mi történhetett a fiúval. A beszélgetésből kirajzolódott egy elkényeztetett, mégis sérült fiatalember portréja, akinek életében a válás, a külföldi évek és a családi viszonyok zavarai is szerepet játszhattak. Rangos Katalin vissza-visszatért arra, mennyire nehéz ésszel felfogni ezt az ügyet, Rátkai Tímea pedig újra és újra hangsúlyozta: nem felmenteni akar, hanem érteni.
A beszélgetés egyik legerősebb pontja az volt, amikor szóba került az apa, aki fia bűne ellenére is mellette maradt. A műsorvezető erre azonnal reagált: „Én is így gondolom.” A személyes mondat hirtelen áthúzta a stúdión a történet egyik legfontosabb erkölcsi dilemmáját.
„A gyász túlélésének azt a módját választották, hogy nem beszéltek erről”
A készülő könyv másik nagy ügye Szita Bence meggyilkolása. Itt nem az elkövetőkkel, hanem az áldozat családjával beszélt hosszú hónapokon át. A történet középpontjába Bence nővére, Lilla került, aki tizenhárom év hallgatás után idézte fel újra a család történetét.
„A gyász feldolgozásának, ez nem jó szó, mert ez nem feldolgozás, de a túlélésnek azt a módját választották, hogy ők nem beszéltek erről.”
A mondat egyszerre szólt a család belső működéséről és arról is, miért olyan nehéz megszólalni egy ilyen történet után. Rátkai Tímea szerint a közös munka során nemcsak a tragédia bontakozott ki, hanem azok a boldog évek is, amikor még teljes családként éltek együtt. Ez adott a könyvnek olyan emberi súlyt, amely túlmutat a bűnügyi rekonstrukción.
Nemcsak a gyilkosság, a környezete is érdekli
Rátkai Tímea arról is beszélt, hogy őt nem pusztán a bűneset menete foglalkoztatja. A rendőrségi anyagok, tanúvallomások, kihallgatások mellett legalább annyira fontos számára az is, hogyan reagál egy család, egy kisváros vagy épp az egész ország egy ilyen tragédiára. Ez különösen erősen jelent meg Szita Bence ügyében, ahol a gyilkos nő családja is megbélyegződött.
A szerző szerint ezekben az esetekben a hozzátartozók sokszor ugyanúgy áldozatok, mint azok, akikről a hírek szólnak. Ez a nézőpont teszi különlegessé a munkáját: nem a borzalmat akarja fokozni, hanem azt mutatja meg, mi marad utána.
Egy műfaj, amelyben az empátia a legfontosabb
Rangos Katalin a beszélgetés végén arra kérdezett rá, mi az, amit Rátkai Tímea újként hozott a true crime magyar világába. A válasz világos volt: az empátia.
„Nem csak az eseményeket göngyörögem fel, hanem nagyon érdekelnek a sorsok, az emberek.”
A Heti Libazsír ezen az estén pontosan ettől lett több egy bűnügyi interjúnál. A stúdióban nem egyszerűen gyilkosságokról volt szó, hanem családokról, hiányról, hallgatásról és arról a nehéz munkáról, amelyben valaki megpróbál történetté formálni valamit, ami valójában feldolgozhatatlan.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
