„Ez nem az ördöggel való harc” – Az izraeli társadalom mélyrétegeiről Breuer Péterrel és Breuer-Zehevi Ádámmal
Mi tartja össze a soknyelvű, sokféle zsidóságot egyetlen nemzetté? Miért vált a startup-nemzetté válás ára társadalmi szakadékká? Hogyan keveredett össze a vallás a nacionalizmussal, és mit jelent ma zsidónak lenni egy demokratikus, de vallási alapokon nyugvó államban? A Közel- és Távol-Kelet Breuer módra újabb adásában Breuer Péter és fia, Breuer-Zehevi Ádám ezekről a sorskérdésekről beszélgettek – személyes, politikai és történelmi távlatokban.
Honnan jöttünk, kik vagyunk?
A beszélgetés nyitányában a név és identitás kérdése került elő. Breuer Péter rögtön az elején megkérdezte fiától:
„Ugye, édes fiam, jól mondom ki a neved?”
A névadás és héber nevek kérdése kapcsán Breuer-Zehevi Ádám rámutatott:
„A mai fiatal generációnál például a magyaroknak nincs külön héber nevük… ez már nem szokás, ez tény.”
Kiderült, hogy míg korábban fontos volt a héber név, ma már ez sokszor csak formalitás. A beszélgetésből az is kiderült, hogy az izraeli társadalomban az anyanyelv szerepe nemcsak kommunikációs, de identitásképző erő is volt – ezt szolgálta a héber nyelv államnyelvvé tétele is.
Olvasztótégely vagy kulturális hierarchia?
A héber nyelv dominanciája a kultúrában és oktatásban elkerülhetetlen volt, de sok kérdést is felvetett:
„A nyelv az egy csodálatos olvasztótégely, mert a média, a kultúra, a hírek – ez mind héberül van.”
Breuer-Zehevi Ádám ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jiddis háttérbe szorítása a korai Izraelben idegenellenes lépés is volt:
„Ez egy meglehetősen xenofób és fajgyűlölő hozzáállás volt.”
Hozzátette:
„A lakosságnak kevesebb mint a fele beszélt csak jiddisül, és ez leginkább a közép-európai zsidókra volt jellemző.”
Mára Izrael multikulturálisabbá vált, hiszen számos orosz, arab és egyéb nyelvű csatorna működik – de a jiddis mint mindennapi nyelv gyakorlatilag eltűnt.
Társadalmi szakadékok: lakhatás, high-tech, származás
Az adás közepén a társadalmi problémákra tértek rá. A lakhatási válság egyik oka, hogy a külföldről – például Franciaországból – érkező zsidók „biztonsági” lakásokat vásárolnak Izraelben, ezzel felhajtva az árakat.
„Attól, hogy több tízezer ember kezdett el lakást vásárolni, a lakásárak felszöktek. Az lett az eredménye, hogy a helyi lakosság nem tudta megengedni magának.”
Breuer-Zehevi Ádám kitért a Netanjahu-féle gazdasági reformokra is, amelynek eredményeképp Izraelből „startup nemzet” lett:
„Mindenki, aki megtanult kódolni, az hirtelen nagyon gazdag lett.”
Ez azonban újabb szakadékot teremtett:
„A korábbi középosztály hirtelen szegénynek számított.”
Vallás és állam: út a sárijához?
Az izraeli társadalom egyik legnagyobb feszültségforrása a vallás szerepe a törvényhozásban és mindennapi életben.
„A vallásosok és nem vallásosok nem két külön világ, ez egy skála… de amikor a vallás a nacionalizmussal keveredik, abból nagyon sok feszültség származik.”
Breuer-Zehevi Ádám figyelmeztetett:
„Ha hamar nem lesz módosítva az izraeli alaptörvény, hogy kiveszik belőle a vallási hatóságok hatalmát, akkor egy olyan ország jön létre, ahol a Sulchan Aruch fogja vezetni a mindennapjainkat.”
A palesztin kérdés: nép, etnikum vagy konstruált identitás?
A beszélgetés egyik legérzékenyebb pontja a palesztin identitás megvitatása volt. Breuer-Zehevi Ádám szerint:
„Ha előtte nem is voltak palesztinok, mára már vannak palesztinok. Van nyelvük, kultúrájuk, területük – mi hoztuk létre őket.”
Ugyanakkor világosan elválasztotta a palesztin népet a Hamász terrorszervezettől:
„A mi háborúnk nem a palesztinokkal van, hanem a Hamász nevű terrorszervezettel.”
A beszélgetés kitért az izraeli arabok és drúzok szerepére is, akik – eltérő mértékben – integrálódtak az izraeli társadalomba.
Netanjahu és a demokrácia állapota
A műsor végén ismét előkerült a politikai vezetés kérdése. Breuer-Zehevi Ádám kendőzetlenül fogalmazott:
„Netanjahu alkalmatlan az ország vezetésére.”
Ugyanakkor elismerte:
„Ő teremtette meg a modern gazdaságot Izraelben… de nem lett volna szabad miniszterelnökké engedni.”
A beszélgetés során kifejezett aggodalom hangzott el az izraeli jogállamiság és a bíróságok függetlenségének csorbulása kapcsán is.
A jövő kérdései
Breuer Péter így fogalmazta meg az adás záró gondolatát:
„Mi nem vagyunk és nem voltunk soha ártatlanok ebben a konfliktusban… de azért mégse kéne minket halálra ölni.”
A műsor végén ígéretet tettek arra, hogy a következő adásban a síita–szunnita ellentétről és az új világrendről beszélgetnek majd – természetesen továbbra is Breuer módra.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
