Járványszezon: influenza, oltások és járványügyi realitások
A február 5-i Pirkadat adás első vendége Dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa volt. A beszélgetést Breuer Péter vezette, és a fókusz egyértelműen a jelenlegi járványhelyzeten, azon belül is az influenzaszezonon volt.
Mikor beszélünk járványról?
Dr. Szlávik János megerősítette: a háziorvosi jelentések alapján már egyértelműen járványról beszélhetünk. Egyetlen hét alatt több mint 600 új influenzás esetet regisztráltak, és az előrejelzések szerint februárban, sőt akár márciusban is tovább emelkedhet ez a szám.
Bár a fertőzések mintegy 70 százaléka gyermekeket és fiatalokat érint, a kórházi ellátásra szorulók többsége idős, krónikus beteg. A súlyos szövődményekkel kórházba kerülők között döntően oltatlan páciensek vannak.
Van még értelme most oltatni?
A válasz egyértelmű igen. Az infektológus hangsúlyozta: még akkor is érdemes beadni az influenza elleni védőoltást, ha az adott vírusmutáns nem tökéletesen illeszkedik a vakcinához. Az oltás így is jelentősen csökkenti a súlyos szövődmények esélyét.
Mivel a védettség kialakulásához körülbelül két hét szükséges, és a járvány várhatóan még hetekig tart, az oltásnak február elején is van létjogosultsága. Pozitív fejlemény, hogy idén a rizikócsoportok – idősek, krónikus betegek, egészségügyi dolgozók – nagyobb arányban éltek az oltás lehetőségével, olyannyira, hogy hazai gyártású vakcinákból pótlólagos gyártásra is szükség volt.
Maszk, köhögés, fertőtlenítés – mi számít igazán?
A beszélgetésben szó esett egy friss kísérletről is, amely szerint az influenza terjedésében a legfontosabb tényező nem a felületek érintése, hanem a köhögés, tüsszentés és beszéd során keletkező cseppek. Olyan fertőzött személyek, akik nem köhögtek és nem voltak náthásak, zárt térben sem adták tovább a vírust.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fertőtlenítés felesleges lenne. Dr. Szlávik szerint különösen kórházi környezetben alapvető elvárás a rendszeres felületfertőtlenítés, és a tömegközlekedésben is indokolt a maszkviselés, főként zsúfolt helyzetekben. A maszk továbbra is az egyik leghatékonyabb eszköz a légúti vírusok ellen.
Egészségügy és politika: veszélyes irányok?
A beszélgetés érintette a nemzetközi trendeket is, különösen az Egyesült Államokban tapasztalható változásokat. Dr. Szlávik szerint egyre inkább megjelenik az a politikai szemlélet, amely az oltások kérdését az egyéni döntés szintjére helyezi, és lazít a kötelező védőoltások rendszerén.
Ez szakmai szempontból problematikus irány: az egészségtudomány és a járványügy nem ideológiai kérdés, hanem a közösségi túlélésről szól. A politika egészségügyi beavatkozása hosszú távon komoly kockázatokat hordozhat.
Gyermekek, covid, HIV – hol tartunk most?
A gyermekek esetében szó esett az orrspray formájában beadott influenzaoltásról is, amely fájdalommentes, könnyen alkalmazható, és különösen alkalmas az oltástól tartó gyerekeknél.
A covid-helyzet jelenleg nyugodtnak mondható: kevés a fertőzött, nincs járvány, a kórházakban alig kezelnek covid-betegeket. Az oltás továbbra is elérhető háziorvosokon keresztül, de az influenza jelenleg messze túlszárnyalja a covidot.
A HIV kapcsán elhangzott: Magyarország alacsony fertőzöttségű ország, évente néhány száz új esettel. Ugyanakkor komoly probléma, hogy a szűrés nem prioritás: kevés az ingyenesen és könnyen elérhető szűrőpont. Dr. Szlávik szerint nagy előrelépés lenne, ha a patikákban gyors, helyben elvégezhető tesztek lennének elérhetők.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
