„Nagy a bizonytalanság a javító-nevelő intézetekben” – Tóth Tünde szerint szerveződniük kell az érintetteknek
A Pirkadat március 11-i adásában M. Kende Péter vendége Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke volt. A beszélgetésben szó esett a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelési követeléseiről, a sztrájk lehetőségéről, valamint a javító-nevelő intézetekben dolgozó pedagógusok egyre növekvő bizonytalanságáról. A szakszervezeti vezető szerint a következő hetek egyik kulcskérdése az lesz, sikerül-e valódi politikai válaszokat kicsikarni a választásra készülő jelöltekből.
Sztrájk még nincs, szerveződés már van
Tóth Tünde világossá tette: a Pedagógusok Szakszervezete részéről egyelőre nincs döntés sztrájkról, mert erről nem néhány vezető, hanem a szervezet testületei és tagozatai határoznak. A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók országos tagozata jelenleg inkább egy levélküldő kampányra koncentrál: az egyéni képviselőjelölteket keresik meg azzal a kérdéssel, támogatják-e a béremelési követelésüket.
A cél az, hogy ezeknek a munkavállalóknak a bére a garantált bérminimum 150 százalékára emelkedjen. Az alelnök érzékeltette a tétet is: 44–46 ezer embert érintő körről van szó, vagyis egy komoly választói csoportról.
Mindenki kampányol, de a válaszok még váratnak magukra
A szakszervezet szerint a politikai szereplők most elsősorban a kampányra figyelnek, ezért egyelőre kevés konkrét válasz futott be. Tóth Tünde ugyanakkor jelezte: a Tisza Párt programjában már megjelent egy 25 százalékos béremelési ígéret a nevelést-oktatást segítőknek, de azt még nem látni, hogy ez pontosan mikor és milyen ütemezéssel valósulna meg.
A szakszervezeti logika egyszerű: ha már kampányidőszak van, most kell kideríteni, ki hajlandó valóban képviselni ezt a dolgozói kört a következő parlamenti ciklusban.
Javító-nevelő intézetek: kérdések vannak, válaszok nincsenek
A beszélgetés legélesebb része a javító-nevelő intézetekben dolgozó pedagógusok helyzetéről szólt. Tóth Tünde szerint itt „nagy a bizonytalanság a munkavállalók körében”, mert az átalakításokról sem a szakmát, sem az érdekképviseleteket nem kérdezték meg.
A szakszervezet több helyre is elküldte kérdéseit, de – mint fogalmazott – „mindenhonnan azt a választ kaptuk, hogy nem tudnak válaszolni a mi kérdéseinkre”. Közben új álláshirdetések jelennek meg más intézményekben, ami csak tovább növeli a dolgozók bizonytalanságát. A PSZ szerint ettől még nem tűnik el maga a probléma: attól, hogy egy intézményt átszerveznek vagy bezárnak, a benne felhalmozódott feszültségek nem oldódnak meg.
„Ez a tudatos oszd meg és uralkodj elv alkalmazása”
A műsorban szóba került az is, hogy az oktatás különböző területein dolgozók más-más fenntartói és minisztériumi struktúrák alá tartoznak. Tóth Tünde ezt nem sokszínűségnek, hanem tudatos széttagolásnak nevezte. Szó szerint úgy fogalmazott: „Ez a tudatos oszd meg és uralkodj elv alkalmazása.”
Szerinte a munkáltatói oldalnak nem érdeke, hogy a dolgozók szervezettek legyenek, ezért különösen fontos, hogy a szakszervezetek segítsék a helyi közösségek összefogását. A PSZ álláspontja szerint ugyanis csak szervezettséggel lehet helyi és országos eredményeket elérni.
Béremelés: közös siker, de késve
A beszélgetés végén szóba került a pedagógusoknak járó újabb béremelési korrekció is. Tóth Tünde szerint ez annak a megállapodásnak az eredménye, amely az Európai Bizottság és a magyar kormány között született meg, de ebben a szakszervezeti nyomásnak is komoly szerepe volt. Úgy fogalmazott: „Ha szervezettek vagyunk, akkor tudunk eredményeket elérni.”
Az alelnök ugyanakkor kifogásolta, hogy a kifizetés túl későn érkezik, mert szerinte már korábban látható volt, hogy szükség lesz korrekcióra. A szakképzésben dolgozók esetében pedig azt látja, hogy a rendszer lépésről lépésre követi a köznevelésben kialakult bérfolyamatokat.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
