„Inkább egy lappangó hadihelyzet van Romániában, nem béke”
Pirkadat – Pászkán Zsolt Románia belső feszültségeiről, korrupcióról és fegyverkezési illúziókról
A Heti TV december 19-i Pirkadat című műsorában Breuer Péter vendége Pászkán Zsolt külpolitikai elemző, a Külügyi Intézet munkatársa volt, akit a műsorvezető „hazánk legnagyobb román szakértőjeként” mutatott be. A beszélgetés Románia jelenlegi állapotát járta körül: van-e béke a szomszédos országban, hogyan hat a korrupció a közéletre, milyen gazdasági és társadalmi következményei vannak a megszorításoknak, és mennyire reálisak Bukarest katonai nagyhatalmi ambíciói.
Mit jelent ma a „béke” Romániában?
Breuer Péter kérdésére, hogy van-e béke Romániában, Pászkán Zsolt már a fogalom értelmezését is problematikusnak nevezte. Szerinte a „béke” ugyanúgy relatív fogalom, mint az orosz–ukrán háború esetében, és Romániában sem beszélhetünk valódi megnyugvásról.
Úgy fogalmazott: „inkább azt mondanám, hogy egy lappangó hadihelyzet van Romániában”, utalva arra, hogy a vitatott választási döntések, a megsemmisített szavazatok és az ezek körüli bizonytalanság nem vezettek társadalmi megbékéléshez, még ha ez nem is jelenik meg nyílt erőszak formájában.
Korrupció: propaganda harcol propagandával
A román igazságszolgáltatás helyzetéről szólva Pászkán Zsolt kitért egy, a magyar sajtóban is visszhangot kiváltó videóanyagra, amely a bírósági korrupciót próbálta bemutatni. Szerinte azonban a film „ugyanúgy egy propagandaanyag volt”, mint sok korábbi hasonló próbálkozás.
Értelmezése szerint nem a korrupció feltárása zajlik, hanem „két eltérő érdekű korrupt szárnya csapott össze”, miközben a társadalom jelentős része már érzéketlenné vált az ilyen ügyek iránt. Az átlagpolgárt sokkal inkább a mindennapi megélhetés kérdései foglalkoztatják.
Megszorítások, földbe állt fogyasztás, erősödő feketepiac
A beszélgetés hangsúlyos része volt a román gazdasági helyzet. Pászkán Zsolt szerint a megszorítások után „gyakorlatilag földbe állt a fogyasztás”, ami különösen súlyosan érinti azokat az ágazatokat, amelyekre a román gazdasági modell korábban épült.
A vendéglátás és a szolgáltató szektor megrendülése szerinte törvényszerűen a feketepiac erősödéséhez vezet. Úgy vélte, hogy az olcsó kínai termékek megadóztatására irányuló kísérletek is kontraproduktívak, mert a kereskedelem egyszerűen más útvonalakat talál. Példaként felidézte korábbi jóslatát, miszerint újra megjelenhet az a jelenség, hogy az emberek „a csempészpiacra fognak járni bevásárolni”, ahogyan a rendszerváltás előtt.
Túlnőtt állam, újratermelődő bürokrácia
A román állam működéséről szólva Pászkán Zsolt hangsúlyozta: nem önmagában a közalkalmazottak száma magas, hanem azon belül a nem valódi közszolgálati feladatokat ellátó apparátus. A párhuzamos intézmények és feladatok szerinte a rossz döntések következményei.
Úgy fogalmazott, hogy a bürokrácia „újratermeli magát”, mindig új feladatokat talál a saját fennmaradásának igazolására, miközben a rendszer hatékonysága nem javul.
Oktatás és egészségügy: nem hanyatlás, hanem tartós különbségek
Breuer Péter rákérdezett arra is, hogy látható-e már hanyatlás az oktatásban vagy az egészségügyben. Pászkán Zsolt szerint ezek az ágazatok eleve nem voltak „túl acélosak”, és a probléma inkább az, hogy nem sikerült széles körben felzárkóztatni az intézményeket.
Vannak jól működő és rosszul működő intézmények, de a különbségek tartósan megmaradtak, és nem látszik átfogó javulás.
Fegyverkezés: drága illúziók
A román katonai beszerzések kapcsán Pászkán Zsolt lehűtötte a nagyhatalmi ambíciókat. Elmondta, hogy sok megrendelt fegyverrendszer nem érkezett meg, a Patriot-rendszerekből például csak négy jutott el Romániába, egyet pedig továbbadtak Ukrajnának.
Hangsúlyozta, hogy a fegyvervásárlás önmagában nem elég: „senki nem gondol bele, hogy rendben, van fegyver, de azt karban kell tartani”. Konkrét példaként említette, hogy néhány órányi F–16-os és Eurofighter járőrrepülés „600 000 dollárba került”, ami jól mutatja az üzemeltetés elképesztő költségeit.
Szerinte alapvető kérdés, hogy valóban szüksége van-e Romániának olyan csúcstechnikára, mint az F–35-ös, vagy ez inkább politikai presztízs, mint katonai racionalitás.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
