„Területekért békét lehet kötni – a kérdés csak az ár”
A Heti TV február 2-i Pirkadat című reggeli műsorában a globális biztonságpolitika került fókuszba. Breuer Péter vendége Gyarmati István volt, nagykövet, biztonságpolitikai szakértő, akivel a Közel-Kelet, Irán, az Európai Unió, Ukrajna és a nagyhatalmi békekísérletek kerültek terítékre.
Béketanács és amerikai kezdeményezések
A beszélgetés elején Gyarmati István arra a kérdésre válaszolt, lehet-e értelme egy új „béketanácsnak”. Úgy fogalmazott: akkor lehet hasznos, „hogyha Donald Trumpnak esetleg véletlenül jó ötletei lennének, és az segít megvalósítani”. Szerinte egy ilyen testület legfeljebb formális legitimációt adhat amerikai kezdeményezéseknek, de nem lesz a világ leghatékonyabb szervezete. Ettől függetlenül elképzelhető, hogy bizonyos helyzetekben mégis szerepet kaphat.
Irán és az öbölmenti országok kettős játéka
Breuer Péter rákérdezett, miért tűnnek visszafogottnak Szaúd-Arábia és más öbölmenti államok Irán ügyében. Gyarmati szerint nem biztos, hogy az álláspontjuk őszinte. Elképzelhetőnek tartja, hogy a nyilvánosság előtt óvatosságot mutatnak, miközben zárt ajtók mögött más megállapodások születnek. Hangsúlyozta: az amerikai–szaúdi védelmi paktum nem jelenti automatikusan azt, hogy Szaúd-Arábia köteles lenne támogatni bármely amerikai katonai műveletet a térségen kívül.
Katar mint „nem egészen semleges” szereplő
Katar közvetítői szerepéről a szakértő kifejezetten szkeptikusan nyilatkozott. „Nem tartom egyenes közvetítőnek” – mondta, utalva arra, hogy Katar egyszerre ápol jó kapcsolatokat Iránnal, miközben a térség legnagyobb amerikai katonai támaszpontjának is otthont ad. Gyarmati szerint ez klasszikus kettős játék, amelyet az ország jelentős anyagi ereje tesz lehetővé.
Európai Unió és Irán: elítélés, de hogyan tovább
Az Európai Unió Iránnal kapcsolatos fellépéséről Gyarmati István úgy vélte: Brüsszel eddig is elítélte az iráni rezsimet és a terrorizmust, a vita inkább arról szól, milyen eszközökkel próbáljon hatni. A szakértő szkeptikus volt az iráni vezetéssel kötendő tartós megállapodásokkal kapcsolatban, mondván: „ezzel a rezsimmel nem lehet komolyan megállapodni”, legalábbis oly módon nem, hogy annak valódi és betartott tartalma legyen.
Atomanyag, csapások és az elkerülhetetlenség érzete
A beszélgetés során szóba került a 12 napos háború után eltűnt, mintegy 400 kilogrammnyi veszélyes nukleáris anyag sorsa is. Gyarmati szerint nem tudni, mi folyik a föld alatti létesítményekben, de szerinte nagy a valószínűsége egy újabb csapásnak, amerikai részről, izraeli támogatással. Úgy fogalmazott: Izrael pontosan tudja, hogy ez a konfliktus hosszabb távon „elkerülhetetlen”.
Ukrajna EU-csatlakozása: illúziók és realitás
Ukrajna európai uniós csatlakozásáról Gyarmati István rendkívül egyértelműen beszélt. A 2027-es dátumot teljesen irreálisnak nevezte, de még a 2030-as időpontot is erősen optimistának tartja. Szerinte nem a teljes csatlakozási folyamat felgyorsítása a megoldás, hanem az, hogy a politikai és biztonsági kérdéseket külön megállapodásban rendezzék, míg a többi fejezet a „normális menetben” haladjon tovább.
Lehet-e békét kötni területekért?
Breuer Péter egyenes kérdésére Gyarmati István határozott választ adott: igen, lehet. Példaként Izraelt említette, amely a Sínai-félszigetet „az utolsó homokszemig” visszaadta a békéért. Szerinte a történelemben számos békekötés született területi engedmények árán, az első és a második világháború után is. A kulcskérdés mindig az, hogy „milyen területet milyen békéért”.
Zelenszkij legitimitása és a háború terhe
Felmerült az is, hogy az ukrán vezetésnek van-e felhatalmazása ilyen döntésekre. Gyarmati szerint az ukrán kormány és parlament legitimációja nem kisebb, mint bármely más demokratikusan megválasztott vezetésé, hiszen háborús helyzetben nem lehet választásokat tartani. Úgy véli, a végső döntést valamilyen formában a nép elé kell majd vinni, de szerinte az ukrán társadalom „nagyon elege van már a háborúból”, és nyitott lenne egy ilyen megoldásra.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
