Családi öröm, púrimi logisztika és amerikai benyomások Oberlander Báruchnál
A Pirkadat vendége Oberlander Báruch, a Vasvári Pál utcai zsinagóga rabbija, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője volt. Breuer Péter ezúttal nem vallási vitákkal, hanem örömteli családi eseménnyel indította a beszélgetést: a rabbi unokája született, ezért maradt távol az előző heti adásból. A történetből azonban nemcsak egy meghitt családi ünnep bontakozott ki, hanem egy különleges bepillantás is abba, hogyan találkozik a vallási előírás, a családi kötelesség és az amerikai zsidó közösségi élet.
Egy elhalasztott brisz és egy hosszúra nyúlt púrim
Oberlander Báruch elmondta, hogy fia, Lézer kisfia született meg, ám a briszt – a körülmetélési ünnepséget – nem lehetett az eredeti időpontban megtartani, mert a kisbaba „sárga volt”, ezért várni kellett. Így fordult elő, hogy a család csak púrim után tudta megtartani az eseményt Philadelphiában.
A rabbi részletesen felidézte, milyen logisztikai bravúrt jelentett mindez. Mivel a púrimi étkezést délután kell megtartani, de közben repülőre kellett szállnia, a vallási előírást szó szerint útközben teljesítette. Ahogy fogalmazott: „Folytattam a púrimi étkezést a repülőn.” A hosszú utazás, az időzónák és a folyamatos „nyert idő” különös helyzetet teremtett, de végül minden a helyére került: a rabbi időben odaért a családi ünnepre.
A szándák szerepe: megtiszteltetés és felelősség
A beszélgetés egyik legérdekesebb része a brisz egyik fontos szereplőjéről, a szándákról szólt. Ő az, aki az ölében tartja a csecsemőt a körülmetélés alatt. Oberlander Báruch felidézte, hogy amikor saját fia született, az ő édesapja utazott oda, hogy ezt a szerepet betöltse. Most pedig ő repült Amerikába, hogy ugyanígy ott legyen az unokája mellett.
A rabbi a hagyomány jelentőségéről is beszélt. Mint mondta, a szándák szerepe kiemelt megtiszteltetés, sőt a hagyomány szerint különleges áldással is jár. „A jutalma az az, hogy az ember gazdag lesz” – idézte a vallási tanítást, hozzátéve, hogy éppen ezért szokás szerint ugyanannál a családnál valaki csak egyszer tölti be ezt a feladatot, hogy másnak is jusson ebből az áldásból.
Philadelphiai benyomások: közösség, jesiva, szabadság
Az út nemcsak családi, hanem közösségi élmény is volt. Oberlander Báruch elmondta, hogy korábban még nem járt Philadelphiában, és most először látta közelről az ottani zsidó életet. Meglepte és megérintette a helyi közösség ereje, a jesivában tanuló fiatalok elkötelezettsége, valamint az a természetesség, ahogyan az amerikai ortodox közösségek élnek és szerveződnek.
Külön élményként mesélt a Liberty Bellről, a szabadság harangjáról is, amelyet turistaként nézett meg. Meghatotta, hogy a belépés ingyenes volt, és ezt az állam természetes szolgáltatásként biztosítja. Innen jutott el egy vallási párhuzamhoz is: „A zsinagóga az a zsidó nép biztosítja a polgároknak ingyen.” Vagyis a közösség nyitottsága és fenntartó ereje ugyanúgy érték, mint egy történelmi emlékhely közösségi elérhetősége.
Amerika mint nagy falu
A rabbi arról is beszélt, mennyire igaz az érzés, hogy a zsidó világ valójában nagyon kicsi. Bárhová érkezik az ember, rövid időn belül kiderül, hogy valaki ismer valakit Budapestről, Magyarországról vagy a családból. Philadelphiában is rögtön „Magyarország főrabbijaként” kérték fel, hogy mondjon beszédet.
A helyi zsidó közösségekről szólva hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokban a vallásos zsidó élet sok helyen kifejezetten virágzik. Nemcsak New Yorkban, hanem távolabbi városokban is erős közösségek, iskolák, jesivák és zsinagógák működnek.
Már most készülni kell pészachra
A beszélgetés végén már a közelgő pészach került szóba. Oberlander Báruch arra figyelmeztetett, hogy az ünnepre nem az utolsó pillanatban kell készülni. A takarítás, a lakás rendbetétele, a macesz beszerzése és a szabályok átgondolása mind időt kérnek.
Felidézte édesapja szokását is, aki hetekkel az ünnep előtt már elővette a pészachi törvényeket tartalmazó könyvet, és elkezdett készülni. A rabbi szerint ez a helyes út ma is: nemcsak a lakást, hanem önmagunkat is fel kell készíteni az ünnepre. A beszélgetés így végül a családi örömből egy csendes, mégis nagyon erős üzenethez jutott el: az ünnep nem egyszerűen megérkezik, hanem tudatosan készülni kell rá.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
