„Ez így nem működik sajnos” – Kis-Benedek József szerint a Közel-Kelet forrong, a béke messze van
A Pirkadat október 21-i adásában Breuer Péter vendége dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár volt. A beszélgetés középpontjában a Közel-Kelet helyzete, az izraeli–palesztin konfliktus újabb fordulatai és az amerikai diplomácia szerepe állt. Kis-Benedek szerint a „békefolyamat” jelenleg csak illúzió, és az események könnyen újabb háborúba torkollhatnak.
„Nem nevezem békefolyamatnak”
Breuer Péter a műsor elején arról kérdezte vendégét, mit jelenthet, hogy az amerikai alelnök máris a Közel-Keletre utazik. Kis-Benedek szerint ez az utazás a válság súlyosságát mutatja.
„Ez egyáltalán nem véletlen, várható volt. Tulajdonképpen azt lehet látni, hogy ez az egész nem nevezhető békefolyamatnak, mert nagyon messze van attól, hogy békét üljön.”
A szakértő elmondta, hogy bár a túszok egy részét szabadon engedték, a harcok tovább folytatódnak:
„Két izraeli katona is meghalt az elmúlt napokban, ami azt mutatja, hogy ez az egész elgondolás pillanatnyilag nem működik.”
Kritikusan fogalmazott az amerikai diplomáciai taktikáról is:
„Nagyon nagy hibának tartom, hogy nem egyeztettek a másik oldallal. Úgy beszélnek valakiről, hogy meg sem kérdezik a véleményét – ez így nem működik sajnos.”
„Zelenszkijt sem hívták meg – ugyanaz a hiba”
Kis-Benedek párhuzamot vont a közel-keleti és az ukrajnai helyzet között is:
„Ugyanez a probléma lesz az orosz–ukrán találkozóval is: úgy beszélnek Ukrajnáról, hogy az ukránok nincsenek jelen.”
Szerinte az Egyesült Államok most „megpróbálja megmenteni a nehezen megmenthetőt”, de a helyzet súlyosabb, mint amennyire azt a politikai nyilatkozatok tükrözik.
A túszok és az izraeli válaszlépések
A szakértő felidézte, hogy sokakban – főként az európai zsidóság körében – aggodalmat kelt, mi lesz a szabadon bocsátott foglyokkal.
„Legalább kétezer embert engedtek szabadon, és senki sem tudja, hol vannak, mit csinálnak. Érthető az aggodalom.”
Kis-Benedek szerint a jelenlegi helyzet logikus következménye lehet egy újabb izraeli katonai akció:
„Ha nem születik megállapodás, az izraeli hadsereg kénytelen lesz kihasználni a helyzeti előnyét és elfoglalni a teljes Gázai-övezetet.”
Amerikai katonák Izraelben – új helyzet
Breuer Péter rákérdezett az amerikai katonai jelenlétre is. Kis-Benedek elmondta, hogy Kirját Gátban új bázis épült, ahol már amerikai csapatok is megjelentek.
„Ilyen eddig nem volt. Az amerikaiak általában pénzzel és diplomáciával támogatnak, de csapatokat nem küldenek. Most viszont koordinációs és kiképző szerepük lesz, főleg a palesztin erők átalakításában.”
A szakértő szerint azonban a részletek még homályosak:
„Nem tudjuk, hány katona van ott, ki fizeti őket, és milyen feladatokat látnak el. Még nincs konkrét megállapodás, nagy a bizonytalanság.”
Előrehozott választások és az Ábrahám-megállapodás
A műsorvezető felvetette, hogy Izraelben előrehozott választások lesznek. Kis-Benedek szerint ezek időzítése összefügghet az amerikai béketervekkel.
„Ha sikerülne kiterjeszteni az Ábrahám-megállapodást, az erősíthetné Netanjahu újraválasztását.”
A szakértő hozzátette:
„Amerika keményen dolgozik azon, hogy Szíriát és Szaúd-Arábiát is bevonja. Szíria akár csatlakozna is, de Szaúd-Arábiában a lakossági ellenállás miatt ez egyelőre lehetetlen.”
A segélyszállítmányok és a Hamasz brutalitása
A nap kérdése az volt, megnyílhat-e a rafahi határátkelő a humanitárius segélyek előtt. Kis-Benedek szerint ez elvileg a megállapodás része, de a biztonsági helyzet bizonytalan:
„Ha támadás indul, azonnal leállítják a szállítmányokat, pedig most óriási szükség lenne rájuk.”
Közben a Hamasz újabb brutalitásokat követ el:
„Statáriális kivégzőosztagokat indítottak, embereket tarkólőnek – ez benne van a politikájukban.”
Hezbollah, alagutak és az iráni fenyegetés
A szakértő kitért Libanonra is:
„A Hezbollahnak már rég le kellett volna adni a fegyvereit, de ez sem történt meg. A libanoni kormány nem siet végrehajtani a BT-határozatokat.”
Kiemelte, hogy a Hezbollah „nagyon meggyengült”, de a déli alagútrendszerük komoly katonai veszélyt jelent:
„Ha összetűzésre kerül sor, Izraelnek nehéz dolga lesz.”
A beszélgetés végén Breuer Péter az iráni atomkísérletekről kérdezte:
„A műholdfelvételek szerint Teherán újraindítja a kilövőállomásokat.”
Kis-Benedek válasza egyértelmű volt:
„Az atomkísérletek folytatása nem zárható ki. Hiába mondják, hogy békés célra történik, a 80 százalékos dúsítás mást mutat.”
„Forrong a Közel-Kelet”
A katonapolitikai szakértő összegzése sötét, de reális képet festett:
„Lóg a levegőben egy sor megoldatlan kérdés: a gázai rendezés, a libanoni front, az iráni atomprogram, Szíria jövője. Forrong a Közel-Kelet, és nem látszik a kiút.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
