„A sátorban is velünk van az Isten”
A Pirkadat vendége: Oberlander Báruch – Szukkot üzenete és öröme
A Pirkadat október 10-i adásában M. Kende Péter vendége Oberlander Báruch rabbi, a Vasvári Pál utcai zsinagóga vezető rabbija, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője volt. A beszélgetés középpontjában a Szukkot, azaz a sátoros ünnep jelentése, a micvák, a luláv és etrog, valamint az ünnep spirituális tanulsága állt.
„Moadim le szimhá – az öröm ünnepe”
A beszélgetés kezdetén M. Kende Péter felidézte, hogy Szukkot a sátorban való tartózkodás ünnepe, és megkérdezte, miért is különleges ez a félünnep.
Oberlander rabbi így köszöntötte a nézőket:
„Jó reggelt kívánok, moadim le szimhá! Ez egy igazán örömteli időszak, a Szukkot az öröm ünnepe.”
A rabbi ezután megmutatta az ünnepi csokrot, a lulávot és az etrogot, amelyek a Szukkot elengedhetetlen kellékei.
„Háromféle ágból áll a luláv: a pálmaág, a mirtuszág és a fűzfaág. Ezeket jobb kézbe fogjuk, bal kézben pedig az etrogot – egy citromféle gyümölcsöt, amit Kalábriából hoznak. A két részt egymás mellé tesszük, a szív felől indítjuk, és minden irányba lengetjük: jobbra, balra, előre, hátra, felfelé és lefelé. Ez azt jelképezi, hogy Isten jelen van minden irányban, és minden irányból áldás jöjjön ránk.”
„Négyféle zsidó alkotja a népet”
Oberlander rabbi elmagyarázta a luláv és etrog mélyebb jelentését:
„A Talmud azt tanítja, hogy a négy növény a négyféle zsidót jelképezi. Van, akinek van íze és illata – mint az etrog –, vagyis tanul Tórát és teljesíti a micvákat. Van, akinek íze van, de illata nincs, és van, akinek illata van, de íze nincs. És van, akinek sem íze, sem illata nincs, de ő is a nép része. Mind a négy típus együtt alkotja a zsidó népet.”
A rabbi szerint Szukkot különlegessége éppen az egységben és az örömben rejlik:
„Ez a legörömtelibb ünnep, a Tóra háromszor is mondja: örvendezz ezen a napon. Az öröm a szukkához tartozik.”
„Miért öröm, ha a kényelmes otthon helyett sátorba költözünk?”
M. Kende Péter megkérdezte, miért örömteli az, ha valaki a kényelmes lakását elhagyva egy ideiglenes sátorba költözik.
Oberlander rabbi így válaszolt:
„A Tóra szerint ezzel emlékezünk az ősökre, akik Egyiptomból kivonulva negyven évig a pusztában vándoroltak. De a haszid tanítás ennél mélyebb: az élet maga is olyan, mint egy sátor. Nem mindig vagyunk biztonságban, néha elveszítjük a kényelmet, a munkát, a stabilitást. A Szukkot azt tanítja: még az ideiglenes, bizonytalan helyzetben is lehet örülni, mert Isten velünk van.”
Idézett Dávid király 23. zsoltárából is:
„Ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek, mert Te velem vagy.”
Majd hozzátette:
„Ez a Szukkot üzenete: az életben nem mindig tudjuk, mit hoz a holnap, de az ember sosem egyedül van. Isten ott van vele, még a sátorban is.”
„Még a hidegben is velünk van az Örökkévaló”
A rabbi egy tanulságos történetet is elmesélt:
„A király egyszer ellátogatott a rabbihoz Szukkot idején. A hideg udvarban kis sátorban ültek, és a király csodálkozott: Peszáhkor bent voltak a meleg szobában, és a gyerek kérdezte, miben különbözik ez az este – most pedig kint fáznak, és senki nem kérdez semmit. A rabbi azt mondta: mi zsidók akkor is örülünk, amikor kint vagyunk a hidegben, mert Isten ott is velünk van.”
A rabbi nevetve hozzátette:
„Most Közép-Európában, az ősz közepén nem mindig egyszerű sátorban lenni. De ahol hideg van, ott lehet fűteni a szukkát, ahol meleg van, ott légkondicionálni – a lényeg, hogy örömmel legyünk benne.”
„A Tóra öröme: nincs szünet a tanulásban”
A beszélgetés második felében a rabbi a Szukkot utáni ünnepekről beszélt:
„Hétfő estétől új ünnep kezdődik: a Szimchát Tóra. Ekkor befejezzük az éves Tóraolvasást, és azonnal újrakezdjük. Nincs szünet, mert a Tóra tanulásából nincs szabadság.”
Hozzátette:
„A Tóra kétféleképp kerül az emberhez. Sávolt ünnepén Isten adja, Szimchát Tórakor pedig mi magunk választjuk. Ezért ez az öröm és a hála ünnepe – a megtérés és az újrakezdés ideje.”
„Szimchát Tórakor mindenki táncol”
A rabbi szerint Szimchát Tóra különleges hangulatú:
„Van, aki szerint Jom Kipur a legszentebb nap, de Szimchát Tóra talán a legvonzóbb. Aki eljön táncolni a Tórával, az örömben találja meg az Istent. Van, aki Jom Kipurtól közelít a hithez, és van, aki az örömtől. A legjobb, ha mindkettőn részt veszünk.”
Elmondta, hogy a hagyomány szerint Oroszországban, még a kommunizmus éveiben is, fiatalok ezrei mentek táncolni Szimchát Tórakor, és a hatóságok sem tudták megakadályozni őket:
„A Tóra örömét nem lehet betiltani.”
„Az öröm vendéggel teljes”
A rabbi a vendéglátás fontosságáról is beszélt:
„A Szukkotban minden napra más bibliai ősatyát hívunk vendégül: Ábrahámot, Izsákot, Jákobot, Mózest, Áront, Józsefet és Dávid királyt. Ez azt jelképezi, hogy az öröm csak társaságban teljes. A kabala szerint a vendéglátás az ünnep lényege. Ne csak a saját családunkkal örüljünk, hanem hívjunk meg másokat is, akiknek szükségük van közösségre.”
Elárulta, hogy idén is voltak új arcok a Vasvári Pál utcai zsinagógában, sőt, két felnőtt férfi is vállalta, hogy az ünnep után körülmetélést végeznek rajtuk:
„Ez a legfontosabb szövetség Ábrahám és Isten között. Sajnos ez a hagyomány Magyarországon sokáig elmaradt, de most újraéled.”
„A zsinagógák újra megtelnek élettel”
A beszélgetés végén M. Kende Péter megemlítette a Rákospalotai zsinagóga újjáéledését is, amely hosszú évtizedek után újra istentiszteletet tartott.
Oberlander rabbi örömmel reagált:
„Egy gyönyörű épület, és fantasztikus, hogy újra élet költözött bele. A múlt héten mintegy ötvenen voltak az első istentiszteleten. Ez nagy öröm mindannyiunknak.”
„A szentség és az öröm hatása maradjon velünk”
A rabbi a beszélgetés végén így zárta gondolatait:
„Remélem, hogy a Jom Kipur szentsége és a Szimchát Tóra öröme megmarad bennünk. Hogy ne csak ünnepnapokon, hanem a hétköznapokban is közelebb legyünk Istenhez, és lelkesebbek legyünk a zsidó életben.”
„Így igaz. És Isten segítségével találkozzunk a jövő héten is.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
