„A működéséhez szükség van üzemanyagra” – Holoda Attila szerint a háborúban az energia a legfontosabb fegyver
A Pirkadat október 21-i adásában Breuer Péter vendége dr. Holoda Attila energiaszakértő volt. A beszélgetés középpontjában az orosz–ukrán háború energetikai háttere, az Európai Unió energiapolitikája és az orosz finomítók elleni támadások álltak. Holoda világosan fogalmazott: a háborúban az energiaforrások és az üzemanyag-ellátás dönthetik el, ki bírja tovább.
„Le kell vágni Oroszországot a forrásairól”
Breuer Péter első kérdése rögtön a lényegre irányult: mit akar elérni az Európai Unió azzal, hogy gazdasági és energetikai szankciókkal próbálja térdre kényszeríteni Oroszországot?
Holoda Attila válasza egyértelmű volt:
„Az Európai Unió két dolgot akar: stabil és tartós energiaellátást a saját fogyasztóinak, és azt, hogy ne pénzelje az orosz hadigépezetet.”
Mint elmondta, az orosz energiahordozók aránya a háború előtt óriási volt:
„2022 előtt az EU földgázimportjának több mint 40 százaléka Oroszországból jött. Németország esetében ez 61 százalék volt.”
A cél szerinte nemcsak gazdasági, hanem stratégiai is:
„Putyin pontosan tudta, hogy a szankciók jönni fognak. Az Unió pedig azt akarja, hogy ne legyen pénze a birodalmi törekvések finanszírozására.”
A finomítók elleni támadások: „a hadsereg ütőerét vágják el”
A szakértő szerint az ukrán dróntámadások célpontjai nem véletlenül az orosz finomítók.
„A hadsereg működéséhez szükség van üzemanyagra. Ezek a támadások a legérzékenyebb pontot érik.”
A finomítók döntő része nyugati technológiát használ, így a szankciók miatt a helyreállításuk egyre nehezebb:
„Amíg voltak tartalék alkatrészek, az oroszok napok alatt megjavították a létesítményeket. Most már nincs technológiai utánpótlás, ezért minden támadás sokkal fájóbb.”
Holoda hozzátette, hogy az ukrán drónok rendkívül pontosak, és kifejezetten a finomítók „szívét”, a desztilláló tornyokat veszik célba.
„Az orosz hadsereg is fogyasztó”
Breuer Péter felvetette, hogy az orosz hadsereg nyilván nem fizet az üzemanyagért.
Holoda erre így reagált:
„Az teljesen mindegy, hogy fizet-e érte – a működéséhez szükség van üzemanyagra.”
A szakértő szerint az orosz gazdaság számára a finomítók működése stratégiai kérdés, mivel nemcsak a hadsereg, hanem a mezőgazdaság és az ipar is hatalmas mennyiségű üzemanyagot igényel.
„A drónok precízebbek, mint a rakéták”
Holoda rámutatott, hogy az ukránok ma már nagy mennyiségben gyártanak katonai drónokat, és ezekkel sokkal célzottabb támadásokat tudnak végrehajtani:
„Ezek a drónok precízebbek, mint a rakéták. Kifejezetten a legfájóbb pontokra mérnek csapást.”
Hozzátette: a finomítók elleni támadások nemcsak az orosz hadigépezetet gyengítik, hanem a lakossági ellátást is.
„A finomítók termelése a polgári ellátást is biztosítja – ha ezek leállnak, az üzemanyag-ellátás összeomlik.”
„Ukrajna ma már exportál villamos energiát”
A beszélgetés második felében Holoda az ukrán energiainfrastruktúra állapotáról beszélt.
„Volt idő, amikor az oroszok az ukrán villamosenergia-hálózat 60 százalékát tönkretették. De mostanra sok mindent sikerült helyreállítani.”
Ma már Ukrajna újra exportál:
„2025 tavaszától ismét dominánsan vesz részt a közép-európai országok – köztük Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és Románia – villamosenergia-ellátásában.”
„A háború az állóképesség versenye”
A lakosság túlélési képességéről szólva Holoda Attila emlékeztetett:
„Oroszország 140 milliós ország, Ukrajna viszont alig 30 milliósra zsugorodott. Mindkettő hatalmas áldozatokat hoz.”
Szerinte a háború ma már nemcsak fegyverekről, hanem túlélési képességről szól:
„Ez is egy versenyfutás: ki bírja tovább a nélkülözést, a félelmet, az energiakiesést.”
Holoda történelmi párhuzamot is vont:
„Az ukránok a XX. században megtanultak éhezni és túlélni. Egy olyan országot támadt meg Oroszország, amelyik rutinosan viseli a válságot.”
„Oroszországban a félelem a legjobb fegyver”
Breuer Péter felvetette, mikor lázadhat fel az orosz társadalom.
Holoda válasza realistán hangzott:
„Oroszországban minden kis kilengést azonnal megtorolnak. Minél messzebb van valaki a fronttól, annál inkább elfogadja, hogy ’most nehezebb időket élünk’.”
Saját tapasztalatot is megosztott:
„1989-ben, amikor Moszkvában tanultam, a cukrot jegyre adták. A nélkülözéshez hozzászoktak. Most is azt mondják: eddig jól ment, most kicsit nehezebb.”
„Mi is ezt tennénk a helyükben”
Az ukrán ellenállásról így fogalmazott:
„Azok, akik maradtak, elszántan harcolnak. Nem véletlen, hogy annyi hír szól önkéntesekről, akik a hazájukat védik. Teljesen érthető: mi, magyarok is ezt tennénk, ha elvesztenénk az országunk egy részét.”
Zárszó: az energia ára a háború ára
A beszélgetés végén Breuer Péter megköszönte a szakértő elemzését, és jelezte, hogy a téma hamarosan folytatódik.
Holoda Attila összegzése tömören fejezte ki a lényeget:
„A háborúban mindenhez – a tankhoz, a traktorhoz, az élethez – üzemanyag kell. Aki tovább tud tankolni, az marad talpon.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
