Orosz szankciók, kínai nyereség – Holoda Attila szerint Kína a legnagyobb nyertese az energiaháborúnak
Az energiapolitika globális erőjátékká vált – de ki húzza a hasznot?
A Heti TV szeptember 9-i Pirkadat című műsorában Dr. Holoda Attila energiaszakértő, korábbi államtitkár volt Breuer Péter vendége. A beszélgetés középpontjában az orosz energiaszankciók hatása, az európai energiapolitika, valamint a kínai nagyhatalmi törekvések álltak.
Van-e jövője a szankcióknak?
Breuer Péter felvetette: vajon nem öngól-e az Európai Unió szankciós politikája, ha közben Oroszország változatlanul eladja az energiahordozókat – Kínának, Indiának, másoknak. Holoda válasza világos volt:
„Nem öngól. Az orosz értékesítés és az állami bevétel is nagyon megsínylette a szankciókat.”
A szakértő szerint ugyan az oroszok el tudják adni a nyersanyagaikat, de jóval olcsóbban, mint korábban. Miközben a volumen kisebb arányban csökkent, az ebből származó bevétel akár 50%-kal is visszaesett. Az új vevők – főként Kína és India – rendkívül nyomott árakon vásárolnak.
Kína a nagy nyertes
„Ilyen értelemben Kína a legnagyobb nyertese mind az ukrajnai háború következtében kialakult szankciós helyzetnek, mind a korábbi Irán elleni embargóknak.”
Kína – Holoda szerint – nemcsak mennyiségben vásárol rengeteget, hanem stratégiai pozíciókat is nyer, mivel olcsón jut hozzá a szükséges energiahordozókhoz. Ez nemcsak gazdasági előny, hanem nagyhatalmi lépés is, hiszen Kína így „építi magának a jövőt”.
Kína energiaigénye ugyanakkor továbbra is hatalmas. Bár jelentős beruházásokat tesznek a megújuló energia területén – többet, mint az összes többi ország együttvéve –, még mindig a fosszilis források dominálnak:
„A kínai energiamix több mint 80%-a fosszilis alapú. A megújulók egyelőre csak a növekvő igényt tudják lekövetni, a korábbi arányokat nem képesek kiváltani.”
Energiabiztonság: Európa túl kiszolgáltatott volt
A beszélgetés során szó esett arról is, hogy az orosz energiafüggőség Európa egyik legnagyobb stratégiai hibája volt:
„Amikor 2021-ben ránéztünk az ellátásbiztonsági térképre, azt láttuk, hogy Európa földgáz-importjának több mint 40%-a Oroszországból jött.”
A diverzifikáció – vagyis több forrás és útvonal – hiánya miatt a kontinens sebezhetővé vált. Azóta ugyan jelentős változások történtek, de az orosz függőség következményei még sokáig érezhetők maradnak.
A szakértő és a politika
Breuer Péter megkérdezte vendégétől, hogy igazak-e azok a hírek, miszerint a Tisza Párt szívesen látná Holodát energiaügyi miniszterként. A válasz egyértelmű volt:
„Nincs ilyen megkeresés. Soha nem is voltak kormányzati ambícióim, de ha lenne, Önnek szólnék először.”
Holoda elismerően nyilatkozott Lantos Csaba jelenlegi energiaminiszterről is, akinek szerinte fontos előnye, hogy van szakmai múltja az energiaszektorban.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
