„Ma lehet lustálkodni, és azt a látszatot kelteni, mintha nagy tudásunk lenne” – Oberlander Báruch rabbi a mesterséges intelligencia veszélyeiről
Segíti a tanulást a mesterséges intelligencia, vagy lassan leszoktatja az embereket az önálló gondolkodásról? Kié egy AI-val készített zenemű, és megtévesztésnek számít-e egy mesterségesen előállított kép? Ezekről beszélgetett M. Kende Péter Oberlander Báruch rabbival, a Vasvári Pál utcai zsinagóga rabbijával, a Budapesti Ortodox Rabbinátus elnökével a Pirkadat október 21-i adásában. A rabbi szerint az új technológia komoly lehetőségeket kínál, de használatához tudásra, ellenőrzésre és felelősségre van szükség.
A kés is lehet hasznos eszköz – minden a használaton múlik
M. Kende Péter azzal indította a beszélgetést, hogy bár maga is hasznosnak tartja a mesterséges intelligenciát, aggasztja annak hatása a fiatalok gondolkodására. Attól tart, hogy egyre többen bízzák a szövegek értelmezését és megfogalmazását a gépre, miközben saját képességeiket egyre kevésbé fejlesztik.
Oberlander Báruch egy egyszerű hasonlattal válaszolt: a kés alkalmas arra, hogy kenyeret vajazzunk vele, de arra is, hogy ártsunk valakinek. A technológiát is az alapján érdemes megítélni, mire és hogyan használják.
A rabbi a digitális szövegszerkesztést említette példaként. Régen egy könyv többszöri átírása és javítása rengeteg időt igényelt, ma ugyanez sokkal gyorsabban elvégezhető. Az AI is akkor hasznos, ha az így megtakarított időt az ember értékesebb munkára fordítja.
„Ne használjon olyasmire, amit nem tud ellenőrizni”
A rabbi a Tóra és a Talmud tanulmányozásából hozott példát. Korábban egy-egy hivatkozás megkeresése hosszadalmas lapozgatást igényelt, míg ma a digitális adatbázisok jelentősen felgyorsíthatják a kutatást.
A gyorsaságnak azonban megvan a veszélye. Már az internetes keresők elterjedésekor is előfordult, hogy valaki egy megtalált oldal alapján magabiztosan nyilatkozott vallásjogi kérdésekben, miközben nem tudta megítélni a forrás hitelességét.
A mesterséges intelligencia esetében ez a probléma még súlyosabb lehet, hiszen a rendszer nem feltétlenül szó szerint idéz, és olykor néhány szó megváltoztatásával teljesen más értelmet adhat egy szövegnek.
Oberlander ezért alapelvnek tartja, hogy az AI eredményeit csak olyan területen szabad felhasználni, ahol az ember képes ellenőrizni azok helyességét. A gép által létrehozott magabiztos válasz önmagában még nem bizonyítja annak megbízhatóságát.
Az ajándékba kapott tudás és az önálló tanulás
A beszélgetésben Oberlander egy haszid történetet is felidézett. Az Álter Rebbe, az első lubavicsi Rebbe tudást akart ajándékozni unokájának, a későbbi harmadik Rebbének, aki visszautasította az ajánlatot, mert saját erejéből szerette volna megszerezni azt.
Később azonban megbánta döntését. Rájött, hogy ha a tudás egy részét már készen megkapta volna, akkor idejét magasabb szintű tanulmányokra fordíthatta volna.
M. Kende Péter vitatta, hogy a készen kapott ismeret ugyanazt az élményt jelentené, mint a saját munkával megszerzett tudás. Szerinte a tanulásban a keresés és a fokozatos megértés is fontos érték.
Oberlander válasza szerint az önálló építkezés lehetősége akkor sem szűnik meg, ha valaki már rendelkezik az alapokkal: egyszerűen magasabb szintről indulhat tovább.
A valódi veszélyt abban látja, hogy az ember a gép segítségével akkor is nagy tudás látszatát keltheti, ha valójában nem dolgozott meg érte. Ráadásul idővel saját maga is elhiheti ezt a látszatot. Ezért különösen fontosnak tartja, hogy a gyerekek megtanuljanak gondolkodni, fogalmazni és jól kérdezni.
Kié az a szellemi alkotás, amelyből az AI tanult?
A mesterséges intelligencia szerzői jogi kérdéseinél a rabbi már jóval bizonytalanabbnak nevezte saját álláspontját. Jelenleg is foglalkozik azzal, milyen jogok illethetik meg azokat a szerzőket, akiknek könyveit és más alkotásait AI-rendszerek tanítására használták fel.
Felvetette, hogy miközben egy találmány kereskedelmi hasznosításáért természetesnek tartjuk a díjazást, a filozófiai gondolatok továbbgondolása után általában senki sem fizet jogdíjat. Hol húzódik tehát a határ a szellemi örökség felhasználása és a szerző jogainak megsértése között?
M. Kende Péter a zeneszerzés példájával folytatta a kérdést. Ha a mesterséges intelligencia egy felhasználó utasítására zeneművet hoz létre, ki tekinthető annak szerzőjének?
Oberlander szerint ebben meghatározó lehet, mennyi tényleges alkotómunka származik az embertől, és mennyit végzett el helyette a gép. Egy egyszerű ötlet megadása és a zenemű részletes kidolgozása között lényeges különbség van, de a jogdíjakra és a szerzőségre vonatkozó kérdésekben még maga is keresi a választ.
Egy tökéletes videó is lehet hamis
Az AI-val készített képek és videók megtévesztő használata szintén szóba került. A műsorvezető arra figyelmeztetett, hogy a technológia rohamos fejlődésével egyre nehezebb lesz felismerni a mesterségesen előállított felvételeket.
Oberlander egy történettel világította meg az ellenőrzés fontosságát. Egy rablóbanda tagjai kölcsönösen egymás megölésére készülnek, végül valamennyien meghalnak. A történet logikus és kerek, de felmerül a kérdés: ha senki sem maradt életben, ki mesélte el?
A tanulságot a mesterséges felvételekre is alkalmazta. Egy kép vagy videó tökéletesnek tűnhet, mégis érdemes végiggondolni, hogy az ábrázolt esemény valóban megtörténhetett-e. Ugyanakkor elismerte, hogy a megtévesztés vallásjogi megítélése összetett kérdés, amelynek határai a reklámok világában is vitákat okoznak.
A szóbeli vizsga megmutatja, mit tud valójában a hallgató
Oberlander egyetemi oktatóként azt tapasztalta, hogy az írásbeli dolgozatokból sokszor nehéz megállapítani, mennyire sajátította el a hallgató az anyagot. Korábban olyan beadandóval is találkozott, amelyről kiderült, hogy részben az ő saját írásából származott, megfelelő hivatkozás nélkül.
Egy régebbi esetben pedig egy feltűnően magas színvonalú dolgozat eredeti forrását találta meg a könyvespolcon. Az ilyen tapasztalatok miatt egyre inkább a szóbeli vizsgáztatást részesíti előnyben, ahol közvetlenül ellenőrizhető a hallgatók tudása.
A műsorvezető hangsúlyozta, hogy mások gondolatainak idézése teljesen elfogadható, ha a szerző feltünteti a forrásokat, és saját mondanivalót is hozzátesz. Oberlander ehhez azt fűzte hozzá, hogy az olvasó számára egy jól összeállított szöveggyűjtemény is értékes lehet.
A beszélgetés végén a rabbi elárulta, hogy a Rabbi válaszol című könyvsorozat nyolcadik kötetének összeállítására készül. A tudás átadásának kérdése így a mesterséges intelligenciáról szóló eszmecserétől saját oktatói és szerzői munkájáig vezette a beszélgetést.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
