„Nem vagyunk elmaradva rettenetes módon” – Magyarország légvédelméről beszélt Dr. Kis-Benedek József a Pirkadatban
A Heti TV reggeli műsorában, a Pirkadatban Breuer Péter vendége volt Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár, volt katonai attasé. A beszélgetés középpontjában Magyarország légvédelmi fejlesztései, a nemzetközi katonai fenyegetések és a közel-keleti helyzet álltak.
Magyar légvédelem: NATO-kompatibilis rendszerek
A műsorvezető elsőként arra kérdezett rá, mennyire védett Magyarország a rakétatámadásokkal szemben, különösen az orosz–ukrán háború és az észak-koreai kísérletek fényében. Dr. Kis-Benedek József hangsúlyozta:
„Nagyon sokat fejlődött Magyarországon a légvédelem. Orosz rendszerünk volt korábban, hát azok nagyon elavultak, barkácsolták, próbálták. (…) Nem vagyunk elmaradva rettenetes módon a többi országhoz képest.”
Mint elmondta, ma már amerikai–norvég NASAMS rendszer és izraeli lokátorok működnek hazánkban, amelyek „Lego-szerűen” bővíthetők és fejleszthetők. A szakértő szerint bár a ballisztikus rakéták elleni védelem még nem teljes, a legtöbb fenyegetést képes semlegesíteni a honi légvédelem.
Többfejű sárkány a levegőben
A biztonságpolitikai szakértő kitért a modern haditechnika egyik legveszélyesebb változatára is:
„Most viszont kiderült, hogy vannak olyan ballisztikus rakéták, amelyiknek a feje több felé is nyílik. (…) Az utolsó percben esik szét, és nagyon nehéz kiszámítani, hogy vajon hová fog esni.”
Hozzátette: ilyen fegyverek Oroszország, Ukrajna és Észak-Korea arzenáljában is megtalálhatók, de nem tartja valószínűnek, hogy észak-koreai rakétákkal Európát céloznák.
Észak-koreai katonák az orosz fronton
Dr. Kis-Benedek arról is beszámolt, hogy Észak-Korea több ezer katonát küldött az orosz hadsereg támogatására.
„Olyan tízezer körül van a létszám. (…) Ha rosszindulatú akarok lenni, akkor azt mondom, hogy kímélik az orosz erőket.”
A szakértő szerint az észak-koreaiak nem korszerű fegyvereket használnak, és főként az ukrán fronton segítik az orosz szárazföldi műveleteket.
Feszültség az egyiptomi–izraeli határon
A beszélgetés második részében a közel-keleti helyzet került előtérbe. A szakértő szerint Egyiptom a békeszerződésben meghatározott keretet jóval túllépve telepített katonákat és nehézfegyvereket a Sínai-félszigetre.
„Az a békeszerződésben rögzített létszámot már régen túllépték. (…) A terrorizmus elleni küzdelem részeként Izrael is belement abba, hogy jóval több katonát telepítsenek a Sínai-félszigetre.”
A szakértő szerint mindkét ország felkészül egy esetleges konfliktusra, de közvetlen háború Egyiptom és Izrael között nem valószínű.
Hamasz és Fatah: közel-keleti belső ellentétek
A műsorban szó esett az izraeli hadsereg terveiről is a Gázai övezetben. Dr. Kis-Benedek felhívta a figyelmet arra, hogy bár Izrael célja a Hamasz teljes felszámolása, a kérdés politikailag még nyitott.
„Ha van vagy lenne esze a Hamasznak, akkor belemenne abba, hogy minden túszt kiengedne, a halottakat visszaadnák Izraelnek.”
Hozzátette: a Hamasz és a Fatah viszonya korántsem felhőtlen, a szervezetek ellentétes céljai és rivalizálása a jövőben Ciszjordániában okozhat újabb feszültségeket.
Jordánia is készül
Breuer Péter kiegészítette a beszélgetést azzal a hírrel, hogy Jordániában újra bevezetik a kötelező sorkatonaságot, a 2026-ban 18. életévüket betöltők is besorozásra kerülnek. Dr. Kis-Benedek szerint a lépés egyértelműen a Hamasz ideológiája elleni védekezést szolgálja, amelyet a jordán és az egyiptomi vezetés egyaránt elutasít.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
