Év végi pénzügyi csapdák – Binder István figyelmeztetései a Pirkadatban
A Pirkadat december 3-i adásában M. Kende Péter vendége Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője volt. Az ünnepi időszak a vásárlások, csomagküldések és online fizetések csúcsidőszaka – és sajnos a csalásoké is. A beszélgetés gyakorlatias útmutató ahhoz, hogyan védjük meg magunkat decemberben.
A csalók ünnepi szezonja: mindenki érintett
Binder István már a beszélgetés elején hangsúlyozta:
a csalások száma az év utolsó heteiben mindig megugrik.
Ennek oka egyszerű:
– több csomagot rendelünk,
– többet vásárolunk online,
– kapkodóbbak vagyunk, kevésbé figyelünk.
„A csalók pontosan erre építenek – és nem új technikákkal, hanem a mi figyelmetlenségünkkel nyernek.”
Két klasszikus módszer különösen veszélyes:
- Csomagos SMS-ek és e-mailek
– „elakadt csomag”,
– „fizetési probléma”,
– „adja meg banki adatait”.
Az emberek ilyenkor tényleg várnak csomagot – és már be is dőltek.
- Fantasztikusan olcsó webáruházak
– nem létező termékek,
– csak előre fizetés,
– PIN-kódot is kérnek (!) – ami online soha nem szükséges.
„Elég néhány száz megkeresett ügyfél, és máris nyernek. A találati arány ilyenkor magasabb, hiszen mindenki vásárol.”
A „vírusirtó”, ami valójában lop
Binder egy olyan technikára is felhívta a figyelmet, amelyre kevesen gondolnak:
– a csalók megnyugtatják az áldozatot: „nem kérjük az adatait”,
– helyette „vírusirtót” ajánlanak letölteni,
– ez viszont kémprogram, amely figyeli a banki bejelentkezéseket.
Ilyenkor már sem hívásra, sem manipulációra nincs szükség: a program ellopja az adatokat, majd a pénzt.
Nyereményjátékok, befektetések – már mesterséges intelligenciával
A hamis befektetési ajánlatok és nyereményjátékok mára új szintre léptek.
A csalók mesterséges intelligenciával válaszolnak, és a közösségi médiából összeállított profil alapján célzott üzeneteket küldenek.
„Ma már nem rossz magyarsággal írt üzenetekről van szó. A válaszok személyreszabottak, profik – és épp ezért veszélyesek.”
Áruhitelt veszünk? Gondoljuk át kétszer!
A boltokban is csábító ajánlatok fogadják az embereket:
– áruhitelek,
– személyi kölcsönök,
– „nullaszázalékos” konstrukciók.
Binder szerint a legnagyobb baj, hogy sokan nem számolnak utána, mibe is kerül valójában a hitel.
A legfontosabb szabályok:
1. A hitelt vissza kell fizetni.
Triviálisnak tűnik – mégis sokan figyelmen kívül hagyják.
2. Nem a kamat a lényeg, hanem a THM.
Ez mutatja a kölcsön teljes költségét.
3. Kerüljük az utolsó pillanatos hitelfelvételt.
„A last minute hitelek a legdrágábbak.”
4. Mindig nézzünk meg legalább két-három ajánlatot.
Ehhez az MNB honlapján hitelválasztó kalkulátor is elérhető.
5. Az „ingyenhitel” gyakran csak marketing.
A termék árát ilyenkor megemelhetik, vagy más költségbe építik vissza.
Milyen THM a gyanús?
Binder szerint a törvényi plafonok:
– áruhitel: 39% + jegybanki alapkamat,
– személyi kölcsön: 24% + jegybanki alapkamat.
A piacon ugyanakkor van verseny, így találkozhatunk jóval alacsonyabb számokkal is – akár egy számjegyű THM-mel.
Segítség kérhető – és érdemes is igénybe venni
A Magyar Nemzeti Bank több csatornán is segít:
– pénzügyi navigátor tanácsadó irodák,
– telefonos ügyfélszolgálat,
– részletes útmutatók az MNB honlapján.
Ezek nem konkrét terméket ajánlanak, hanem megtanítják, mire érdemes figyelni.
„Öt perc tanácsadás sok százezres veszteségtől menthet meg.”
A döntés végső üzenete
Binder István összefoglalása szerint:
– hitelt csak átgondoltan,
– online adatot soha ne adjunk ki PIN-kóddal együtt,
– az olcsó ajánlatok között sok a csapda,
– mesterséges intelligencia miatt a csalók is erősebbek,
– az MNB segít eligazodni – használjuk ki.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
