„Hanuka a strandon, vér a homokban” – amikor az antiszemitizmus Ausztráliáig ér
A Világ Zsidó Szemmel eheti adásában Seres Attila Kardos Péter főrabbival, Dr. Gyarmati István biztonságpolitikai szakértővel és M. Kende Péterrel egy olyan tragédiát próbált értelmezni, amely sokak szerint a legrosszabb félelmeket igazolta vissza. Sydney egyik legismertebb tengerpartján, egy hanukai közösségi rendezvényen történt tömeges lövöldözés, amelynek az adás felvételekor már 16 halálos áldozata volt.
Hanuka on the Beach – tömegrendezvényből tömegmészárlás
A támadás Sydney híres szörfstrandján történt, ahol mintegy kétezer ember ünnepelte a hanuka első napját a „Hanuka on the Beach” rendezvényen. Egy apa és fia kezdett lövöldözni a tömegbe, válogatás nélkül. Tizenhat ember meghalt, több tucatnyian megsebesültek.
Kardos főrabbi hangsúlyozta: az ausztrál hatóságok terrortámadásként, azon belül is iszlamista merényletként kezelik az ügyet. „Hanukakor van, zsidó ünnepen van, tehát ekkor minden tiszta” – fogalmazott, ugyanakkor felvetett egy kényes kérdést: miért nevezzük antiszemita merényletnek ezt a támadást, miközben a karácsonyi vásárok ellen elkövetett gázolásokat nem antikeresztény terrorcselekményként tartjuk számon?
Tömeg, hírérték, szimbolika
Dr. Gyarmati István szerint a célpontválasztás mögött pragmatikus logika áll. „A célkiválasztásnak két fő szempontja van: hogy jó sokan legyenek, és hogy legyen hírértéke.” A karácsonyi vásárok és a hanukai strandrendezvény is megfelel ennek a két kritériumnak.
Kende Péter ugyanakkor hangsúlyozta a különbséget: míg a karácsonyi vásárok többsége ma már inkább fogyasztási esemény, addig a hanuka kifejezetten vallási jellegű ünnep, ami erősíti az antiszemita indíttatás gyanúját.
Arab nevek, muszlim hős
A műsorban elhangzott: az ausztrál rendőrség nyilvánosságra hozta az elkövetők nevét. Az ötvenéves Said Akrám és huszonnégy éves fia, Náved Akrám arab hangzású nevük miatt is erősítik az iszlamista motiváció feltételezését.
A történetnek azonban van egy megrázó és árnyaló mellékszála is. Az egyik támadót nem rendőr, hanem egy helyi muszlim zöldséges fegyverezte le. A videófelvételeken látható, ahogy a férfi szó szerint halált megvető bátorsággal, puszta kézzel kicsavarja a fegyvert a fiatalabbik merénylő kezéből, miközben ő maga is megsebesül.
Magyar holokauszt-túlélő az áldozatok között
A beszélgetés során kiderült: az áldozatok között egy magyar származású holokauszt-túlélő is volt. A férfi testével próbálta védeni feleségét, amikor lelőtték. „A holokausztot túlélte, végül egy terrorista végzett vele” – fogalmazott M. Kende Péter.
Antiszemitizmus: nem csak a bevándorlás kérdése
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a növekvő antiszemitizmust nem lehet kizárólag a muszlim bevándorlással magyarázni. Gyarmati István szerint a harcos politikai iszlám elsősorban az arab világban és Irán környékén erősödik meg, és nem az egész iszlám világot jellemzi. „Indonéziában vagy Malajziában nincs ilyen jelenség” – mondta.
Ugyanakkor hangsúlyozta: a második-harmadik generációs, már helyben született muszlim közösségek egy részében terjed ez az ideológia, amely Európában és Ausztráliában is termékeny talajra talál.
Kommentmezők és társadalmi közeg
Seres Attila beszámolt arról is, hogy a magyar sajtó kommentmezőiben milyen reakciók jelentek meg. Kezdetben sokan relativizálták a támadást, majd amikor egyértelművé vált, hogy zsidó rendezvény ellen irányult, elszabadultak az indulatok. A leggyakoribb reakció szerinte ez volt: „Mire számítottatok Gáza után?”
A műsorban elhangzott: az antiszemitizmus ma már nem kizárólag a szélsőjobboldalhoz köthető. „Ne ringassuk magunkat abba, hogy ez csak ott van jelen” – hangzott el, utalva a baloldali, Izrael-ellenes retorikára is.
Izrael politikája és a világ reakciói
A beszélgetés egyik legérzékenyebb pontja Izrael felelősségének kérdése volt. Seres Attila úgy fogalmazott: nem feltétlenül maga a politika, hanem annak kommunikációja járul hozzá ahhoz, hogy az antiszemita hullám felerősödik. „Olyan érzéketlenséggel intézik ezeket az ügyeket, hogy az embernek az az érzése: nem tekintik a másikat embernek.”
Felidézték azt is, hogy az ENSZ közgyűlés 2025-ben több Izraelt elítélő határozatot fogadott el, mint a világ összes többi országával kapcsolatban együttvéve, ami tovább erősíti Izrael nemzetközi elszigetelődését.
Hanuka, félelem és dac
A műsor végén Kardos Péter főrabbi személyes, provokatív gondolatot osztott meg. Felidézte, hogy Nyugat-Európában egyre több helyen nem merik nyilvánosan meggyújtani a hanukai gyertyákat. „Ha lenne egy pápai hatalmú főrabbi, pikuach nefesből betiltanám a nyilvános gyertyagyújtást” – mondta, majd egy csattanós fordulattal hozzátette: „Inkább tegyék ki a haragosuk ablakába.”
Gyertyagyújtás a bizonytalanságban
A műsor végén Seres Attila emlékeztette a nézőket a hanukai hagyományra: a gyertyákat jobbról balra helyezzük el, de balról jobbra gyújtjuk meg, mindig a legújabbat először.
A beszélgetés végkicsengése egyszerre volt sötét és makacsul reménykedő: a félelem valós, az antiszemitizmus erősödik, de a hanukai fény – akár dacból is – nem alszik ki.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
