„Ne több pénzt kérjünk, hanem kevesebbet vegyenek el” – önkormányzatok szorításban
A Pirkadat december 18-i adásában M. Kende Péter vendége dr. Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke volt. A beszélgetés középpontjában az önkormányzatok helyzete, az érdekvédelem gyengülése, a szolidaritási hozzájárulás és a 2026-os költségvetésből fakadó kockázatok álltak. A megszólalás egyértelmű üzenetet hordozott: nem elvi vitáról, hanem a települések mindennapi működőképességéről van szó.
Miért több az önkormányzati szövetség, és miért gyenge az érdekérvényesítés?
Dr. Gémesi György emlékeztetett: Magyarországon valóban több önkormányzati szövetség működik – falvaké, községeké, kisvárosoké, megyei jogú városoké –, ám önmagában ez még nem lenne probléma. A gond ott kezdődik, hogy nincs érdemi érdekegyeztetés a kormányzattal. Bár léteznek kötelező egyeztető fórumok, ezek inkább tájékoztató jellegűek, valódi alkura nem adnak lehetőséget.
Az önkormányzati érdekvédelem – hangsúlyozta – nem pártpolitikai ügy. „Ez annak a kilenc és fél millió magyar állampolgárnak az érdeke, akik a településeinken élnek, és utat, járdát, óvodát, sportot, kulturális szolgáltatásokat várnak el.” Az önkormányzatok választott testületek, nem a kormányhivatal részei, ezért jogi és pénzügyi autonómiára lenne szükségük ahhoz, hogy elláthassák feladataikat.
Centralizáció és az önkormányzati autonómia eróziója
A polgármester szerint az 1990-ben kialakított rendszer még kiegyensúlyozott volt, az elmúlt másfél évtizedben azonban folyamatos centralizáció zajlott. Előfordult, hogy az állam feladatot adott pénz nélkül, vagy elvett feladatot, de több forrást vont el, mint amennyit korábban az önkormányzatok arra költöttek.
Ez a folyamat szerinte ellentétes az önkormányzatiság lényegével. „Nem szabadna annyira függnünk a kormányzattól, mint amennyire ma függünk.” Az autonómia nem elvi kérdés, hanem annak feltétele, hogy a helyi igényekre helyben szülessenek megoldások.
Szolidaritási hozzájárulás: az elv elfogadható, a mérték nem
A beszélgetés egyik kulcstémája a szolidaritási hozzájárulás volt. Dr. Gémesi György világossá tette: nem az elvvel van a baj, hiszen természetes, hogy az erősebb gazdasági potenciállal rendelkező települések segítsék a gyengébbeket. A probléma a mérték és a felhasználás módja.
„Ha az iparűzési adóbevételünk 10–15 százalékát elveszik, az nagyon sok.” Ráadásul ez a pénz nem célzottan a kisebb településekhez jut, hanem a központi költségvetés általános bevételévé válik. Pedig éppen ez a forrás pótolná azokat az állami támogatásokat, amelyek nem követik a növekvő költségeket: béreket, energiát, dologi kiadásokat.
Ennek következménye, hogy egyre több önkormányzat kerül krízishelyzetbe. Ma már nemcsak a főváros, hanem vidéki települések is költségvetési biztos felügyelete alá kerülnek, ami annak a jele, hogy a rendszer megbillenni látszik.
A Kúria döntése és a jogszerűség kérdése
A Kúria fővárost érintő döntése új helyzetet teremtett. Kimondta: jogszabályellenes, ha az állam több forrást von el, mint amennyit a feladatokra biztosít. Dr. Gémesi György szerint ez az érvelés más önkormányzatokra is vonatkozhat, de a jogi út hosszú és bonyolult.
„Biztos, hogy jogszabályellenes, ha többet vonnak el, mint amennyit adnak.” A kérdés az, hogy a kormány politikai ereje és esetleges jogszabály-módosításai milyen irányba viszik el az ügyet, különösen a választásokig hátralévő időszakban.
2026: bérek, szolgáltatások, fájdalmas döntések
A 2026-os költségvetés tervezése már most komoly feszültségeket vetít előre. Az infláció miatt erősödnek a bérigények, miközben az önkormányzatok nehezen tartják a versenyt a piaci szférával. „Ha meg akarjuk tartani a szakembereket, fizetni kell őket” – fogalmazott a polgármester.
Mivel többletbevétel nincs, az iparűzési adó növekményét is elvonják, a településeknek két rossz lehetőség marad: csökkentik a szolgáltatások színvonalát, vagy teljesen elhagynak feladatokat. Az előbbi még kezelhető – kevesebb fűnyírás, kevesebb virág –, az utóbbi viszont már súlyos helyi társadalmi feszültségeket okozhat.
Amikor a pártpolitika átlépi a határt
Szóba került a megyei jogú városok szövetségének ügye is, ahol egy, a Tisza Pártot érintő nyilatkozat váltott ki ellenállást. Dr. Gémesi György szerint ez átlépte az önkormányzati érdekvédelem határát. „Nem pártpolitikai szervezet vagyunk. Nem a pártokat, hanem a települések lakóit képviseljük.”
Úgy fogalmazott: az ilyen megszólalások hamis képet festenek a kormány felé, mintha az önkormányzati rendszer elégedett lenne. „Ez nem helyes információ. Mi korrekt adatokat teszünk le az asztalra, mert a tét a kilenc és fél millió ember mindennapi biztonsága.”
Karácsonyi jókívánság, kemény zárómondattal
A beszélgetés végén dr. Gémesi György ünnepi jókívánságot küldött a nézőknek, de világossá tette: az önkormányzatok mindent megtesznek helyben, még akkor is, ha egyre több dolog nem rajtuk múlik. A végszó mégis politikai üzenet maradt: nem több pénzt kérnek, hanem azt, hogy ne vonjanak el annyit, mert enélkül a települések működése és a megszokott életminőség kerül veszélybe.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
