„Nincs olyan, hogy a biztonság örökre garantált” – Gyarmati István a világ egyre bizonytalanabb állapotáról
A Pirkadat vendége Dr. Gyarmati István nagykövet, biztonságpolitikai szakértő volt, akivel Breuer-Zehevi Ádám az év végéhez közeledve a nemzetközi helyzet legfontosabb fejleményeit vette sorra. A beszélgetés apropóját az ausztráliai terrortámadás adta, de szó esett az orosz–ukrán háborúról, Oroszország valós „nyereségéről”, Ukrajna jövőjéről és a tágabb kelet-európai térség átalakulásáról is.
Ausztrália mint figyelmeztetés
A beszélgetés elején az ausztráliai merénylet került szóba, amelyben a legfrissebb értesülések szerint tizenhatan meghaltak és mintegy negyvenen megsebesültek. Gyarmati István hangsúlyozta: nem elszigetelt eseményről van szó, hanem az elmúlt évek globális folyamatai értek el egy olyan országot is, amelyet korábban kifejezetten nyugodtnak tartott a világ.
„Ausztrália azok közé az országok közé tartozott, amelyekről az ember azt gondolta, hogy ilyen ott nem történhet meg” – fogalmazott. Szerinte a támadás legfontosabb üzenete nem az, hogy az ausztrál társadalom antiszemita lenne, hanem az, hogy „még ide is elmennek a terroristák”.
Külön kiemelte azt a körülményt, hogy az egyik merénylőt nemcsak a rendőrség, hanem egy civil, ráadásul vallásos muszlim férfi is feltartóztatta. „Ez szerintem egy nagyon jelentős dolog” – mondta –, mégis szinte eltűnt a hírek között.
„A biztonságot újra és újra fel kell építeni”
Gyarmati szerint a legfontosabb tanulság Magyarország számára is egyértelmű. „Nincs olyan, hogy a biztonság örökre garantált volna. A biztonság is olyan, mint a demokrácia: újra és újra kell építeni.” Hozzátette: nem elég reménykedni, a rendvédelmi szerveknek folyamatosan dolgozniuk kell, a társadalomnak pedig meg kell értenie, hogy a gyanús jelek jelzése nem „spicliség”, hanem közös érdek.
Ukrajna és az orosz „győzelem” mítosza
A beszélgetés súlypontja az orosz–ukrán háború értékelése volt. Gyarmati István határozottan vitatta azt az állítást, hogy Oroszország nyerne. „Mit nyernek az oroszok? Ukrajna területének körülbelül 18–20 százalékát. Ez Oroszország területének a 0,62 százaléka” – mondta, hozzátéve, hogy gazdasági értelemben is erősen túlértékelt ez a „nyereség”.
Rámutatott: a megszállt területek helyreállítása önmagában körülbelül 200 milliárd euróba kerülne. „Van Oroszországnak erre 200 milliárd eurója? Azt merem gondolni, hogy nincsen.” Szerinte ez klasszikus „pirruszi győzelem”, amely katonailag sem tekinthető valódi sikernek.
Mi volt Putyin valódi célja?
Gyarmati szerint az orosz stratégia soha nem pusztán területszerzésről szólt. „A minimális program Ukrajna volt, nem 20 százalék, hanem 100 százalék” – mondta. A cél egy oroszbarát kormány és teljes politikai ellenőrzés lett volna, míg a „maximális program” a NATO katonai visszavonulását követelte volna az 1997 utáni tagállamokból.
Ehhez képest a jelenlegi helyzet szerinte nem nevezhető győzelemnek. „Ha valaki kiszámolja, hogy napi 0,1 kilométeres előrenyomulással mikor érnék el Kijevet, akkor nagyjából 118 év jön ki.”
Ukrajna jövője: európai út és katonai erő
A nagykövet szerint a háború utáni Ukrajna hosszú távon erős pozícióba kerülhet. „Ukrajna egy Európához tartozó ország lesz, Európai Uniós tag előbb-utóbb, és NATO-tag is lesz” – jelentette ki. Hozzátette: meg van győződve róla, hogy ezt személyesen is meg fogja élni.
Érdekes párhuzamot idézett egy izraeli katonai szakértőtől: „Katonai szempontból Ukrajna lesz Európa Izraelje.” Indoklása szerint Ukrajna már most olyan saját fejlesztésű fegyvereket, például nagy hatótávolságú drónokat gyárt, amelyek sok tekintetben felülmúlják az európai eszközöket.
Fegyverek a háború után
Felmerült a kérdés, mi lesz a háború során felhalmozott fegyverekkel. Gyarmati szerint a nehézfegyverek ellenőrzése megoldható, a valódi probléma a kézi fegyverekkel lesz, ahogy minden konfliktus után. „Ezt össze kell szedni valamilyen módon” – mondta, utalva arra, hogy erre nemzetközi programokra lesz szükség, akár felvásárlás formájában.
Moldova, a posztszovjet térség és Oroszország gyengülése
A beszélgetés végén szóba került Moldova és a Dnyeszteren túli térség helyzete is. Gyarmati szerint az orosz befolyás nem erősödik, hanem éppen ellenkezőleg, csökken a volt szovjet térségben. Ugyanakkor figyelmeztetett: „az oroszok helyére nem az Európai Unió nyomul be, hanem Kína”.
Úgy látja, Oroszország alapvető problémája, hogy nem tud valódi szövetségesként működni. „Ők vagy ellenségek, vagy elnyomók. Nem tudnak igazából szövetségesek lenni, mert nem bíznak a szövetségeseikben.”
Bizonytalan világ, folyamatos éberség
Gyarmati István összegzése szerint a világ 2025 felé haladva nem a stabilitás irányába mozdul, hanem egyre több, egymással összefüggő válsággal néz szembe. A biztonság, legyen szó nemzetközi politikáról vagy a mindennapi közéletről, nem adottság, hanem állandó feladat – és ebben minden szereplőnek megvan a maga felelőssége.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
