„A világ körülöttünk tele van krízisekkel” – Hardy Mihály szerint Ukrajna közelebb van hozzánk, mint hinnénk
A Heti Jégbüfében Hardy Mihály volt a vendég, a műsorvezető egykori rádiós-televíziós kollégája, aki tudósítóként Moszkvát is megjárta, később pedig kríziskommunikációval foglalkozott. A beszélgetés középpontjában az a kérdés állt, melyik válság érinti leginkább Magyarországot: az ukrajnai háború, az iráni konfliktus vagy a Donald Trump körül sűrűsödő újabb feszültségek. Hardy válasza egyértelmű volt: a legközelebbi és legfontosabb válság továbbra is Ukrajna.
Ukrajna az első számú ügy
Hardy Mihály szerint Magyarország szempontjából „természetesen Ukrajna az első számú probléma már csak azért is, mert így zajlik a szomszédunkban”. Nem abban az értelemben, ahogyan ezt a magyar kormány tematizálja, hanem azért, mert egy valódi háború zajlik közvetlen közelünkben, amely hosszú távon egész Európa biztonságát alakítja át.
A beszélgetés egyik legerősebb állítása az volt, hogy Oroszország egy értelmetlen háborút indított, és ez a konfliktus hozzájárul az ország „egyre erősebb fasizálódásához”. Hardy szerint ezt nem lehet félvállról venni, és főleg nem lehet pusztán kampányeszközként kezelni.
Az iráni válság és a magyar mulasztás
A másik nagy téma Irán volt, de nem csak közel-keleti, hanem nagyon is magyar nézőpontból. Hardy keményen fogalmazott: szerinte az elmúlt négy évben a magyar kormány „az égvilágban semmit” nem tett azért, hogy Magyarország leváljon az orosz energiaszállításokról. Miközben az Európai Unió tagállamai sorra keresték az alternatív forrásokat, Magyarország és Szlovákia maradt a leginkább kiszolgáltatott.
Külön szóba került a horvát kapcsolat is. Az Adria-vezetéken és a horvátországi LNG-terminálon keresztül elvileg lenne lehetőség más forrásból energiához jutni, de Hardy szerint a magyar kormány inkább politikai konfliktusokat gyártott, mintsem hogy használható megoldást építsen ki. Úgy látja, a mostani közel-keleti helyzet csak még látványosabbá teszi ezt a hibát.
Orosz olaj, kínai érdekek, európai bizonytalanság
A műsorban szóba került az is, hogy az iráni konfliktus Oroszországnak kifejezetten kedvez. Az energiaárak emelkedése plusz bevételt jelent Moszkvának, amit újra vissza lehet forgatni az ukrajnai háborúba. Hardy szerint ez nem mellékszál, hanem a konfliktus egyik fontos következménye.
Kína szerepéről is beszélt: a térségben és általában a világban egyre láthatóbb, hogy Peking hosszú távon, türelmesen építkezik. Nem zajos, nem látványos, de mindenütt ott van: infrastrukturális beruházásokkal, gazdasági jelenléttel, stratégiai útvonalakkal. Hardy ebből azt a következtetést vonta le, hogy a világ erőviszonyai átalakulnak, és ebben Európa sokszor csak reagálni próbál, nem kezdeményezni.
Mit értünk még a válságokból?
A beszélgetés vissza-visszatért arra, hogy a hétköznapi ember számára milyen nehéz eligazodni a sok egymásra torlódó krízis között. Hardy szerint a magyar társadalomban egyszerre van jelen valós félelem és mesterségesen gerjesztett hisztéria. Miközben valódi háború zajlik a szomszédban, a politikai kommunikáció sokszor nem tisztázni akarja a helyzetet, hanem tovább növeli a zavart.
A műsor egyik fontos felismerése éppen az volt, hogy a válságok nem különálló történetek. Az ukrajnai háború, az iráni konfliktus, az energiafüggőség, az amerikai belpolitika és az orosz-kínai mozgások ugyanannak a bizonytalan világrendnek a részei.
Moszkvától a digitális hadviselésig
Hardy Mihály személyes tapasztalatból is beszélt Oroszországról. Moszkvai tudósítóként a Gorbacsov-korszakot élte végig, és úgy látja, az a rövid nyitási időszak végleg lezárult. Oroszország ma szerinte visszasüllyedt egy bezárkózó, propagandára épülő világba, ahol az emberek nagy része már nem jut hozzá hiteles információhoz.
A beszélgetés végén szóba került az is, hogy a modern konfliktusok már nemcsak tankokkal és rakétákkal zajlanak. A dezinformáció, a hekkertámadások, a közösségi média manipulációja ugyanúgy része lett a hadviselésnek. Hardy szerint ezt már nem lehet mellékes jelenségnek tekinteni: a választások, a közvélemény és a politikai hangulat is célponttá vált.
Egy normális világ reménye
A műsor végére sem lett derűsebb a kép, mégis maradt egy mondat, amely kapaszkodót adott. Hardy úgy fogalmazott: „Én próbálok egy normális világba hinni, és abban hírni, hogy a mi ügyeinket mi fogjuk eldönteni az urnáknál.”
A mondat egyszerre hangzott reménynek és figyelmeztetésnek. Mert a világ valóban tele van krízisekkel – de az, hogy ezek közül melyik hogyan ér el minket, már nem csak a nagyhatalmakon múlik.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
