„Fordítva ülünk a lovon” – miért a klímaalkalmazkodás lehet a települések túlélésének kulcsa?
A Pirkadatban M. Kende Péter ezúttal Tas Krisztiánnal, a Településfejlesztési Szövetség vezetőségi tagjával beszélgetett a klímaváltozás és a településfejlesztés összefüggéseiről. A téma jóval túlmutatott egy reggeli stúdióbeszélgetés keretein: szó esett arról, miért látja Tas Krisztián aránytalannak az európai klímapolitikát, miért kellene sokkal nagyobb hangsúlyt kapnia az alkalmazkodásnak, és milyen konkrét beavatkozások segíthetnék a magyar települések élhetőségét.
Európa sok pénzt költ, de nem biztos, hogy arra, amire kellene
Tas Krisztián szerint az alapvető probléma az, hogy Európa rossz arányokkal próbál válaszolni a klímaváltozásra. Miközben az Európai Unió és tágabban Európa a globális kibocsátásoknak csak kisebb részéért felelős, a klímavédelmi források döntő többségét mégis a kibocsátáscsökkentésre fordítja. A beszélgetésben elhangzott: az uniós költségvetésben százmilliárd eurós nagyságrendű összegek mennek „climate action” célokra, de ezek 80–90 százaléka a kibocsátások visszafogását szolgálja, miközben a klímaadaptációra, vagyis az alkalmazkodásra csak töredék jut.
Tas szerint ez azért súlyos aránytévesztés, mert a klímavédelem eredményei legfeljebb hosszú távon, sokszor bizonytalanul érzékelhetők, az alkalmazkodás viszont azonnali, kézzel fogható változást tud hozni a települések életében.
A kérdés már nem az, hogy változik-e a klíma, hanem az, hogyan élünk együtt vele
A beszélgetés kulcsmondata az volt, hogy „fordítva ülünk a lovon”. Tas Krisztián szerint a klímaváltozás már nem elméleti ügy, hanem napi tapasztalat, és ebből az következik, hogy a településeknek elsősorban alkalmazkodniuk kell. Ez a gondolkodás a klímarezilienciáról szól: arról, hogyan lesz egy település képes elviselni a hőhullámokat, a villámárvizeket, a vízhiányt vagy a zöldfelületek pusztulását.
A nagy kérdés tehát nem az, hogy Európa mennyire tudja megállítani önmagában a globális folyamatokat, hanem az, hogy a városok és falvak miként tudnak élhetőek maradni a megváltozott körülmények között.
Kistelepülésen a víz, nagyvárosban az árnyék a legfontosabb
Tas Krisztián világosan különválasztotta a településtípusokat. A kisebb településeken a legfontosabb eszköz a vízmegtartás: záportározók, szikkasztók, villámárvíz-védelem, természetes vízvisszatartó megoldások. A sűrűn beépített nagyvárosokban ezzel párhuzamosan a városi hőszigetek csökkentése, az árnyékolás, az áteresztő burkolatok és a zöldfelületek újragondolása kerül előtérbe.
A beszélgetésben példaként elhangzott az Arany János utcai fejlesztés is, ahol korszerű, érzékelőkkel támogatott öntözés és speciális talajmegoldások segítik a városi zöldfelület fennmaradását. Ezek nem látványos gesztusok, hanem olyan beavatkozások, amelyek a hétköznapi életminőséget javítják.
Nem minden attól zöld, hogy rövidre van nyírva
A beszélgetés egyik legérdekesebb része a zöldfelület-fenntartás szemléletváltásáról szólt. Tas Krisztián szerint alapvető tévedés, hogy a rendezett települési környezetet sokszor még mindig az agyonkaszált, „sportgyep-minőségű” felületekkel azonosítjuk. Pedig a klímaalkalmazkodás logikája éppen mást kíván: olyan növényzetet, amely megfogja a vizet, csökkenti az eróziót, árnyékol, és jobban viseli a szélsőséges időjárást.
Ez nemcsak szakmai, hanem kulturális kérdés is. Másként kell nézni a városra, a közterekre, a parkokra, sőt még a rézsűkre és forgalmi szigetekre is. Tas szerint itt valódi szemléletváltásra van szükség.
Más fafajok, más városok, más gondolkodás
A klímaváltozás a városi faállományt is új helyzet elé állítja. A beszélgetésben elhangzott, hogy több, korábban megszokott fafaj hosszú távon nem biztos, hogy bírni fogja a megváltozott környezetet. Ezért olyan, ellenállóbb fajokban kell gondolkodni, mint például a magyar kőris, az ezüsthárs vagy a mezei juhar.
Tas Krisztián szerint a közösségfejlesztés és a zöldítés összekapcsolható: civil kezdeményezések, mini erdők, városi fásítási programok és helyi együttműködések is segíthetik azt, hogy a települések ne csak túléljenek, hanem alkalmazkodva meg is újuljanak.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
