„Úgy tűnik, hogy egy új nagyhatalmi tengely épül” – Dr. Hortay Olivér a Kína–Oroszország–India háromszögről és Európa kihívásairól
A Pirkadat szeptember 4-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Hortay Olivér, a Századvég üzletágvezetője volt. A beszélgetés a kínai csúcstalálkozó tanulságaitól az orosz–kínai energiamegállapodásokon át az Európai Unió versenyképességi és geopolitikai dilemmáiig vezetett – sok, a mindennapokra is ható következménnyel.
Kínai körkép: energetikai összefonódás, stratégiai közeledés
Hortay szerint az elmúlt napok egyik kulcsfejleménye, hogy „úgy tűnik, hogy egy új nagyhatalmi tengely épül” Peking és Moszkva között. A felek 20 területen kötöttek megállapodást; energetikában ez különösen látványos.
Kiemelte, hogy a Szibéria Ereje vezeték éves kapacitása 38 milliárd köbméterről 44-re nő, és megegyezés született a Szibéria Ereje 2 megépítéséről is, évi 50 milliárd köbméteres kapacitással. A volumen érzékeltetésére megjegyezte: Magyarország teljes éves gázfogyasztása 8,5 milliárd köbméter körül alakul.
Szankciók és mellékhatások: „összetolta a konkurenseket”
A műsorvezető felvetésére Hortay úgy látta: a nyugati szankciók Kínát, Oroszországot és Indiát közelebb tolták egymáshoz. Szerinte ebben a blokkban a politika pragmatikus, szemben az EU-s gazdaságpolitikával, amely „különböző ideológiák béklyójába került”. A következmény: kettős versenyképességi hátrány Európában – nemcsak az olcsó nyersanyagok tűntek el, de a versenytársaknak rendelkezésére állnak.
EU-s önvizsgálat: választói jelzések és gazdasági realitás
A szakértő emlékeztetett: a legutóbbi EP-választáson „a zöldek elveszítették a képviselőik negyedét”, ami jelzi a változtatási igényt. A vita szerinte arról szól, hogy az EU képes-e a realitásokhoz igazítani energiapolitikáját és iparstratégiáját.
India felemelkedése: olajpiaci „játékmester”
India az orosz nyersolaj kulcsközvetítője lett: a szankciók közepette óriási árualap és többletbevétel áramlott indiai cégekhez. Hortay szerint Újdelhi célja, hogy a magas hozzáadott értékű szektorokban is növelje részesedését – nem csak az alacsony költségű területeken.
Percepciók háború és béke között: más képernyők, más narratívák
A kínai díszszemléről szólva Hortay azt mondta, a nem nyugati médiatérben nem zajlik „Putyin démonizálása”: „Kínában, Indiában a média nem démonizálja a Putyint”, mert nem akarják „szétvágni” a gazdasági kapcsolatokat. Ugyanakkor egyértelműsítette: „Putyin tényleg megtámadta Ukrajnát. És ez így van.”
„Minthogyha… háborúra készülne” – uniós feszültségek
A szakértő nyugtalanítónak nevezte az utóbbi hetek európai üzeneteit: „minthogyha az európai politikai elit egy része nagyon intenzíven háborúra készülne.” Felidézte Ursula von der Leyen fegyvergyári látogatásait és nyilatkozatait, amelyek szerinte a katonai logika erősödését jelzik – miközben „alig ha hiszem, hogy [az európaiak] háborúba szeretnének menni.”
Izraeli rakétaindítás és magyar szempontok
Breuer Péter a műsorban megemlítette az Izraeli Légipari Vállalat új kutatórakétájának sikeres indítását, amit Hortay regionálisan megnyugtatónak nevezett – különösen a magyar–izraeli együttműködések fényében.
Zárás: új korszak küszöbén
A beszélgetés végén a műsorvezető így foglalt: „Lehet, hogy a világ átrendeződik.” Hortay szerint a következő időszak tétje, hogy Európa képes-e a pragmatikus realitásokhoz igazítani energiapolitikáját és iparát, miközben Kína, Oroszország és India együttműködése felgyorsul.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
