„A tudásmegosztás a legfontosabb” – Hogyan lehet újra vonzóvá tenni a francia nyelvet?
Franciapolitika: Soós Eszter Petronella vendége Gonda Zita, a Francia Tanárok Egyesületének elnöke
Ritka alkalom, hogy egy televíziós műsor teljes egészében a francia nyelv magyarországi helyzetével foglalkozik. A Franciapolitika aktuális adása ezt a hiányt pótolta: Soós Eszter Petronella vendége Gonda Zita volt, a Francia Tanárok Magyarországi Egyesületének elnöke, az ELTE Radnóti Miklós Gimnázium vezető francia tanára. Szó esett elismerésekről, tanítási módszerekről, statisztikákról, popkultúráról, mesterséges intelligenciáról, és arról, miért fontos ma is szenvedéllyel tanítani.
Egy elismerés, ami túlmutat az egyénen
Gonda Zita a közelmúltban két rangos elismerésben is részesült: a francia köztársasági elnök által adományozott Akadémiai Pálmarend lovagi fokozatát, valamint az ELTE Lóránd Fiuzsanna-oklevelét vehette át. Előbbit a francia nyelv és kultúra terjesztéséért végzett munkája elismeréseként kapta, utóbbit pedig tízéves kiemelkedő oktatói tevékenységéért.
„Ez nem az én díjam” – hangsúlyozta szerényen a beszélgetés során, külön kiemelve, hogy az Egyesület is nemzetközi sikert aratott: 2025-ben Európa legdinamikusabb francia tanári szervezetének választották a magyarországi egyesületet.
„Aki a tudásmegosztásban részt akar venni, benne van”
A rendszerváltás után alapított egyesületnek jelenleg 130 tagja van, és a tudásmegosztás, továbbképzés és érdekképviselet a fő profilja. „Aki hajlandó arra, hogy a tudásmegosztásban részt vegyen, az benne van” – fogalmazott Gonda. Évente két pedagógiai napot szerveznek, regionális nyári egyetemet a Francia Intézettel közösen, és informális módszertani workshopokat is tartanak.
Nemcsak szakmai, hanem érdekvédelmi szerepet is vállalnak: „a három évvel ezelőtti tanártiltakozás idején mi is felemeltük a szavunkat az elbocsátott kollégák miatt.”
Hányan tanulnak ma franciául Magyarországon?
A statisztikák szerint a francia a harmadik legnépszerűbb idegen nyelv az angol és a német után, ám a különbség jelentős: a 2024/25-ös tanévben 17 800 gimnazista tanult franciául, miközben a spanyol dinamikusan zárkózik fel. „A cél az lenne, hogy a francia tartani tudja a pozícióját” – mondta Gonda.
A francia „nehéz nyelvként” él a köztudatban, miközben a spanyolról sokan tévesen gondolják, hogy könnyű. „Ez nagyon kemény csalódás lehet” – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy a spanyol nyelv is komoly grammatikai kihívásokat tartogat.
A frankofónia sokszínűsége és a nyelv jövője
A beszélgetés során szó esett a francia nyelv globális jövőjéről is. Az afrikai kontinensen várható népességrobbanás nyelvi értelemben is nagy lehetőségeket rejt, de kérdés, mennyire tudja majd a francia megtartani egységét.
„A nyelv már most is sokszínű. Francia diákok is panaszkodnak, hogy bizonyos dialektusokat, külvárosi szlenget már ők sem mindig értenek” – mesélte Gonda, utalva arra is, hogy ez a jelenség már a 90-es években is jelen volt, például a La Haine című film kapcsán.
Netflix és Emily in Paris – be lehet vinni az órára?
A tanár szerint igen. „Nemcsak a sztenderd franciát kell tanítani, hanem a sokszínűséget is. Mint ahogy nemcsak franciaországi kultúráról beszélünk, hanem frankofón kultúrákról is.”
Saját tapasztalata szerint néha épp a régi, klasszikus elemek működnek meglepően jól. „Egy Aznavour- vagy egy Santiano-dal akkora siker volt, hogy hónapokig kérték újra a gyerekek.”
Mesterséges intelligencia az órán? Igen, de ésszel
A mesterséges intelligenciát nem ellenségként, hanem eszközként kell kezelni – vallja Gonda. „Például arra, hogy az írásbeli kifejezőkészséget önállóan tudja fejleszteni a tanuló, kiváló.” A Francia Tanárok Egyesülete már külön pedagógiai napot is szervezett a témában, és törekszik a technológiai lehetőségek integrálására.
A tanári szerep ezzel együtt is alapvetően megváltozik: „Kooperálunk, moderálunk, és irányítjuk a tanulási folyamatot.” A globális szimuláció módszerében például a diákok egy képzeletbeli világot építenek fel és élnek benne franciául – miközben a tanár háttérbe húzódik.
A legnagyobb kihívás: nincsenek fiatal tanárok
„Kevés fiatal választja a tanári hivatást. Ez a legnagyobb kihívás” – hangsúlyozta Gonda. Az Egyesület ezért mentorprogramot indított, amelynek célja a pályakezdő francia szakos tanárok támogatása és a pályán tartásuk elősegítése. A program már elindult, és a jövőben szeretnék megosztani az eredményeket is.
Tanulság: A francia nyelv él – de tenni kell érte
A beszélgetés végkövetkeztetése egyértelmű: a francia nyelv tanítása előtt sok kihívás áll, de a válaszok ott vannak a tanárok kezében – ha hajlandók élni az eszközökkel és megosztani egymással a tudásukat.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
