„Nem politikával foglalkozna, hanem a szakmával” – újra fellángolt a vita a kétkamarás parlamentről
A Pirkadat vendége Platthy Iván nyugalmazott címzetes államtitkár volt, akivel M. Kende Péter a kétkamarás parlament ötletéről beszélgetett. A beszélgetés apropóját egy parlamenti konferencia adta, ahol jogászok, jogtörténészek és közéleti szereplők vették sorra, milyen előnyei és kockázatai lennének, ha Magyarországon az Országgyűlés mellett egy második, szakmai és társadalmi kontrollt jelentő kamara is létrejönne. A vita középpontjában az állt, lehetne-e így kiegyensúlyozottabb, kevésbé pártpolitikai a jogalkotás.
Régi ötlet, új körülmények
Platthy Iván szerint már önmagában az is fontos fejlemény, hogy a kétkamarás parlament kérdése újra napirendre került, ráadásul a parlament falai között. Úgy fogalmazott: „nagyon hasznosnak tartom, hogy erről zajlik egy beszélgetés”, és külön értéknek nevezte, hogy ez intézményes keretek között történik.
Azt ugyanakkor nem hallgatta el, hogy a kezdeményezés mögött politikai szándékot is lát, ám ezt nem tartja elégséges oknak arra, hogy magát az ügyet félresöpörjék. Szerinte a kérdés komoly, és érdemi vitát érdemel.
Miért lenne szükség második kamarára?
A beszélgetés egyik kulcsgondolata az volt, hogy a jelenlegi egykamarás rendszerben kevés a valódi szakmai kontroll. Platthy Iván szerint a felsőház vagy második kamara nem pártpolitikai logika szerint működne, hanem éppen annak ellensúlyaként.
A konferencián elhangzott elképzelések alapján az alsóház maradna az Országgyűlés, a felsőházat pedig akár Nemzetgyűlésnek is lehetne nevezni. Ez utóbbi nem választott, hanem delegált testület lenne, és elsősorban véleményező, javaslattevő szerepet kapna. A cél az volna, hogy a törvényhozás előtt a társadalom fontos csoportjai, szakmai és közösségi szervezetei is hallassák a hangjukat.
Platthy Iván ezt úgy fogalmazta meg: „nem politikával foglalkozna, hanem a szakmával”.
Kik ülhetnének a felsőházban?
A beszélgetés alapján a lehetséges új kamarában helyet kaphatnának a nemzetiségek képviselői, a tudományos és művészeti élet delegáltjai, az önkormányzati szövetségek, különféle szakmai testületek, valamint az egyházak képviselői is. Platthy Iván felidézte: a történeti magyar felsőházban is jelen voltak egyházi vezetők, ezért szerinte természetes lenne, hogy a mai rendszerben is kapjanak szerepet.
Külön hangsúlyozta, hogy a 13 hazai nemzetiség esetében a jelenlegi szószólói rendszer helyett erősebb, valódi részvételi lehetőségre lenne szükség. Emellett arra is kitért, hogy a határon túli magyar közösségek képviselete is megjelenhetne egy ilyen testületben.
Nem új politikusok, hanem társadalmi kontroll
A kétkamarás rendszer egyik legkényesebb pontja az, hogy a közvélemény egy része újabb „ingyenélő” politikusokat látna benne. Platthy Iván ezzel szemben azt mondta: nem új politikai elit létrehozása volna a cél, hanem a szakmai kontroll megerősítése.
Szerinte a felsőház létszáma legfeljebb az alsóház felét érhetné el, vagyis körülbelül 90-95 főből állhatna. Ezek a tagok ráadásul nem klasszikus parlamenti fizetést kapnának, hanem saját intézményi, szakmai megbízatásuk révén érkeznének. A hangsúly nem a pártpolitikai jelenléten, hanem azon lenne, hogy a társadalom különböző területeinek véleménye még a döntések előtt megjelenjen.
Alkotmányos újragondolás nélkül nem megy
Platthy Iván szerint egy ilyen rendszer bevezetése nem oldható meg egyszerű törvénymódosítással. Ahhoz az egész közjogi struktúrát újra kellene gondolni, új alkotmányos keretekkel, tiszta hatáskörökkel és világos funkciókkal.
A kérdés tehát nem pusztán technikai, hanem politikai bátorságot is kíván. A vita viszont szerinte már önmagában is értékes, mert ráirányítja a figyelmet arra, hogy a mai jogalkotásból hiányzik a kellő társadalmi és szakmai beágyazottság.
Most indulhat a valódi párbeszéd
A beszélgetés végén Platthy Iván azt mondta: a következő lépés az lehetne, hogy a különböző érintett közösségekkel – nemzetiségekkel, egyházakkal, szakmai szervezetekkel – külön is elkezdődjön a gondolkodás arról, ők milyen szerepet vállalnának egy ilyen rendszerben.
A kérdés tehát már nem pusztán az, kell-e kétkamarás parlament, hanem az is: kik és hogyan adnának valódi tartalmat egy ilyen intézménynek.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
