„Az ördög komédiája?” – Madách és Jankovics nyomában egy gimnazista dolgozat
A Fülszövegelő irodalmi műsor vendége ezúttal Balázs Fanni volt, aki Szegedről érkezett, és negyedikes gimnazistaként dolgozatot írt Jankovics Marcell Az ember tragédiája rajzfilmadaptációjáról. A beszélgetésben szó esett a mű szimbolikájáról, a kutyamotívumról, a misztikumról és arról, mennyire lehet a film kapu a fiatalok számára Madách főművéhez.
„13 évesen ragadott magával Madách”
Balázs Fanni nem középiskolás korban találkozott először a drámával:
„13 éves voltam, amikor először olvastam, és rögtön megfogott. Álomszerűnek, víziónak tűnt, tele szellemes párbeszédekkel. Lucifert különösen kedveltem.”
A gimnáziumi évek alatt tudatosult benne, hogy a mű központi problémája a középkori moralitásjátékokra emlékeztet. Ez indította arra, hogy a Jankovics-adaptációról írjon dolgozatot.
Adaptáció vagy autonóm mű?
A műsorvezető felvetette: egy adaptáció mennyiben marad hű az eredetihez, és mennyiben válik önálló alkotássá?
Fanni így látta:
„Jankovics művét az eredetihez kötik a keretek, de közben jóval modernebb, kegyetlenebb is. Például míg Madáchnál isteni közbelépés menti meg Miltiádészt, a filmben kivégzik. Ez a transzcendencia megrendülését mutatja.”
Az uszkáros kutya és a Kerberosz
A dolgozatból kimaradt részben Fanni az ördög-kutya motívumot elemezte. Felidézte, hogy Bulgakov Mester és Margaritájában az uszkár szimbólumként jelenik meg, míg Jankovicsnál Lucifer szinte végig különböző kutyaformákban bukkan fel.
„A római színben például háromfejű Kerberoszként, az alvilág őrzőjeként jelenik meg. Ez egyszerre illeszkedik a kutyamotívumba, utal élet és halál feletti hatalmára, és visszarántja a megtérni készülőket a pogány világba.”
Jankovics szúrásai: Lukács, Hitler, Sztálin
A műsorvezető képkockákat idézett fel a filmből: a falanszterjelenetben Lukács György alakja tűnik fel, másutt Lucifer arca Hitlerébe, majd Sztálinéba vált át.
„Elképesztő, mennyire erős szimbolikával dolgozik, ráadásul sokszor egyszerűen értelmezhető módon” – jegyezte meg Fanni.
Ugyanakkor szerinte ez is eltérés Madáchtól: „Az eredeti műben Lucifer nem sokkal ördögibb, mint maga az Úr. Bulgakovnál is relativizálódik a kettő, végül nincs éles erkölcsi határ.”
Színek és zene – kétféle olvasat
Fanni dolgozatában a színek szimbolikáját vizsgálta, míg a műsorvezető a zenei betétek hatására hívta fel a figyelmet:
„Bach Máté-passiója vagy Mozart Requiemje olyan érzelmi erőt ad a filmhez, amit nehéz szavakkal leírni.”
Előbb Madáchot, aztán Jankovicsot
Arra a kérdésre, hogy a film segíthet-e a fiataloknak Madáchhoz közelebb kerülni, Fanni így felelt:
„Nem hiszem, hogy a rajzfilm meghozná a kedvet, túl bonyolult és kegyetlen. Fontosabb, hogy előbb az eredeti szöveget olvassuk, és utána hozzuk be Jankovics képkockáit egy-egy probléma megvilágítására.”
„Ontológiai dráma, a legtöbbet fordított magyar mű”
A beszélgetés végén elhangzott: Az ember tragédiája több mint 110 nyelvre lefordítva a legtöbbet fordított magyar irodalmi mű. Nem véletlen, hiszen a dráma túlmutat a magyar történelmi specifikumokon, és ontológiai kérdéseket feszeget.
A műsorvezető zárszava: „Van, aki profanizálja és az ördög komédiájának nevezi, de számomra Madách zsenialitása abban áll, hogy pár sorban olyan fenséges párbeszédeket írt, amit más írók oldalakon keresztül sem tudnak megközelíteni.”
Ha valakit mélyebben érdekel Balázs Fanni elemzése Jankovics Marcell rajzfilmjéről, a teljes dolgozat letölthető a szofipress.com oldal Fülszövegelő / Cikkek és tanulmányok menüpontjából.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
