„Ez nem magányos merénylő, csak úgy tűnik”
Dr. Kis-Benedek József a Közel-Keletről, Izraelről és az új fenyegetettségekről
A Heti TV szeptember 9-i Pirkadat című műsorának vendége Dr. Kis-Benedek József, katonapolitikai szakértő, egyetemi tanár volt. Breuer Péter műsorvezető kérdéseire válaszolva részletes és kíméletlenül őszinte helyzetképet adott a Közel-Keleten kialakult biztonságpolitikai állapotokról. Az izraeli belbiztonság, a Hamász és a Houthi-csoport, valamint a nemzetközi politikai játszmák összefüggései egyaránt terítékre kerültek.
Jeruzsálemi merénylet: egy újabb „egyszemélyes akció”?
A beszélgetés apropóját az a lövöldözés adta, amely Jeruzsálemben történt, és hat halálos áldozattal járt. Dr. Kis-Benedek szerint az ilyen típusú támadások nem új keletűek, de nem is mindig „egyszemélyes” akciók:
„Nem biztos, hogy magányos merénylő. Lehet, hogy felkérik őket, és úgy hajtják végre, hogy annak tűnjön.”
A szakértő szerint ezek a módszerek jól ismertek, hatékonynak bizonyultak korábban is, és rendkívül nehéz őket megelőzni. A „puha célpontok” – buszok, kávézók, gyengébben védett területek – különösen sérülékenyek.
Gáza: Izrael már „majdnem teljesen” elfoglalta?
A háborús helyzet súlyosbodásáról Kis-Benedek így fogalmazott:
„Amikor az izraeli kormány kijelenti, hogy elfoglalja Gázát, akkor erre mindig jön reakció.”
Szerinte a gázai hadműveletben Izrael már közel jár a teljes terület ellenőrzéséhez, de még „visszalépési lehetőség van”. Ugyanakkor számolni kell újabb és újabb támadásokkal – nem csak Izrael területén, hanem akár külképviseletek ellen is világszerte.
A Houthik csapásai: „Van utánpótlás, van kapacitás”
A Houthi lázadók által indított rakéták és drónok már nem csak Izraelre jelentenek fenyegetést, hanem a Közel-Kelet légvédelmi rendszereinek hatékonyságát is próbára teszik. Kis-Benedek szerint:
„Ez a repülőtér a sivatag közepén van, és mégis eltalálták. Ez azt jelenti, hogy közelebb vannak, és a légvédelem nem úgy működött, ahogy kellett volna.”
A támadások hátterében Irán támogatása állhat, függetlenül attól, hogy az Egyesült Államok mást kommunikál:
„Ha nem lenne képes Irán utánpótlással ellátni őket, akkor nem indulnának ezek a rakéták.”
Moszkva szerepe: Izrael miért hívja fel Putyint?
A beszélgetés egyik legérdekesebb része az volt, amikor Breuer Péter arról kérdezte Kis-Benedeket, hogy miért fordul Izrael Moszkvához egy-egy támadás után. A válasz:
„Teljesen világos: közbeavatkozást várnak, hogy a befolyás révén csillapítsák a támadásokat.”
Moszkva befolyása az arab világban még mindig jelentős, fegyverszállítási kapcsolataikat háborús helyzetek idején is fenntartják. Kis-Benedek szerint:
„Nem szabad azt mondani, hogy az oroszoknak nincs pénzük vagy kapacitásuk. Van. Ez a bevételük.”
Kusner és az Ábrahám-megállapodások: Trump utóhatása
Az amerikai diplomácia esetleges újraéledéséről is szó esett, különös tekintettel Jared Kushnerre, Trump vejére, aki állítólag újra közvetíteni kezdett a Közel-Keleten.
„El tudom képzelni, hogy Kushner folytatni fogja a közvetítést. Nem lesz egyszerű feladat.”
Az Ábrahám-megállapodások, amelyek célja Izrael és több arab állam közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel volt, továbbra is amerikai stratégiai célként jelennek meg.
Kína: az arab világot választja Izrael helyett?
A beszélgetés zárásaként Breuer Péter Kína döntéseire kérdezett rá – miért az arab országokkal bővíti kapcsolatait, miközben Izrael technológiai szempontból is fontos partner?
Kis-Benedek válasza:
„Pragmatikusak a kínaiak. Ott kötnek üzletet, ahol nagyobb a haszon. De Izraelt nem hanyagolják, különösen technológiai szempontból.”
Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az amerikai szövetségi rendszer nem fogja pozitívan fogadni, ha Izrael érzékeny technológiákat ad át Kínának.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
