„A DAGANATOS BETEGSÉG EGY GYÓGYÍTHATÓ BETEGSÉG” – Dr. Bodoky György az 5 év hátrányról, a szűrési drámáról és a mozgás gyógyító erejéről
A Heti TV Heti Jégbüfé című műsorában Rangos Katalin újságíró vendége Dr. Bodoky György onkológus professzor volt, akivel a magyarországi rákmegbetegedések aggasztó statisztikáit, az életmódbeli kockázati tényezőket és a gyógyítás komplex rendszerét vitatták meg. Magyarország sajnos utolsó az Európai Unióban a rákból való felépülés perspektíváját illetően. A professzor szerint a helyzet orvoslásában a prevenció, a szűrés, és a terápiákhoz való gyors hozzáférés javítása a kulcs. A beszélgetés a hazai egészségügyi helyzet gyengeségeire, a prevenciós lehetőségekre és az onkológiai ellátásban rejlő újszerű, rehabilitációs megközelítésekre koncentrált.
Riasztó számok: Puskás Arénányi beteg évente
Dr. Bodoky György sokkoló statisztikával indított: a Puskás Aréna teljes befogadóképességének megfelelő, 62-63 ezer új daganatos megbetegedést diagnosztizálnak évente Magyarországon. Öt év alatt ez a szám 70 ezerről 75 ezerre emelkedett. A legmegdöbbentőbb adat azonban a várható élettartamra vonatkozik: „a várható élettartalma ma egy magyar állampolgárnak az több mint öt évvel rövidebb, mint az Európai Uniós átlag”. Mivel a daganatos betegség a második leggyakoribb halálok Magyarországon, az onkológiai ellátás és a megelőzés fejlesztése elengedhetetlen ennek a hátránynak a ledolgozásához. Az egészségügyi kiadások is elmaradnak: a GDP mindössze 7,2%-át fordítjuk egészségügyre, míg az uniós átlag 11% felett van.
Az 5 fő kockázati tényező – a magyar életmód diagnózisa
A professzor úr öt, alapvetően befolyásolható tényezőt nevezett meg, amelyek szignifikánsan befolyásolják a daganatos betegségek megjelenését:
- Elhízás: Különösen magas a magyar lakosság, azon belül is a női populáció elhízási aránya.
- Testmozgás hiánya: Bár a versenysport központi kérdés, a tömegsporttal gyakorlatilag nem foglalkozunk, és a napi mozgás nem része a kultúránknak, mint Nyugat-Európában.
- Alkohol fogyasztás: A megszokott napi „egy pohár bor” egy „lárvált alkoholizmus”, és az alkoholfogyasztás mértékét érdemes lenne alkalomszerűvé tenni.
- Dohányzás: Magyarországon az unióban a legmagasabb a dohányzók száma.
- Feldolgozott húsok: A vörös húsok és feldolgozott húsok fogyasztása tudományosan igazoltan hozzájárul a daganatok kialakulásához.
Hatodik, gyakran elhanyagolt szempontként az alvást említette, melynek rendkívül fontos szerepe van a szervezet regenerációjában. Dr. Bodoky a legnagyobb hiányt az iskolai nevelésben látja: „Tragikusnak látom azt, hogy gyakorlatilag az iskolai nevelésben ezekre a témákra, amiről most beszéltünk, egy kanyar szó nem hangzik el”.
Megelőzés helyett elkerülés: a drámai szűrési adatok
Az onkológus professzor hangsúlyozza: „a daganatos betegség egy gyógyítható betegség. A kérdés csak az, hogy milyen stádiumba fedezem föl”. A megelőzés után a legfontosabb stáció a szűrés, de a magyar részvételi adatok drámaiak.
- Emlőrák: A behívott nők mindössze 38%-a vesz részt az emlőszűrésen. A korai stádiumú emlőrák azonban gyakorlatilag 100%-ban gyógyítható.
- Vastagbélrák: A vastagbélrák szűrése a megelőzés szempontjából ideális, mivel a tükrözés (endoszkópia) során eltávolítható a polip, ami a daganat előszobája. Ha minden magyar lakos részt venne a szűrésen, az évente vastagbélrákban elhunyt 5500 emberből körülbelül 4000 megmenthető lenne.
- Méhnyakrák: A halálozás 500-600 körül van évente, ami egyedülállóan magas Európában, holott a méhnyakrák szűrővizsgálattal teljesen kivédhető lenne.
A gyógyítás a gyógyszertől a pszichológiáig: a rehabilitáció szerepe
Dr. Bodoky György arról beszélt, hogy az onkológiai ellátó hálózatba bejutott betegek számára már jól szervezett, professzionális ellátás érhető el. Saját osztályán a rehabilitációt az ellátás szerves részévé tették: „A beteg abba a pillanatban, hogy belép a az ajtón, attól kezdve egy pszichológus, egy dietetikus, egy gyógytornáz kíséri az útját”.
Saját tapasztalatai szerint sok beteget nehéz rávenni a pszichológiai támogatásra, de ha a beutalót a CT-hez hasonlóan adják, az attitűd megváltozik. A professzor hangsúlyozta, hogy ez nem csak kényelmi szolgáltatás: „klinikai vizsgálatokkal igazolt eredmények. Tehát ma tudjuk, hogy a kemoterápia kiegészítve az összes például a gyógytornával és testmozgással szignifikánsan eredményesebb”. A daganatos megbetegedések áttétes stádiumában a kezelés nem feltétlenül a teljes gyógyulást, hanem az élet megnyújtását és a munkaképesség visszaadását célozza, krónikus betegségként kezelve a rákot.
A jövő kihívásai: az egészségügy és az AI felelőssége
A műsor végén felmerült a legújabb terápiák, mint az mRNS-vakcinák, a deutérium megvonás vagy az elektroterápiás beavatkozások szerepe. Dr. Bodoky óva intett a megalapozatlan, a médiában felkapott eljárásoktól. Kiemelte az AI által generált információk veszélyét is, melyek a gyógyítással kapcsolatos félretájékoztatást is felerősíthetik: „az AI generálta ötletet fogjuk AI-ra hivatkozva magunkká tenni. És ez egy őrült veszély”.
A professzor szerint a betegek számára kulcsfontosságú lenne a betegútmenedzsment jelentős javítása, valamint a háziorvosi ellátó hálózat megerősítése, hogy ne a beteg magára hagyatkozva próbáljon eligazodni az ellátórendszerben. „Nagyon sok múlik azon, hogy a beteg aktuálisan melyik ajtón nyit be, és hogy azon az ajtó mögött ki ül”.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
