„Európa nem egységes állam – és nem is lesz az”
Amerikai külpolitika, Trump-stratégia és a világ átrendeződése a Pirkadatban
A Pirkadat január 12-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Gyarmati István volt. A volt nagykövet és biztonságpolitikai szakértő az amerikai külpolitika aktuális irányait, Donald Trump stratégiáját, Európa mozgásterét, valamint a globális erőviszonyok átalakulását elemezte – szó esett Grönlandról, Iránról, Kubáról, Kínáról, a NATO jövőjéről és az európai politikai elit válságáról is.
Európa félreértése: nem egységes állam, hanem szuverén országok halmaza
Gyarmati István szerint alapvető tévedés az az elvárás, hogy Európa úgy viselkedjen, mint egy egységes állam. „Sok szuverén ország van, különböző nemzeti érdekekkel, amelyeket időnként össze lehet hangolni, de nem mindig” – fogalmazott. Éppen ezért irreális az a kritika, amely az európai külpolitika „egységtelenségét” kéri számon, miközben magát az Európai Egyesült Államok gondolatát is sokan elutasítják.
Értékelése szerint paradox módon Donald Trump politikája inkább erősítette az európai összezárást, mint számos korábbi amerikai elnöké – még ha ez nem is volt kimondott célja.
Trump külpolitikája: belpolitikai logika, globális hatás
A beszélgetésben hangsúlyosan előkerült, hogy az amerikai külpolitika mindig a belpolitikából vezethető le. Gyarmati szerint ez Trump esetében különösen igaz, ugyanakkor „ilyen aktív amerikai elnökre külpolitikai értelemben ritkán volt példa”.
Trump Iránnal kapcsolatos, látszólag ellentmondásos nyilatkozásait – egyszerre fenyegetés és tárgyalási készség – a szakértő nem következetlenségnek, hanem tudatos nyomásgyakorlásnak látta.
Grönland, Kuba, Venezuela – mi az Egyesült Államok valódi célja?
Grönland kapcsán Gyarmati István óvatos volt: nem zárta ki a politikai megállapodás lehetőségét, ugyanakkor abszurdnak nevezte az „ingatlanügynöki logikát” egy államközi kérdésben. „Lehet bérelni, nem kell feltétlenül birtokolni” – utalt Trump gondolkodásmódjára.
Kubával kapcsolatban viszont szkeptikusabb volt: szerinte Kuba azon kevés országok egyike, ahol a lakosság jelentős része ma is aktívan támogatja a rendszert, ami komoly különbség más kommunista diktatúrákhoz képest.
Venezuela esetében már inkább egy előre egyeztetett geopolitikai forgatókönyvet látott, amelynek egyik kulcslépése a Kuba felé irányuló olajszállítások leállítása.
NATO: újra azt csinálja, amihez ért
A NATO helyzetét Gyarmati kifejezetten jónak nevezte. „A szövetség most végre azt csinálja, amihez ért: közös védelemre készül” – mondta, hozzátéve, hogy ebben Vlagyimir Putyin és Donald Trump politikája egyaránt szerepet játszott.
Az Európai Unió fegyverfinanszírozását nem tartotta a NATO-val ellentétesnek: szerinte az EU nem hadsereget épít, hanem forrást biztosít a tagállamoknak, amelyek egyben NATO-tagok is.
Izraeli fegyvertechnológia és európai lemaradás
A német–izraeli fegyveripari együttműködést logikus lépésnek nevezte. Gyarmati szerint Izrael számos területen technológiai előnyben van, különösen a rakétavédelemben. Példaként említette az alacsony költségű lézeres elfogórendszereket, amelyek működtetése töredékébe kerül a hagyományos rakétáknak.
Úgy vélte: Európa – különösen Németország – évtizedes lemaradást próbál most gyors ütemben behozni.
Kína, Tajvan és Oroszország: korlátos nagyhatalmi ambíciók
Kína Tajvannal kapcsolatos terveiről Gyarmati kijelentette: jelenleg nincs meg a katonai képesség a sikeres beavatkozáshoz, és az sem biztos, hogy ez hosszú távon elsődleges cél marad.
Oroszország esetében úgy fogalmazott: Putyin stratégiai céljai közül „szinte semmit nem ért el”, ugyanakkor egy diktatúrában ez nem feltétlenül vezet belpolitikai következményekhez. A valódi fordulópont akkor jöhet el, ha a hadsereg ellátása válik ellehetetlenültté.
Európai politikai elitválság és a radikális jobboldal erősödése
Éles kritikával illette az európai vezetést, amelyet ironikusan „leftovernek” nevezett. Szerinte hiányoznak a valódi államférfiak, ugyanakkor kiemelte Giorgia Meloni szerepét, akit az egyik legerősebb európai politikusnak tart.
A szélsőjobboldali pártok előretörését nem meglepőnek nevezte: ezek a mozgalmak szerinte valós problémákat tematizálnak, még ha megoldásaik gyakran vitathatóak is. „A mainstream azért bukik, mert nem beszél ezekről a kérdésekről” – mondta.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
