„Ez nem jogvita, hanem hatalmi kérdés” – miért zsákutca a DK stratégiája?
A Pirkadat február 6-i adásában Lattmann Tamás nemzetközi jogász, egyetemi docens volt Breuer Péter vendége. A beszélgetés középpontjában a jogállamiság magyarországi helyzete, a bíróságok és a kormány viszonya, a független indulók esélyei, valamint a Demokratikus Koalíció (DK) támogatottságának és politikai stratégiájának kérdése állt.
A diskurzus végig egyértelműen azt a képet rajzolta fel, hogy a jelenlegi politikai és jogi környezetben nem elszigetelt ügyekről, hanem egy hosszabb ideje zajló rendszerszintű folyamatról van szó.
Jogállamiság: nem Brüsszel dönt, hanem a tagállamok
Lattmann Tamás hangsúlyozta: félrevezető úgy beszélni a jogállamisági vitákról, mintha azok kizárólag „Brüsszel” véleményét tükröznék. Az uniós források felfüggesztéséről és a jogállamisági eljárásokról valójában a tagállamok döntenek a Tanácsban. Éppen ezért szerinte nem lehet elintézni a kérdést azzal, hogy „politikai támadásról” van szó.
Úgy vélte, a kormány rendeleti kormányzása, különösen a veszélyhelyzeti jogalkotás gyakorlata, nem a hatalmi ágak elválasztását erősíti, hanem épp ellenkezőleg: aláássa azt. A bíróságok és a végrehajtó hatalom közötti konfliktusok ezért nem elszigetelt esetek, hanem egy hosszú folyamat részei.
Bíróságok és kormány: nyílt konfliktus felé?
A jogász kitért a Szigetszentmiklóshoz és a fővárosi bíróságokhoz kapcsolódó ügyekre is. Elmondása szerint a hírek kezdetben zavarosak voltak, de később világossá vált: egyes bíróságok kifejezetten az Alkotmánybíróság vagy az Európai Unió Bírósága felé vinnék tovább az ügyeket.
Ez szerinte azt jelzi, hogy a bíróságok egy része „beleáll” a jogvitába, ami önmagában is súlyos jelzés a jogállamiság állapotáról. Ezzel párhuzamosan a kormány részéről inkább elhallgatást vagy bagatellizálást látni, ami tovább mélyíti az intézményi feszültséget.
Személyes következmények: a kritika ára
Lattmann Tamás saját példáját is felhozta annak illusztrálására, hogy a nyilvános jogállamisági kritikának Magyarországon következményei lehetnek. Elmondta: korábbi állami egyetemi pozícióját elveszítette, és szerinte ez nem egyedi eset.
Állítása szerint más felsőoktatási intézményekben is hasonló jelenségek figyelhetők meg, ami tovább erősíti azt a képet, hogy a szakmai kritika és a politikai lojalitás viszonya eltolódott.
Független indulók: kreativitás pénz nélkül?
A beszélgetés egyik fontos része a független jelöltek esélyeiről szólt. Lattmann szerint a jelenlegi választási rendszer egyértelműen a pártoknak kedvez, különösen a kampányfinanszírozás és az ajánlásgyűjtés terén.
Felidézte a 2015-ös népszavazási kezdeményezést, ahol kreatív – ma már tiltott – módszerekkel sikerült jelentős számú aláírást összegyűjteni. Úgy véli, a hatalom éppen az ilyen megoldások miatt szigorította később a szabályokat. Ennek ellenére azt tanácsolja a független indulóknak, hogy vállalják nyíltan az üzeneteiket, és ha nincs társadalmi támogatás, „akkor el kell engedni”.
A DK dilemmája: igazuk van, mégsem nyernek vele
A DK külhoni magyarok szavazati jogával kapcsolatos álláspontját Lattmann politikailag „mérgező témának” nevezte. Szerinte hiába lehet szakmailag vagy erkölcsileg megalapozott az érvelés, politikai értelemben ez a kérdés rendre visszaüt az ellenzékre.
Úgy látja, a DK ebben a témában egyedül maradt, és minden alkalommal, amikor napirendre tűzi, valójában a kormánypártoknak ad muníciót arra, hogy az egész ellenzéket „magyarellenesnek” bélyegezzék. Véleménye szerint ez stratégiai zsákutca, amely nem vezet kormányváltáshoz.
MSZP és a régi baloldal vége
A beszélgetés végén szóba került az MSZP sorsa is. Lattmann Tamás szerint a párt már évekkel ezelőtt kifutott a lehetőségeiből, és hosszú agónia után mára politikailag jelentéktelenné vált. Úgy véli, ez nem egyedi jelenség: több kisebb baloldali és zöld párt is hasonló pályát futott be.
Álláspontja szerint a politikai hibáknak – még ha a választási rendszer torz is – előbb-utóbb következményei vannak, és a magyar baloldal jelentős része ezekbe a hibákba „beleállva” veszítette el a mozgásterét.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
