Illegális migráció télen: kevesebb mozgás, nagyobb kockázat
A Pirkadat január 12-i adásának vendége Dr. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója volt. Breuer Péter műsorvezetővel folytatott beszélgetésében a téli időszak migrációs sajátosságait, az embercsempész-hálózatok működését, valamint az európai biztonsági és politikai következményeket elemezte.
Téli migráció: kevesebb út, nagyobb életveszély
Dr. Bakondi György hangsúlyozta: a migráció télen sem szűnik meg, csupán átalakul. A tengeri útvonalakon – különösen a Földközi-tengeren – a viharos időjárás miatt jelentősen nő a kockázat. Friss példaként említette a görög szigetek térségében történt gumicsónakos balesetet, ahol több tucat embert kellett kimenteni, és eltűntek is voltak.
A szárazföldi útvonalakon a hideg miatt már nem jellemzőek a korábbi, sátoros túlélési megoldások. Ennek oka nem az emberiesség javulása, hanem az, hogy az embercsempész-szervezetek mára professzionális, anyagilag erős hálózatokká váltak.
Embercsempészek mint szervezett bűnözői hálózatok
A főtanácsadó szerint ma már nem alkalmi bűnelkövetőkről, hanem konspirált, nemzetközi hálózatokról van szó, amelyek „szolgáltatáscsomagot” kínálnak: szállás, szállítás, pihentetés, gyógyszerek, rejtett továbbjuttatás akár kamionokban is.
Ezek a csoportok folyamatosan figyelik az uniós és tagállami intézkedéseket, és gyorsan alkalmazkodnak a határzárakhoz, jogszabályi változásokhoz. „Nem kell már a hidegben sátorban aludniuk” – fogalmazott –, mert erről is az embercsempészek gondoskodnak.
Miért nem lép fel határozottabban az Európai Unió?
A beszélgetés egyik központi kérdése az volt, miért nem számolja fel az Európai Unió ezeket a hálózatokat. Dr. Bakondi szerint azért, mert az unió és több tagállam nem megállítani akarja az illegális migrációt, hanem kezelni és szabályozni.
Ezzel szemben a magyar kormány álláspontja változatlan: határzár, műszaki akadályrendszer, jogi határzár, valamint rendőri és katonai jelenlét szükséges. Emellett nemzetközi együttműködésre van szükség, amelyben Magyarország aktívan részt vesz – például Szerbiával, Észak-Macedóniában, illetve a bolgár–török határ térségében magyar rendőrök szolgálatával.
Migrációs paktum és kettős mérce
Szóba került az uniós migrációs paktum is, amely a beérkezők „szétosztását” irányozza elő, vagy ennek kiváltásaként pénzügyi hozzájárulást ír elő. Dr. Bakondi szerint a személyenkénti, több tízezer eurós összeg még mindig kisebb ár lehet, mint a terrorfenyegetettség következményei.
Ugyanakkor rámutatott az uniós kettős mércére: egyes tagállamok – például Lengyelország – nyíltan elutasítják a befogadást és a fizetést is, mégsem sújtják őket napi bírságokkal, míg Magyarországot igen. Ezt a helyzetet jogi és politikai szempontból is példátlannak nevezte.
Terrorfenyegetés: szervezett támadásoktól a magányos elkövetőkig
A főtanácsadó részletesen beszélt a terrorizmus átalakulásáról. Míg korábban szervezett, robbanóanyaggal és lőfegyverrel végrehajtott támadások voltak jellemzők, ma inkább a késes és gázolásos támadások, valamint az úgynevezett „magányos elkövetők” jelentenek veszélyt.
Külön kitért az „alvó terroristák” jelenségére: olyan személyekre, akik éveken át beilleszkedett életet élnek, majd egy jelre aktiválódnak. Ezek felderítése a titkosszolgálatok egyik legnehezebb feladata.
No-go zónák és politikai következmények
Dr. Bakondi szerint Nyugat-Európában ma már nyíltan beszélnek olyan városrészekről, ahol az állami jogrend helyett vallási vagy párhuzamos szabályok érvényesülnek. Ezt korábban tagadták, ma viszont egyre több politikai és társadalmi jel utal rá.
Hangsúlyozta: ahol a nagyvárosokban a bevándorló lakosság aránya eléri a 30–40 százalékot, ott a folyamat visszafordíthatatlanná válhat, mivel a politikai súly és a választói befolyás is átalakul.
Következtetés: 2015 tanulságai
A beszélgetés zárásában Dr. Bakondi György úgy fogalmazott: az elmúlt évek eseményei egyre több nyugat-európai szereplőt késztetnek arra, hogy belássák: a 2015-ben megkezdett politika súlyos, előre nem kalkulált következményekkel járt.
Álláspontja szerint a magyar kormány akkor hozott döntései hosszú távon a nemzeti érdekeket szolgálják, még akkor is, ha ezért politikai és pénzügyi árat kell fizetni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
