„Nincs szükségem nemzetközi jogra” – Trump, Venezuela és Irán árnyékában vitázott a Világ Zsidó Szemmel
A Heti TV heti kibeszélő műsorában Seres Attila Fináli Gábor rabbival, M. Kende Péterrel és Dr. Gyarmati István biztonságpolitikai szakértővel a nemzetközi jog válságáról, Donald Trump venezuelai lépéséről, Európa hallgatásáról, valamint Irán belső megrendüléséről és Izrael kilátásairól beszélgetett. A vita középpontjában az a kérdés állt: van-e még ereje a nemzetközi jognak egy olyan világban, ahol a nagyhatalmak nyíltan semmibe veszik.
„Attól, hogy Trump ezt mondja, a nemzetközi jog még létezik”
Az adás kiindulópontját Donald Trump New York Times-nak adott mondata adta: „nincs szükségem nemzetközi jogra”. Dr. Gyarmati István szerint ez önmagában nem jelenti a jog végét. „Mindig is voltak olyan államok, amelyek megsértették a nemzetközi jogot. Ettől még a nemzetközi jog van, és a körülményekhez képest működik.” Úgy fogalmazott: a jelenlegi helyzet inkább válság, mint összeomlás.
Felidézte Izrael 1981-es iraki atomreaktor elleni csapását is, amely súlyos jogsértés volt, mégis sokan utólag szükséges lépésnek tartják. „Van, amikor muszáj megsérteni a nemzetközi jogot, akkor is, ha ez csúnya dolog.”
Európa hallgatása: jogsértés vagy megkönnyebbülés?
A beszélgetés egyik kulcskérdése az volt, miért reagálnak az európai politikusok feltűnően óvatosan az amerikai venezuelai beavatkozásra és Maduro eltávolítására. Gyarmati szerint Európa két „igazság” között őrlődik: „az egyik, hogy ez durva nemzetközi jogsértés volt, a másik, hogy hála Istennek eltávolítottak egy véreskezű diktátort”.
M. Kende Péter és Seres Attila egyetértettek abban, hogy az óvatosság oka Ukrajna. Senki nem akarja magára haragítani Washingtont, mert „hamarabb elzáródhat az a csap, amelyik Ukrajnába tolja a pénzt”.
Monroe-elv újratöltve: stratégia, nem olaj
A vita egyik hangsúlyos pontja az volt, hogy Trump lépései mennyiben szólnak olajról. Dr. Gyarmati István határozottan állította: „ez alapvetően stratégiai kérdés”. Venezuela, Panama, Grönland vagy Mexikó esetében a cél az, hogy az Egyesült Államok kiszorítsa Kínát és Oroszországot a „hátsó udvarából”.
Ugyanakkor elhangzott az is, hogy az olajárak manipulálása geopolitikai fegyver lehet. „Az orosz költségvetés 50 dollár alatti olajárnál összeomlik” – hangzott el, és a venezuelai olaj lehetséges piacra dobását többen ebbe a logikába illesztették.
Grönland és az északnyugati átjáró
Grönland kapcsán a beszélgetők hangsúlyozták: a kulcs nemcsak a nyersanyag, hanem az északnyugati átjáró felolvadása. „Az a kérdés, ki ellenőrzi azt a folyosót, amely a Panama-csatorna alternatívája lehet.” Abban viszont megoszlottak a vélemények, hogy pénzzel és politikai nyomással elérhető-e Grönland elszakadása Dániától.
Irán forrong: rezsimválság vagy új káosz?
Az adás második felében Irán került fókuszba. Több milliós tüntetésekről, több száz halálos áldozatról és internetlekapcsolásról esett szó. Fináli Gábor szerint a Trump-adminisztráció bátorító üzenetei érezhetően hatnak a tömegekre, de kérdéses, mi következhet ezután.
Felmerült a sah fiának visszatérése, de a résztvevők többsége szkeptikus volt. „A sah rezsimje is gyűlöletes volt” – hangzott el, és abban egyetértettek, hogy Irán szétesése súlyos regionális káoszt hozna. Gyarmati István szerint Izrael érdeke egy „egyben maradó, kezelhető, nem agresszív Irán”, nem pedig a balkanizáció.
Izrael 2026-ban: erősebb, de nagyobb kockázatokkal
A műsor végén a beszélgetők Izrael kilátásait értékelték. Abban konszenzus volt, hogy Izrael katonailag erősebb pozícióban van, mint 2023-ban, ugyanakkor az iráni helyzet komoly kockázati tényező. „Nem biztos, hogy egy bukó rezsim csendben megy el” – hangzott el, utalva arra, hogy egy utolsó, kétségbeesett lépés akár Izraelt is célba veheti.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
