A hét értékelése Seres Attilával: hanukai csodák, geopolitikai árnyak és közel-keleti fordulatok
A Pirkadat péntek reggeli adásában Breuer Péter ezúttal Seres Attilát kapcsolta, a Világ zsidó szemmel című műsor szerkesztőjét és házigazdáját. A hanukai ünnepkör, a közel-keleti és európai geopolitikai fejlemények, valamint a hazai politikai kommunikáció furcsaságai kerültek terítékre – a tőle megszokott elemző, néha ironikus hangvételben.
Hanukai csoda – pontosítás, ahogy illik
A beszélgetés rögtön egy vallási-történelmi helyreigazítással indult.
Seres Attila finoman jelezte: a hanukai csoda lényege nem az volt, hogy nyolc napra elegendő olajat találtak, hanem épp az, hogy csak egy napra elegendő kóser olaj maradt, amely aztán mégis nyolc napon át égett a Szentélyben.
Háborús retorika Európában: riogatás vagy valós veszély?
A műsorvezető azonnal a nemzetközi hírekre terelte a szót. A Magyar Nemzet címlapján „hatalmas háborúra készül a NATO” – a kormány pedig „visszautasítja a harcias propagandát”.
Seres Attila elmondta: Európában különösen érzékeny a zsidó közvélemény, amikor német fegyverkezésről, orosz fenyegetésről, vagy a NATO főtitkárának eszkaláló nyilatkozatairól hallani.
A kommentár legérdekesebb része azonban az volt, hogy Seres szerint a NATO-t érő esetleges támadás alatt valójában nem Európa egészének megszállását, hanem a három balti állam destabilizálását kell érteni.
Ezek az országok – Észtország, Lettország és Litvánia – kis lélekszámú NATO-tagok, és földrajzilag érzékeny ékben helyezkednek el Oroszország és a kalinyingrádi exklávé között. A bennük élő orosz kisebbségekkel való mostoha bánásmód is tovább élezi a helyzetüket.
Lényegében: Oroszország számára stratégiai célpont lehet a térség, és egy esetleges konfliktus nem Európa meghódításáról, hanem a balti államok gyors katonai nyomás alá helyezéséről szólhatna.
Közel-keleti fordulat: soha nem látott diplomáciai mozgás
A beszélgetés legizgalmasabb része kétségtelenül a közel-keleti fejlemények elemzése volt.
A Breuerpress cikkei alapján Seres Attila két kiemelt eseményt említett:
- Egy majdnem aláírt izraeli–szíriai biztonsági megállapodást, amely amerikai közvetítéssel jöhetett volna létre.
- Benjamin Netanjahu készülő kairói látogatását, amely több milliárd dolláros gázmegállapodás aláírását jelentheti.
Egy izraeli–szíriai kiegyezés történelmi léptékű lenne, hiszen Izrael 1948 óta formálisan hadiállapotban áll Szíriával.
Seres felvetette annak lehetőségét is, hogy a szíriai belső konfliktus kilátásba helyezése – egyes hírek szerint polgárháború közelsége – nem független az izraeli diplomácia manővereitől.
Netanjahu kairói útja pedig új fejezetet nyithat Izrael és Egyiptom gazdasági együttműködésében.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
